Az idén tizenharmadik alkalommal megrendezésre kerülő Privátbankár.hu - Alapkezelő Klasszis 2026 díjátadón az Accorde Alapkezelő ismét elnyerte az Év Alapkezelője díjat.

A történelmi választási fordulat azonnali piaci eufóriát hozott, de meddig tarthat a lendület?

A Concorde Podcast aktuális adásában a zeneipar csúcseseményeiként a nagy koncertek világába látogatunk el, illetve belemegyünk a koncertek közgazdaságtanába is.

Még Donald Trump szintjén is bivalyerős kommunikáció végén érkezett a kéthetes tűzszünet. Mindeközben a technológia alulteljesít.

A Hormuzi-szoros körüli konfliktus megmutatja, hogyan alakul át a világrend, és mit jelent ez a középhatalmak, az energiafüggőség és a globális ellátási láncok szempontjából.

A Nyugat ma olyan nyersanyagoktól függ, amelyek értékláncát döntően Kína kontrollálja és ezt nagyon nehéz lesz megváltoztatni.

Az első reakció még mérsékelt, de a korábbi olajársokkok azt mutatják, ha tartósan magas marad az ár, a részvénypiac sem ússza meg.

Mai adásunkban Nagy Bertalannal igyekszünk tisztázni azt, hogy mi is az a privátbank, hogy néz ki a privátbanki szolgáltatás, kik az ügyfelek és azt is, hogy egyáltalán mit is csinál egy privátbankár.

A Hormuzi-szoros lezárása csak a leglátványosabb példa: a világgazdaság néhány szűk tengeri átjárón múlik, amelyek válság idején azonnal geopolitikai fegyverré válnak.

Az irániak tengeri fizetőkaput állítottak fel a Hormuzi-szorosnál. És ez csak egy a sok „mellékhatás” közül.

A Hormuzi-szoros elzárásával Irán képessé vált arra, hogy akár az egész globális gazdaságot recesszióba lökje. Befektetőként végső soron egy kérdés számít: áthaladnak-e a hajók a szoroson.

Mutatunk három ábrát, amely most a legpontosabban jelzi, hogy közelebb vagyunk-e a végső eszkalációhoz vagy ahhoz a fordulathoz, amikor Trumpnak már nem marad más, mint a visszatáncolás.

A világgazdaság szempontjából döntő lesz, meddig marad még zárva a Hormuzi-szoros.

Mai adásunkban azzal foglalkozunk, hogy az üzleti sikerek árnyékában milyen válságba került az igazi szurkolás.

A kvótaárak robbanásszerű növekedése alapjaiban változtatta meg az európai ipar működését.

Továbbra is komplex a helyzet Irán körül a Közel-Keleten, gyors megnyugvásra nem nagyon számíthatunk. A jelenlegi geopolitikai eseménysor kapcsán egyszerre látjuk a szingularitási és a Mad Max utópiák megvalósulását bolygónkon.

Emilia-Romagnában a parmezán nemcsak gasztronómiai büszkeség, hanem pénzügyi fedezet is: egy helyi bank sajtkorongokra hitelez.

Ha a pénzünk szabadon hever a számlán, az infláció hosszú távon biztosan csökkenti az értékét.

Ahogy a nagyvállalatok egyre nagyobb részt hasítanak ki a gazdasági növekedésből, úgy csökken azok aránya, akik nem rendelkeznek tulajdonrésszel vagy részvényekkel.

Adásunkban szó esik többek között az irodapiaci, a kiskereskedelmi, a logisztikai, a lakó és a szórakoztatási ingatlanok világába egyre jobban begyűrűző mesterséges intelligenciás megoldásokról is.

Az energiaátállás kulcskérdése nemcsak az, hogy honnan jön az áram, hanem az is, hogyan jut el a fogyasztókhoz.

Lassan három hete eszkalálódik a közel-keleti konfliktus. Eközben egyre jobban elszabadul a private credit „szökevényvonat”.

A közel-keleti konfliktus egyre súlyosabb, az amerikai részvénypiac mégis alig reagál. A történelemben már láttunk ilyet. Egyszer a piac nagyon benézte, máskor viszont igaza volt.

Kanada lazítaná az amerikai energiafüggést, új exportútvonalakat épít és belső piacát is liberalizálná. A változások az energiacégek mellett a kanadai dollárra is hatással lehetnek.

Donald Trump az általa indított vámháborúból képes volt kihátrálni. Irán helyzete azonban teljesen más, mert ez egy egészen eltérő játékelméleti szituáció.

A Concorde Podcast mai adásában arról beszélgetünk, hogy a mesterséges intelligencia milyen kihívásokat hozhat a munkaerőpiacra belépő fiatalok számára.

A jelenlegi közel-keleti konfliktusban a hadászati képességeken túl kulcsfontosságú az egyes társadalmak fájdalomtűrő képessége.

A befektetési döntések végső soron nem termékekről vagy piacokról szólnak, hanem arról, hogy egy adott élethelyzetben milyen kockázatot tud és akar vállalni valaki.

Az iráni konfliktus tízezres járattörlésekkel és elszálló kerozinárakkal rázta meg a globális légiközlekedést. A kérdés, hogy a közel-keleti csomópontok megingása tartósan átrajzolja-e az utazási térképet.