Mi lesz a piacokkal a Fed kamatemelése után?
A Federal Reserve kamatdöntő bizottsága szerdán egyhangú döntéssel, 25 bázisponttal, 3,75 százalékról 4,00 százalékra emelte az amerikai alapkamatot. Ezzel 2023 júliusa óta ismét napirendre került a további kamatemelések lehetősége az Egyesült Államokban. A döntés önmagában nem okozott meglepetést, Kevin Warsh üzenetei azonban meghatározóak lehetnek a részvénypiacok idei teljesítménye szempontjából.
(A cikk először a Világgazdaság oldalán jelent meg 2026. szeptember 18-án.)
Az új Fed-elnök harmadik kamatdöntő ülésén a kamatemelés mellett az azt kísérő, a korábbinál jóval szigorúbb kommunikáció is hangsúlyos volt. Warsh és a kamatdöntő bizottság, az FOMC elsősorban a gazdaság tartós erejével, az erős belső kereslettel, valamint a termelékenység és a beruházások kedvező hatásaival indokolta a döntést, miközben az infláció továbbra is meghaladja a 2 százalékos célt.
A szigorúbb irányvonalat jelzi az is, hogy legalább 16 FOMC-tag számít még legalább egy kamatemelésre 2026-ban, vagyis a döntéshozók többsége további szigorítást vár. A Fed az idei inflációs előrejelzését is megemelte: 2026-ra 3,7 százalékos inflációval és 3,4 százalékos maginflációval számol. Az infláció fennmaradásához az elhúzódó közel-keleti konfliktus miatt tartósan magas energiaárak is hozzájárulhatnak.
Mi várható az amerikai részvénypiacon?
Bár a magas reálhozam elméletileg nem kedvez a részvényeknek, a piacok a kamatemelést követően a megnyugvás jeleit mutatták. Ennek fő oka, hogy a befektetők Warsh Jackson Hole-ban elmondott beszéde óta jórészt beárazták a szigorúbb kamatpályát, így a bejelentés inkább a még fennmaradó bizonytalanságot csökkentette.
A korábbi egyértelmű iránymutatás hiánya és az előző ülésen változatlanul hagyott kamatszint bizonytalanságban tartotta a befektetőket, különösen a geopolitikai feszültségek és a magas energiaárak mellett. Ezt tovább fokozta, hogy a héten több iparági megszólalás is felvetette a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások lassulásának lehetőségét.
A részvényindexek viszonylagos stabilitása mögött ugyanakkor gyengébb piaci teljesítmény rajzolódott ki. Az indexeket mindössze néhány nagy piaci kapitalizációjú részvény, valamint a defenzív szektorokba áramló tőke tartotta, miközben az egyes részvények átlagosan gyengébben teljesítettek. A kamatdöntés előtt az S&P 500 tagjainak mindössze 33 százaléka forgott a saját 50 napos mozgóátlaga felett, ami a rövid távú piaci lendület jelentős gyengeségére utal.
EBBEN A KÖRNYEZETBEN A FED HATÁROZOTTABB ÁLLÁSFOGLALÁSA RÖVID TÁVON MÉRSÉKELHETI A BIZONYTALANSÁGOT, MÉG AKKOR IS, HA A JELZETT KAMATPÁLYA SZIGORÚBB ANNÁL, MINT AMIRE EGYES BEFEKTETŐK SZÁMÍTOTTAK.
A mesterséges intelligenciát kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos kétségek továbbra is fennállnak, a vállalati profitvárakozások azonban erős támaszt adhatnak a részvénypiacnak. A korábban leépített befektetői pozíciók újjáépítése pedig újabb keresletet teremthet az amerikai részvények iránt.
A következő időszakban a piac szempontjából az lesz a meghatározó, hogy milyen gazdasági környezet kíséri a jegybanki szigorítást. Ha a magasabb kamatok mellett is erős marad a gazdasági növekedés, és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások továbbra is támogatják a termelékenység és a vállalati profitok emelkedését, a részvénypiac alkalmazkodhat az új kamatkörnyezethez.
Ha viszont az energiaárak által hajtott infláció tartósnak bizonyul, miközben lassul a gazdaság, gyengül a munkaerőpiac, és tovább emelkednek a hosszú lejáratú amerikai kötvények hozamai, a Fed nehéz helyzetbe kerülhet. Ez a részvénypiac számára is kedvezőtlenebb környezetet teremthet az év hátralévő részében.
Megkezdődött a szavazás a 2026-os Rankia Díjakra!
A Concorde négy kategóriában is jelölést kapott a 2026-os Rankia Díjakon. Szeptember 30-ig te is szavazhatsz a Concorde-ra, a Concorde Podcastra és Móró Tamásra.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
