Az infláció egy elefánt

Pontosan milyen is egy elefánt? Az ősi indiai tanmese lényege szerint hat vak ember próbálja ezt kideríteni, a tapintásukra utalva. Az első az ormányát vizsgálgatja: „az elefánt olyan, mint egy kígyó!”. A második az oldalánál áll: „az elefánt olyan, mint egy nagy fal”. A harmadik a lábát fogja meg: „inkább egy oszlopra hasonlít az elefánt”. A fülét végigtapogató negyedik szerint egy legyezőhöz, míg az agyarát megérintő ötödik szerint sokkal inkább hegyes kardhoz lehetne hasonlítani a különös állatot. A hatodik szerint azonban egyértelműen olyan az elefánt, mint egy kötél – ő ugyanis hátul, a farkánál kezdte a vizsgálatot.

Elszabadultak a bűvészinasok, de már közeledik a varázsló

Nagyon szeretem Paul Dukas: A bűvészinas című szerzeményét és magát az alaptörténetet, amely sokszor jutott eszembe több mint három évtizednyi tőkepiaci karrierem során. A történet lényege, hogy a varázsló magára hagyja bűvészinasát a varázspálcájával, és az inas megragadja az alkalmat, hogy bebizonyítsa, ő is legalább olyan komoly mágus, mint a „főnök”. Varázspálcát ragad, és vad varázslásba kezd, de mivel még csak kezdő a szakmában, pillanatokon belül óriási káosz keletkezik, amit nem tud rendbe hozni, és amit a közben hazatérő varázsló megdöbbenten konstatál, majd gyorsan rendet tesz, és megbünteti inasát.

Észre sem vesszük, pedig az infláció már régen elszabadult 2. rész

Az első részben arról volt szó, mennyi a fölös pénz a gazdaságban, és az hol és mekkora inflációt okozhat. Szó volt arról, hogy minden tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye, a pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. A második részben arról lesz szó, hogy a jelen helyzetben milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól, és a tőzsdei befektetőkre nézve ezeknek milyen következményei lehetnek.

A globális adrenalin-hadsereg anomáliája

Amikor majd pár év vagy évtized múlva a gazdaságtörténészek megírják a Covid–19 által okozott különféle sokkok történetét, akkor ebben véleményem szerint külön fejezet lesz a tőkepiaci részben az, amely az adrenalin-hadsereg létrejöttéről fog szólni. Adrenalin-hadseregen azt a sok tízmilliós fiatal befektetőréteget értem, amely a koronavírus-világjárvány alatt kezdett el tőzsdézni. És az ő stílusuk nagyon más, mint bármely korábban ismert tőkepiaci szereplő által alkalmazott harcmodor.

Észre sem vesszük, pedig az infláció már régen elszabadult 1. rész

Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció.

Fordított devizaháborút hoz az emelkedő infláció?

Talán egyre többen érzik úgy mostanában, hogy az inflációs aggodalmak elemzése lassan a lerágott csont kategóriájába kezd kerülni: keresleti boom a gazdasági nyitás során, szárnyaló tőzsdei alapanyagárak, látványosan megugró tengeri szállítási költségek, felfelé kúszó lakossági és kötvénypiaci inflációs várakozások, helyenként a bérnövekedést gyorsító munkaerőpiaci változások.

Erős forinttal az infláció ellen?

A címben jelzett erős forint meglehetősen relatív: a június első napjaira stabilizálódni látszó 350-es szint alatti euró-forint árfolyam májusi elmozdulása látványos, 3,5 százalékos forinterősödést tükrözött. A magyar fizetőeszköz azonban még mindig gyengébb szinten áll, mint a Covid-korlátozások tavaly márciusi kezdete előtt.

Itt nincsenek globális megoldások

A világjárvány jelentős terhet ró az egészségügyre, a gazdaság bizonyos szektoraira és a lakosság egészére is. Az oltás enyhítheti a nyomást rajtunk és a rendszeren, azonban a járvány okozta mentálhigiénés kihívások még évekig velünk maradnak. A hatások szerteágazók, így már a problémák azonosítása sem magától értetődő, kezelésüket pedig, attól tartok, hogy szőnyeg alá söprik, de legalábbis háttérbe szorítják.

Buborékok és sztripperek

Tőkepiaci buborékok mindig is voltak, vannak, és még lesznek is, aminek az egyik alapvető oka, hogy a kialakulásukhoz nem túl bonyolult a recept: kell egy könnyen befogadható alapgondolat, ami eljut a tömegekhez, majd erre ráépül egy ipar, végül pedig kiderül, hogy az alapgondolat mégsem volt igaz, és az egész kártyavár összedől. A történelem során számos lufit láttunk már, a holland tulipánlázon keresztül, a japán ingatlanár lufin át, egészen a dotkom lufiig, de persze most sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan fog alakulni napjaink lufijainak története.

Miért nem estek májusban a vezető részvényindexek?

Bár április végén már gyülekeztek a viharfelhők az amerikai és a globális részvényindexek felett, végül a sokak által várt 10-15 százalékos esések elmaradtak. Sőt, a hónap végére a vezető globális részvényindexek szinte mindegyike pluszban zárt. Az esés nem a részvénypiacon jött, hanem ahogy február és április között is, a vezető indexeken kívüli túlfűtött instrumentumokban, ezúttal a kriptodevizák szegmensében. De miért? Erről szól a mostani írás.

  • A Concorde Csoport további tagjai: