Publikációk
„A gazdagokat (bármit és bárkit is értünk ezalatt) és a fentiekben a teljesség igénye nélkül felsorolt egyéb, politikai célkeresztbe került gazdasági szereplőket nem megfélemlíteni, elüldözni, kisemmizni illetve tönkretenni kell, hanem éppen ellenkezőleg pont ilyenkor arra ösztönözni, hogy maradjanak, beruházzanak, befektessenek és hogy még aktívabbak legyenek a civil szféra támogatásában, mert ez a valós társadalmi szolidaritás útja és ez vezet növekedéshez, új munkahelyekhez, költségvetési bevételekhez és fejlődéshez. A válság végéhez. Amerre most tartunk, az viszont inkább a vég válsága.”
Publikációk
„Ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen a 21. században, egy hosszú távú stratégiai koncepció alapján, tudatosan kell fejleszteni a humánerőforrás és az infrastruktúra minőségét. Ezt pedig valamilyen szélesebb körű társadalmi konszenzus nélkül semmilyen demokráciában nem lehet megvalósítani.”
Publikációk
„Azok az országok sikeresek, amelyek a lehető legszélesebb képviseletet biztosító demokrácia és választási rendszer talaján állva, szabadversenyes, minél kevesebb állami beavatkozással terhelt, de ugyanakkor jól szabályozott, kiszámítható, a magántulajdont, a szerződéseket betartó és betartató inkluzív intézményrendszert működtetnek – a történelem, a mai kutatások és a gyakorlat is ezt igazolják”
Publikációk
„Normálisan kommunikálni, udvariasnak, ne adj isten kedvesnek lenni, az semmibe nem kerül. Faragatlannak és neveletlennek lenni, ráadásul nem felmérni, hogy mi a reálpolitikai helyzet, az nagyon sokba kerül.”
Publikációk
„Mindent összevetve úgy tűnik, nem attól boldogok a bhutániak, hogy fejlettségük mérőszáma az egyéni és közösségi boldogság összetevőinek alakulása, hanem sokkal inkább azért, mert mindannyian tudatában vannak, hogy boldogságuk elérése csak magukon múlik és ezt a preferenciát felismerve a hatalom birtokosai is a bruttó nemzeti boldogság és nem a nettó saját boldogulás növelésén dolgoznak.”
Publikációk
„Magyarország speciális helyzetben van. Miközben az EU több országában tavaly sem következett be lényeges fiskális kiigazítás, nálunk ez már hat éve folyamatosan zajlik. Egyre nagyobb a reformszkepszis a társadalomban. Görögország példáján látni, hogy mit jelent az, ha a társadalom nem partner a szükséges lépések megtételében. Ugyanez az ellenállás bárhol máshol is kialakulhat: egyszerűen a társadalom elfárad a folytonos negatív alkalmazkodásban és elfogynak az erőforrásai.”
Publikációk
„Az iszonyatos adóssághegy leépítése és az eurózóna stabilitása érdekében szerintem ugyanarra az erejű politikai konszenzusra van szükség, mint a kilencvenes évek elején. Ehhez az erős országoknak jelentős véráldozatot kell hozniuk a gyengébbek érdekében. Előbbieknek pedig a befektetés az exporton keresztül térül meg a jövőben, ahogy például Németország eddig is haszonélvezője volt az eurózóna létrejöttének. Szerintem a konvergencia úgy valósulhat meg, hogy előbb vagy utóbb a nagyon alacsony hozamokat ígérő német állampapírok hozama feljebb megy, miközben a periférián lévő országok kötvényhozamai lejjebb kerülnek, utóbbiak hozama ugyanis fenntarthatatlan.”
Publikációk
„A háztartások adósságválsága a nemzetközi pénzügyi folyamatoknak való teljes kiszolgáltatottság tapasztalatával sújtja a magyar társadalmat, amelynek nagyobb része kulturálisan védtelen nemcsak a jelenlegi, hanem a következő globális válságperiódus nehézségeivel szemben is. Ég a ház, ezért természetes, hogy a közvélemény figyelmét jobb esetben a tűzoltás, rosszabb esetben a rémült tűzbe bámulás köti le, de most van itt az ideje a következő tűzvész megelőzésének is. A gazdaság sokktűrő képességének erősítését akkor kell elkezdeni, amikor még érezzük az utolsó sokk pusztító hatását, az újjáépítés időszakában már késő lesz új tűzvédelmi lehetőségeken gondolkodni.”
Publikációk
„Amióta eldőlt, hogy a nagy gazdaságokban a kormányok és a jegybankok a „kutyaharapást szőrével” elvre építik a válságkezelést, a fő kérdés az volt, hogy ezzel a módszerrel az államok meddig képesek halogatni az őket működtető társadalmakkal szemben esedékes keserű beismerő vallomásaikat. Az elmúlt hónapokban egyre több jel mutat arra, hogy nagyjából eddig: 2011 és 2012 a nagy szembenézések ideje lehet.”
Publikációk
„Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg az inflációt, rögtön fontos kérdéssé válik, hogy milyen módon tudjuk pénzünk vásárlóértékét megőrizni, esetleg még reálhozamot is elérni egy magas inflációjú időszakban. Ennek vizsgálatához érdemes először visszatekinteni a múltba és megnézni, mi volt a legjobb hozamú befektetés akkor, amikor a fogyasztói árak emelkedése jelentős volt.”