Annyiszor mondják, hogy átmeneti az infláció, hogy félő, tartósan itt marad

A soha véget nem érő pénznyomtatásba vetett hit lassan szertefoszlik, az inflációs nyomás miatt alighanem kamatot kellene emelni. Ha viszont szigorítás jön, akkor a piacok esni fognak. A jegybankok meg lesznek méretve: hogyan kezelik az általuk is gerjesztett inflációt úgy, hogy a gazdaságok ne álljanak bele a földbe.

Az infláció és a Bitcoin az arany ellen?

Minden adott lenne hozzá, hogy az arany árfolyama emelkedjen, mégsem teszi. Arról egyelőre nincs szó, hogy a kriptodevizák lesznek az új arany, de a piacot befolyásolják. Csakúgy, mint az inflációra adott válaszok.

A rezsicsökkentés miatt a lakosságnak fel sem tűnik, mennyire megdrágult az áram

Hazánk továbbra is fenntartja az olcsó áram- és gázárak illúzióját a lakosság számára. Hogy ez hosszú távon elvezet-e a megfelelő energiahatékonysági és takarékossági beruházások megvalósulásához, erősen kérdéses. Pedig aki házat, lakást tervez vásárolni, nem árt, ha tényleg komolyan veszi az energiahatékonysági mutatókat, és esetleg egy tisztességes energiatanúsítványt is alaposan figyelembe vesz a döntés meghozatalakor, mivel a valóság előbb-utóbb bekopogtat az ajtón. A baj pedig nagy nem kicsi.

Kapzsiság és mohóság: 2021-ben mémrészvény a neved

A 2021-es esztendő sok más mellett a mémrészvények éveként fog bevonulni a tőzsdei történelembe. Az AMC például képes volt idén júniusban minden más részvénynél nagyobb havi dollárösszegű forgalmat produkálni. A mémrészvények pörgésének egy piaci szegmens biztosan örül. Ez pedig nem más, mint a payment for order flow (PFOF) szereplői.

A Solana és a harmadik generációs blockchain hozhatja el a Bitcoin végét?

Jelenleg is folyik a szakmai vita arról, hogy milyen jövő elé néz a blockchain technológia, milyen felhasználási területei vannak és lesznek, kell-e, és ha igen, hogyan lehet majd szabályozni ezt a piacot. Ugyanakkor ennél egy sokkal hangosabb vita is zajlik arról, hogy melyik coin mennyit ér.

Most mindenki részvényt akar

A kockázatos eszközök a 2010 és 2019 közötti teljes évtizedben masszívan felülteljesítették az állampapírok és a bankbetétek által kínált nagy nullát a fejlett világban, ám akkoriban ez a felülteljesítési folyamat a koronavírus-érához képest nagyon lassan zajlott. Nem volt mögötte a napjainkra jellemző médiaérdeklődés és a tobzódás a közösségi médián. Nem folyt a csapból is, hogy „vegyél részvényt, kriptodevizát, NFT-t, tokent”. Az olló a kötvény- és a részvény-eszközosztály hozama között hónapról hónapra nehezen érzékelhetően, ám a 2010-es évekre vonatkozóan drámai módon nyílt szét.

Határ a csillagos ég, vagy jön az összeomlás a következő hat hónapban?

Az S&P 500 index duplázott a tavalyi mélypontok óta, vagyis a részvénypiac nincs a normális kerékvágásban. Az ilyen időszakokban könnyen előfordulhatnak szélsőséges árfolyammozgások, az elkövetkező 6-12 hónapban is elképzelhetőek. De hogy a határ most is a csillagos ég, ahogyan azt 1995-ös és 1999-es évben láttuk hasonló előzmények után, vagy irány a pince, ahogyan az 1929-es és az 1987-es évben, egyelőre aligha mondható meg.

Az olajpiac kisajátítása még az OPEC előtt

Napjainkban a világ jelentős olajtermelő országait tömörítő szervezet, az OPEC+ kontrollálja a globális nyersolaj-kitermelés közel felét, és érdemben befolyásolja az olaj árának alakulását. Ám az olajpiac kialakulásának kezdetén létezett egy másik érdekkör, amely még ennél is szorosabbra tudta fogni a gyeplőt a piac nyaka körül: ennek tagjai olyannyira megkerülhetetlenek voltak, hogy az amerikai nyersolaj napi árát már nem a tőzsdén, hanem az irodájukból határozták meg.

Mindenki a Metaverzumra készül

Képzeljünk el a nem túl távoli jövőben egy esős, februári napot. Ébredés után felvesszük az okosszemüvegünket, megkapjuk a napi értesítéseket időjárásról, meetingekről, feladatokról, majd megkérdezi az eszköz, hogy főzheti-e a kávét, és hogy hol szeretnénk elfogyasztani. Megunva a telet, Szardínia tengerpartját választva valósághűen elénk tárul a látvány, még halljuk is a tenger hangját.

Az amerikaiak fuldokolnak a diákhitelektől

Az amerikai politika egyik legforróbb témája volt az elmúlt hónapokban a diákhitel-állományának részleges vagy akár teljes eltörlése. Az Egyesült Államok népességének hatalmas részét, közel 50 millió embert érintő probléma megoldása azonban nem magától értetődő. Joe Biden amerikai elnök egyik ígérete volt a diákhitelek részleges elengedése, azonban hogy ezt hogyan kellene megvalósítani, abban még a demokrata párton belül is vita van.

  • A Concorde Csoport további tagjai: