Újra kamatot csökkentett az MNB, de nem emiatt gyengült a forint
Kamatcsökkentésre devizagyengülés? Szinte tankönyvi reakciónak is nevezhetnénk, de június 23-án mégsem erről volt szó. A magyar kamatcsökkentési várakozás ugyanis már korábban beépült a piaci kamatokba, a jegybank lényegében ezt követte le, miközben a forint a külső piaci környezet romlása miatt, a dollár erősödésével párhuzamosan gyengült. A kamatdöntés környékén befektetőként és hitelfelvevőként is több érdekességet is találunk, azon túl, hogy ha megvalósul az MNB jelenlegi iránymutatása, nyár végére kereken egy százalékponttal lehet alacsonyabb az alapkamat, mint az év elején.
Az idei első félév összesen fél százalékpontos kamatcsökkentése után még mindig a magyar irányadó kamat a második legmagasabb az EU-ban (a 6,50 százalékos román kamat után), és ez még akkor is könnyen így maradhat, ha a jelenlegi piaci várakozásoknak megfelelően 2026 második felében is láthatunk ugyanennyi kamatcsökkentést. A kamatszinttel felfelé lógunk ki az európai környezetből: a lengyel és a cseh kamat 3,75 százalék, az EKB irányadó kamata pedig 2,25 százalék.
A kamatcsökkentési dinamikával ugyanakkor éppen ellentétes irányba haladunk, jelentősen szűkítve a kamatkülönbözetet. Miközben ugyanis a hazai kamatcsökkentések mértékét latolgatjuk, az EKB és a cseh jegybank nemrég kamatot emelt – előbbi még folytathatja is ezt –, míg a román és a lengyel irányadó kamat jó eséllyel egész évben változatlan marad.
Hogyan vált lehetővé ez a kamatpálya?
Nem csupán azért haladunk ellentétes irányba az EKB-hoz és a régiós jegybankokhoz képest, mert a hazai kamatszint eleve magas volt. A fordulat megalapozásához persze kellett a 2025 ősze és 2026 februárja között stabilan 6,50 százalékon tartott kamat, valamint a 2026 elején gyorsabban csökkenő hazai infláció is.
AZ IGAZI FORDULATOT AZONBAN A KORMÁNYVÁLTÁST KÖVETŐ EU-S FORRÁSFELSZABADÍTÁS, MAJD AZ EURÓBEVEZETÉSI TERVEK MEGERŐSÍTÉSE HOZTA.
Ezek felgyorsították a forint erősödését, közvetlenül és közvetve – az inflációs hatáson keresztül – is növelve az MNB mozgásterét a kamatcsökkentésre.
A választások előtti várakozások függvényében emiatt voltak, akik a jelenleg valószínűsíthető 5,50 százalékosnál alacsonyabb, és olyanok is, akik magasabb alapkamatot vártak. Az utóbbi hónapok azonban a legtöbb várakozást valamilyen módon felülírták. Különösen azért, mert a helyzetet tovább bonyolította a Hormuzi-szoros viszonylag hosszú ideig tartó lezárásával és a globális energiaárak megugrásával járó közel-keleti konfliktus. Emiatt még a bejelentett megállapodás ellenére is maradtak kérdőjelek és geopolitikai kockázatok.
Már ebből a vázlatos helyzetképből is jól látszik, mennyi minden húzódik meg egyetlen gazdasági paraméter, az alapkamat kismértékű változása mögött. Amit azonban megtakarítóként, befektetőként vagy hitelfelvételt tervezve a legfontosabb látnunk, az a pénzpiaci várakozások hatása. Ezek a hatások ugyanis a normál esetben legfeljebb havonta – jellemzően azonban ennél ritkábban – változó jegybanki alapkamathoz képest napi szinten jelennek meg a forint árfolyamában és a pénzpiaci kamatokban, így a BUBOR-ban is.
Utóbbi nagyban meghatározza például az „akciós” bankbetétek kamatait, az állampapírok hozamát vagy éppen a változó kamatozású banki hitelek árazását. A kiemelt benchmarkként figyelt háromhónapos BUBOR például már az év eleje óta az alapkamat alatt mozog, május vége óta pedig 6 százalék alatti szinteken jár, vagyis a megszokottnál jóval mélyebben helyezkedik el az alapkamat alatt. Hasonló módon a lakossági befektetők jelenlegi kedvence, a FixMÁP esetében is jóval a jegybanki döntés előtt megindult a kamatcsökkentés – igaz, magasabb szintről, de gyorsabb ütemben.
Így veszítesz csendben, ha kényelmes vagy
Egymillió forinton évente hatvanezer forintot bukunk, sokszor teljesen feleslegesen. A magyarok megtakarításainak jelentős része még mindig nulla közeli kamaton áll.
Nem ritka, hogy a jegybanki döntések esetében nem maga a döntés, hanem a jövőbeni lépésekre vonatkozó iránymutatás az igazán érdekes. A következő két hónapra várható összesen 0,5 százalékpontnyi kamatcsökkentés, amelyet az MNB előrevetített, már be is épült a piaci kamatokba. A forint árfolyama sem elsősorban emiatt, hanem a dollár gyors erősödése miatt gyengült a kamatcsökkentés napján.
A pénzpiacok mindig előre tekintenek. A következő nagy kérdés már szeptemberre vonatkozik: bejelent-e további kamatcsökkentéseket a jegybank?
JELEN HELYZETBEN A CONCORDE ELEMZÉSE VALÓSZÍNŰBBNEK TARTJA, HOGY AZ 5,50 SZÁZALÉKOS SZINT ELÉRÉSE UTÁN HOSSZABB KAMATTARTÁSI IDŐSZAK KÖVETKEZIK.
Ahhoz, hogy az alapkamat 5,50 százalék alá csökkenjen – a hitelfelvevők örömére és a megtakarítók némi bánatára –, a Concorde elemzése szerint legalább három feltételnek kell teljesülnie:
- a forintnak meg kell őriznie relatív erősségét,
- a hazai inflációnak nem szabad érdemben 3 százalék fölé emelkednie,
- és az is fontos, hogy az EKB és a Fed részéről legfeljebb egy kamatemelés érkezzen a második félévben.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
