Hát mi baj lehet?! Például egy tajvani válság

Annyira szép és jó minden a szervezett piacok környékén, hogy a professzionális befektetők körében zajló diskurzusban és a nyilvános kommunikációban az egyetlen komoly kockázatként már csak éppen ez a rendkívül pozitív hangulat, és a szélsőségesen optimista pozicionáltság kérdése merül fel. Bár a mi kis vírusunk mutációi kezdik némileg árnyalni a vakcinák által rózsaszínre festett képet, egyelőre a járvánnyal kapcsolatos uralkodó narratíva hozzávetőleg a győzelmi jelentések szokásos elemeiből áll, miközben a globális fiskális és monetáris stimulus teljes erővel dübörög.

A mesterséges intelligenciának kiemelt szerep jut a koronavírus elleni háborúban

Az a történelmi esemény valószínűleg mindenkinek megvan, amikor a többszörös sakkvilágbajnok Garri Kaszparovot 1997-ben legyőzte az IBM szuperszámítógépe, a Deep Blue. Az viszont talán kevésbé közismert, hogy néhány évvel később, 2005-ben Kaszparov kezdeményezésére a playchess.com megrendezett egy olyan freestyle, online sakktornát, amelyen a számítógép és az ember szólóban és csapatban, ember-számítógép-kentaurként is indulhatott, és a tornát egy kentaur csapat nyerte meg. Ilyen versenyeket a mai napig rendeznek, és az ember-gép-kentaurok még a 2010-es évek közepén is vezették a kentaurranglistákat. Bár a számítógépek teljesítménye folyamatosan fejlődik, Kaszparov még a közelmúltban is a kentaurok további erőfölényét várta.

Elfogytak az érvek az alacsony Magyar Telekom osztalék mellett

Az elmúlt években a Magyar Telekom a valós készpénztermelő képességéhez képest jóval szerényebb osztalék-kifizetést valósított meg. Akár 1, 3, 5 vagy 10 éves távon nézzük, a nagy papírok közül a BUX leggyengébben teljesítő papírja a Telekom. Az alulteljesítésnek azonban nincs köze a vállalat gazdasági teljesítményéhez, a Magyar Telekom menedzsmentje egészen kiváló munkát végzett az elmúlt években, így a cég fundamentumai évről évre javultak. Egyetlen dolog nem javul, és ez a részvény árfolyama. Ennek oka pedig a fájóan hiányzó transzparens osztalékpolitika, egy olyan osztalékpolitika, amely biztosítja az optimális tőkeszerkezet fenntartását.

Guy Ritchie Blöffje a tőzsdéken – Sivatagi Sas .50 versus Replica

Guy Ritchie ikonikus filmjében, a Blöffben van egy kiváló jelenet, amikor egy vérbeli alvilági figura magyarázza el három botcsinálta gengszternek, hogy mi a különbség a fegyvereik között. Teljesen hasonló a helyzet a tőkepiacon is egy felfokozott hangulatú időszak végső stádiumában. Az eredeti sikereket rengetegen másolják ilyenkor le. És a kínálati oldal friss reprezentánsaira ritkán írják fel a Sivatagi Sas .50 feliratot.

2021 nagy kérdése: felrobban-e az infláció, ha túl leszünk a járványon?

Ha 2020 makrogazdasági slágerkérdése a V vagy W vagy L vagy K vagy R vagy…? azaz a globális járványkrízisből való kilábalás pályájának alakja volt, akkor 2021 hasonló címére jó eséllyel pályázhat az a dilemma, hogy felrobban-e az infláció a járványügyi korlátozásokkal lefojtott globális kereslet gyors újjáéledése nyomán. Első pillantásra logikusnak tűnhet, hogy így legyen, és az emellett érvelők számos tényezőt tudnak felsorakoztatni, melyek az inflációs félelmek alátámasztására alkalmasnak látszanak.

Jegybankok a kormánynál – ambíciók a monetáris politikán túl

A 2008-2009-es és a 2020-as gazdasági válságokra adott monetáris politikai válaszok sok értelmezés szerint kikezdték a jegybankok autonómiáját és hitelességét. Különböző ütemben ugyan, de a monetáris hatóságok az Atlanti-óceán mindkét partján eljutottak oda, ahová a Bank of Japan már az 1990-es években megérkezett: praktikusan korlátlan finanszírozást biztosítanak a kormányoknak, a költségvetéseknek annak érdekében, hogy azok a fiskális expanzió eszközeivel fel tudják venni a harcot a gazdasági aktivitás összeomlásával szemben.

Jogában áll-e világszerte több millió fiatalnak egyszerre hülyének lennie?

Jogában áll-e több millió fiatalnak az interneten egybekapcsolódva irracionális befektetési döntéseket hoznia? Jogukban áll-e totálisan bekeríteni shortosokat? A közösségi média által uralt világukban, egy „winner takes it all” típusú társadalomban, ahol a FOMO, a pénznyomtatás és a társadalmi egyenlőtlenség ennyire meghatározóak, nem biztos, hogy velük van a legnagyobb probléma. Persze nagy valószínűséggel sok friss robinhoodos-reddites befektető lesz csalódott a történet végén.

Buborék van a bitcoin piacán. Baj ez? Egyáltalán nem!

Alig akad olyan nap, amikor ne olvasnánk, hogy buborék alakult ki a bitcoin piacán. Sok a lentihez hasonló chart jön szembe a Twitteren is, óvva a közelgő összeomlástól. Megfigyelhető, hogy gyakran olyan alapkezelők kiáltanak buborékot, amelyek teljesen kimaradtak a bitcoin eddigi emelkedésből, de a brit pénzügyi felügyelet (FCA) is úgy lépett el a tiltás irányába, hogy láthatóan nem érti, mivé nőtte ki magát ez a termék az elmúlt évtizedben.

Mikor vegyünk légitársaságot?

Izzadnak a tenyerek, hogy mikor, milyen árszinten vegyünk légitársaságokat, de nem árt óvatosnak lenni – véli a Bukta Gábor, a Concorde elemzője. A szektor papírjai a tavalyi év utolsó negyedévében jelentős emelkedést mutattak a vakcinahíreknek köszönhetően és a jelenlegi árazásokat is figyelembe véve a következő hónapok hozhatnak még jó beszállókat egyes légitársaságokban.

Gyerekek, könyörgöm, akasszuk fel!

Egy shortos befektetői ajánlás volt az a múlt héten, amit az elmúlt hónapokban megtollasodott és jelenleg végtelen önbizalommal bíró fiatal befektetői réteg kvázi hadüzenetként fogott fel. Válaszlépésként a Gamestop részvényeit négy nap alatt 40 dollárról 380 dollárig kergették fel. De itt nem állt meg a történet, hajtóvadászat indult minden olyan papírban a medvék ellen, ahol túl sok volt a short. Nekem erről egy 1947-es magyar film híres jelenete jutott az eszembe.

  • A Concorde Csoport további tagjai: