Miből lett 524 milliárdos többlet a magyar költségvetésben?
Miből lett rekordméretű többlet a magyar költségvetésben 2026 júliusában, és mit jelent ez a jövőre nézve? A szintén többletes május és június után az 524 milliárd forintos júliusi többlet egyértelmű megerősítése annak, hogy a költségvetés gyökeres pozitív fordulatot vett, és teljesen korrigálta az év eleji nagy hiányokat? A válasz egy része a nemrég publikált részletes júliusi beszámolóban rejlik, a lényeg azonban már az euróbevezetési tervről szól.
A félezer milliárd forint sok vagy kevés? Júliusban ennél is nagyobb összeggel, 524,3 milliárd forinttal haladták meg a bevételek a kiadásokat a központi költségvetésben. Ez örvendetesen nagy többlet, különösen annak fényében, hogy tavaly ugyanez a hónap még enyhe deficitet hozott.
Még kedvezőbb a kép, ha hosszabb időtávon nézzük, az elmúlt negyed évszázadban soha nem volt ilyen erős a júliusi fiskális pozíció. A szám az előző két hónappal együtt vizsgálva is látványos. A három egymást követő többletes hónap, vagyis május, június és július az év első négy, deficites hónapjában felhalmozott hiány 26 százalékát tüntette el. Ez éppen akkora korrekció volt, amekkora ahhoz kellett, hogy az év elején „elszálló” költségvetés visszatérjen a 2025-ös éven belüli hiánypályához.
De teljes korrekció történt ezzel? Valójában nem. Bár az előző évi pályához sikerült visszatérni, a költségvetési egyenleg összetételének részletei szokás szerint jóval árnyaltabb képet mutatnak.
A júliusi adat kétségtelenül kedvező, és olyan folyamatok is állnak mögötte, amelyek potenciálisan tartóssá tehetők. Korántsem jelenti azonban azt, hogy a költségvetés problémái egyetlen hónap alatt, vagy akár a május és július közötti időszakban megoldódtak volna. A többlet egy része kiadások későbbre tolásából, egyszeri bevételekből és szezonális sajátosságokból adódott.
A jövő szempontjából ezért az a kulcskérdés, hogy a mostani javulás mekkora része tekinthető tartósnak, és milyen döntések alakítják még a hosszú távú fiskális pályát.
Azonnali piaci reakció
A történelmi választási fordulat azonnali piaci eufóriát hozott, de meddig tarthat a lendület?
Három hónap alatt nagy fordulat
A központi alrendszer júliusban 524,3 milliárd forintos többlettel zárt. Az év első négy hónapjában még gyorsan növekvő deficitet láthattunk: április végére a hiány 3 849,8 milliárd forintra emelkedett. Májustól azonban megváltozott a dinamika, és a május–július közötti három hónap már együttesen 991,9 milliárd forintos többletet hozott.
Ennek köszönhetően január és július között a központi alrendszer hiánya 2 857,9 milliárd forintra csökkent, vagyis az első négy hónapban felhalmozott deficit 26 százalékát sikerült ledolgozni a következő három hónapban. Július végén így az eredetileg tervezett, 4 218,5 milliárd forintos éves hiányelőirányzat 67,7 százalékánál járt a költségvetés.
A májusban megkezdődött fordulat tehát júliusra már valóban látványossá vált, három hónap alatt közel ezermilliárd forinttal javult az egyenleg. Érdemes azonban megnézni, pontosan miből állt össze ez a javulás. Az óriástöbblet három fontos pilléren nyugszik.
Visszafogottabb kifizetések
A legerősebb hatást a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak alakulása adta. A részletes minisztériumi jelentés szerint ezeknek a kifizetéseknek az egyéb bevételekkel konszolidált változása mintegy 300 milliárd forinttal javította a júliusi egyenleget az előző év azonos hónapjához képest.
Ez részben valódi kiadási fékezést jelez. Az év elejétől összesített adatokat nézve a költségvetési szervek kiadásainak éves növekedési üteme április végén még 19,9 százalék volt, július végére viszont 6,8 százalékra lassult. A fejezeti kezelésű előirányzatoknál még látványosabb a változás, az első négy hónap 82,4 százalékos éves dinamikája július végére 32,6 százalékra mérséklődött.
A kiadási dinamika látványos lassulása jó hír, de nem minden ilyen javulás jelent végleges megtakarítást. Egyes kiadások egyelőre elmaradnak az időarányostól, később azonban várhatóan megjelennek a költségvetésben. Ilyenek például a Széchenyi Kártya Program kiadásai, ezek teljesítése egyelőre az éves előirányzat mindössze 18 százalékánál jár, miközben a teljes keret kifizetése még idén várható. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások és az uniós programok kifizetései szintén részben csak átmeneti, éven belüli eltolódást tükröznek.
A minisztériumi dokumentum ráadásul már előre jelzi, hogy az uniós forrásokhoz kapcsolódó előfinanszírozás miatt augusztusban jelentős kiadás várható. Ez azt jelenti, hogy a júliusi többlet egy része a következő hónapokban könnyen ismét hiányként jelenhet meg.
Mekkora lyukat üthet a költségvetésen az szja-csökkentés?
Az alacsonyabb keresetűek adócsökkentése élénkítheti a fogyasztást, de komoly ára is lehet.
Erősebb adó- és járulékbevételek
Az adó- és járulékbevételek éves összevetésben megközelítőleg 157 milliárd forinttal javították a júliusi egyenleget. A hét havi adatok alapján különösen az áfa számít fontos támasznak. Az általános forgalmi adóból származó nettó bevétel 5 164,1 milliárd forintot ért el, 305,5 milliárddal többet, mint 2025 első hét hónapjában. A befizetések 373,3 milliárd forinttal emelkedtek, miközben az áfa-visszautalások ennél jóval kisebb mértékben, 67,8 milliárd forinttal nőttek.
A személyi jövedelemadóból származó bevétel is 102,2 milliárd forinttal emelkedett, és elérte a 2 968,9 milliárd forintot. A tájékoztató ennek magyarázataként a bértömeg növekedését, az egyszeri kifizetéseket és a családi kedvezmények változását emeli ki. Jelentősen nőttek a pénzügyi szektor befizetései is, a pénzügyi szervezetekhez kapcsolódó bevételek 340,6 milliárd forintot tettek ki, 120,5 milliárddal többet az előző évinél. Ebben a magasabb különadóknak és az extraprofitadónak is fontos szerepük volt.
Az áfából és a munkajövedelmekhez kapcsolódó adókból származó bevételek növekedése részben a gazdasági aktivitás és a nominális jövedelmek bővülését tükrözi. A különadókra vagy megemelt adóterhekre épülő többlet ugyanakkor kevésbé tekinthető automatikusan tartós bevételi forrásnak.
Egyszeri bevételi hatás
A júliusi többlet harmadik fontos összetevője az, amely a leginkább óvatosságra int. A költségvetés júliusban 196,5 milliárd forintos bevételt számolt el a Modernizációs Alapból. Ez 552,3 millió eurónak megfelelő összeg, amelyet az Európai Beruházási Bank utalt át Magyarországnak.
Első ránézésre ez jelentős pluszbevételnek tűnik. A költségvetési beszámoló azonban egyértelművé teszi, hogy önmagában nem javítja az éves egyenleget: a kapcsolódó, az energiarendszer korszerűsítését és az energiahatékonyság javítását szolgáló felhasználás később kiadásként jelenik meg a költségvetésben.
A kiadási nyomás nem tűnt el
A júliusi többlet mellett a hét havi adatok azt is megmutatják, hogy a költségvetésben továbbra is számottevő, részben strukturális kiadási nyomás van.
A nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordított kiadások hét havi összege 4 900,3 milliárd forint volt. A Nyugdíjbiztosítási Alap nyugellátási kiadásai egy év alatt 11,8 százalékkal emelkedtek. Ennek hátterében a korábbi és az idei indexálás, a 13. havi nyugdíj, a 2026-ban megjelent 14. havi nyugdíj első részlete, valamint a nyugdíjasok számának és összetételének változása áll.
Az egészségügyi kiadások szintén növekednek. A gyógyító-megelőző ellátásokra 1 786,8 milliárd forint jutott, 54,8 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A gyógyszertámogatások összege 30,4 milliárd forintos éves növekedéssel 367,7 milliárd forintra emelkedett.
Lakástámogatásokra 299,7 milliárd forintot fizettek ki, ami 208,1 milliárd forintos ugrás az előző év azonos időszakához képest. Az önkormányzati támogatások 124,2 milliárd forinttal nőttek, főként a béremelések, a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése, illetve az év közben létrejött egyedi támogatások miatt.
A fiskális történet ezért nem írható le egyszerűen sem úgy, hogy „megszorítás van”, sem úgy, hogy „a költségvetés rendben van”. Az eddigi adatok inkább azt mutatják, hogy a kormányzati kiadáskezelés rövid távon jelentősen fékezte a pénzforgalmi kiadások növekedését, miközben a bevételek is kedvezően alakultak a gazdasági teljesítmény javulásával párhuzamosan. Ezzel együtt a nyugdíj-, egészségügyi, lakhatási és önkormányzati kiadások továbbra is érdemi nyomást gyakorolnak a költségvetésre.
A nyugdíjkiadások szempontjából ráadásul újabb változást jelent a napokban bejelentett minimálnyugdíj-emelés. A következő hónapok egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy a júliusi egyenlegjavulást segítő kiadási fékezésből mennyi bizonyul tartósnak, és mennyit fordítanak vissza a később jelentkező vagy tovább növekvő kiadások.
Hogyan lehet szép a magyar jövő?
Az április 12-i választási eredmény új pályát rajzolhat Magyarország számára. De merre tovább? A Concorde YouTube-különkiadásában Jaksity György a hangulat mögötti gazdasági realitásokat és a következő évek mozgásterét veszi végig.
Mit jelent mindez?
A júliusi költségvetési többlet fontos és pozitív adat, mert azt mutatja, hogy a tavaszi időszak erős pénzforgalmi romlása után mind a bevételi oldal, mind a kiadások rövid távú kezelése kedvező irányba mozdult. A kiadások növekedési ütemének lassulása, az áfabevételek erősödése, a munkajövedelmekhez kötődő adóbevételek bővülése és a finanszírozási helyzet javulása egyaránt figyelemre méltó.
Az „óriási többlet” azonban önmagában még nem jelent tartós költségvetési fordulatot. A júliusi eredményben jelentős egyszeri bevételek, valamint elhalasztott vagy az időarányostól elmaradó kiadások is szerepet játszottak. Ráadásul a nyugdíjak, az egészségügy, a lakástámogatások és az önkormányzati finanszírozás területén továbbra is erős a kiadási nyomás.
Tehát kipipálhatjuk a 2026-os költségvetést? Bizonyos értelemben igen, valóban erőteljes pozitív korrekció kezdődött. Ugyanakkor még korai lenne teljes fordulatról beszélni, mert ezt a javulást tartóssá is kell tenni. Júliusban több egyszeri vagy átmeneti hatás javította az egyenleget, miközben az új kormány első hivatalos célszáma szerint 2026 egészében még így is a GDP 7,5 százalékát elérő deficit várható. Befektetői szempontból azonban részben már túl is lehet lépni ezen a kérdésen, valójában nem 2026, hanem 2027 az igazán fontos év.
Innentől válik igazán fontossá a történet. A júliusi többlet és az elmúlt három hónap korrekciója azt mutatja, hogy a költségvetési pálya rövid távon stabilizálható, a következő nagy próba azonban már nem a 2026-os hiányszám lesz. Októberben egy hiteles, a piac számára is meggyőző 2027-es költségvetési tervet kell letenni az asztalra. Emellett különösen a kötvénypiaci szereplők várják a 2027–2030-as konvergenciatervet, amelynek már azt kell megmutatnia, hogyan állhat Magyarország fenntarthatóan csökkenő hiány- és adósságpályára, és ezen keresztül milyen reális út vezethet az euró bevezetéséhez.
Befektetői szempontból ennek jelentőségét nehéz túlbecsülni. A hazai befektetések hozama után fizetendő adók mértékétől a forint árfolyamán és az állampapírpiaci hozamokon át egészen az euró magyarországi bevezetésének esélyéig számos tényezőt befolyásol majd, hogy az új költségvetési irányítás mennyire hitelesen és tartósan tudja korrigálni a büdzsé 2025–2026-os kisiklását. A júliusi rekordtöbblet ebből a szempontból fontos első jelzés, de az igazi tét már az, hogy ebből sikerül-e többéves, kiszámítható költségvetési pályát építeni.
Megkezdődött a szavazás a 2026-os Rankia Díjakra!
A Concorde négy kategóriában is jelölést kapott a 2026-os Rankia Díjakon. Szeptember 30-ig te is szavazhatsz a Concorde-ra, a Concorde Podcastra és Móró Tamásra.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
