Valóban véget érhet-e idén az orosz-ukrán háború?
Mi várható 2026 hátralévő részében a gazdaságban? Merre tartanak a tőkepiacok? Valóban véget érhet-e idén az orosz-ukrán háború? Mind olyan kérdések, amelyek az év hátralévő részét és befektetéseinket alapvetően meghatározzák, fontos tehát, hogy számba vegyük a lehetséges forgatókönyveket.
Közeledhet az orosz-ukrán háború lezárása?
A szomszédunkban már több, mint 4 éve tartó orosz-ukrán háború kritikus helyzethez érkezett. A front egyelőre megrekedni látszik, az orosz nettó területfoglalások idén júniusban többéves mélypontra estek, a harcok pedig egyértelműen a donbaszi régió erődvárosaira koncentrálódnak. Az egyenlőtlen domborzati viszonyok és az éveken keresztül felépített védelmi infrastruktúra miatt az orosz hadsereg előrenyomulása rendkívül nehéz, ebből kifolyólag akár hosszú hónapokra vagy évekre is befagyaszthatja a front ezen szakaszát. Ez felgyorsíthatja azt a folyamatot, hogy amerikai közreműködéssel egy kompromisszumos megállapodás megszülethessen Oroszország, illetve Ukrajna között.
Az erődvárosok bevétele nélkül Oroszország aligha tudja elérni kimondott célját, a teljes Donbász megszállását, az elhúzódó ostrom viszont egyre nagyobb terhet ró az orosz háttérállamra – ezt az ukrán közép- és hosszú távú dróntámadások tovább mélyítik, és végső soron Putyinra is nyomást gyakorolhatnak.
Az orosz költségvetési hiány az idei első öt hónapban a 2025-ös GDP 2,8 százalékát érte el. Ez 60 százalékkal több a teljes évre tervezettnél, miközben a védelmi kiadások aránya idén elérheti a költségvetési kiadások akár 40 százalékát. Az alacsonyabb olajár miatt stagnáló bevételek a kiadások megnyirbálásához és a devizatartalékok apadásához vezetnek, ez pedig fokozza a gazdasági-politikai elit közti feszültséget.
A dróntámadások az infrastruktúra mellett a fronton is súlyos veszteségeket okoznak: ukrán források szerint az orosz havi harctéri veszteségek már meghaladják a toborzási kapacitást, a csökkenő önkéntes-utánpótlás pótlása pedig plusz költséget vagy társadalmilag kockázatos sorkötelezettség-bevezetést jelenthet. Az üzemanyaghiány és a moszkvai-szentpétervári dróncsapások miatt a lakosság is egyre inkább érzi a háború terhét: Putyin népszerűsége júniusban a 2022 előtti szintre esett vissza a Levada Center szerint, a VCIOM pedig a legnagyobb heti visszaesést mérte.
Az ukrán légvédelem és a dróntechnológia javulása egyre inkább korlátozza az orosz területszerzést, ami miatt egy Trump elnöksége alatti tárgyalásos rendezés racionálisabbá válhat Putyin számára – ebben Ukrajna elveszítené a megszállt területeket, de megőrizné szuverenitását és nyugati integrációs esélyét. A háború elhúzódása ugyanakkor továbbra is reális kockázat, amit az orosz fél korábban is vállalt, a felfutó orosz dróngyártás pedig tovább nyomás alá helyezheti az ukrán védelmet.
Megkezdődött a szavazás a 2026-os Rankia Díjakra!
A Concorde négy kategóriában is jelölést kapott a 2026-os Rankia Díjakon. Szeptember 30-ig te is szavazhatsz a Concorde-ra, a Concorde Podcastra és Móró Tamásra.
Mit jelentene ez a régiónak és a magyar piacnak?
Az orosz–ukrán háború kedvező irányú fejleményei a teljes régióban további felértékelődést indíthatnának el. A legfontosabb külső pozitív katalizátort a magyar és a régiós részvénypiacok számára is az orosz–ukrán háború lezárása jelentheti: véleményünk szerint egy békemegállapodás a teljes régióban akár további 10–15 százalékos gyors felértékelődéshez vezethet.
Az országgyűlési választásokat követően a magyar részvények vegyes képet mutatnak a teljesítményt illetően. A blue chipek szárnyalnak, miközben a növekvő profitok és a külföldi befektetői érdeklődés élénkülése miatt további felértékelődésre számítunk. Egyedi vállalati céláraink alapján súlyozott 2026 év végi BUX index célárunk 160 ezer pont – ebben a célárban jelenleg nincs benne egy esetleges béke hatása, vagyis egy kedvező fordulat a jelenlegi célárhoz képest is további, önmagában akár 10–15 százalékos felértékelődési potenciált adhatna a régiós eszközöknek, benne a magyar piaccal is.
Egy pozitív, megállapodással záruló forgatókönyv esetén nemcsak a magyar és régiós blue chipek, hanem kifejezetten az ukrán kitettségű eszközök – régiós bankok, újjáépítésben érintett vállalatok, amerikai tőzsdén jegyzett ukrán cégek – is jelentős felértékelődésen mehetnek keresztül, és a kockázati hangulatot jelző ukrán 10 éves államkötvény is érdemben drágulhat a geopolitikai kockázat kiárazódásával.
Kockázat: mi van, ha nem zárul le idén a háború?
Fontos hangsúlyozni, hogy a fentiek egy kedvező forgatókönyvet írnak le – ennek elmaradása vagy elhúzódása önmagában is kockázati tényező. A geopolitikai feszültségek, különösen az USA–Kína és az USA–Irán reláció tekintetében kiélesedhetnek a félidős választásokat követően, valamint az orosz-ukrán háború lezárása is áthúzódhat a következő évre. Ez elsősorban az energiaárakon és az inflációs várakozásokon keresztül befolyásolja a tőkepiacokat. Egy esetleges eszkaláció gyors kockázatkerülő hangulatot és emelkedő energiaárakat okozhat.
A hazai inflációs kilátásokat illetően is érdemi felfelé mutató kockázatot rejt továbbra is a jelentős bizonytalanságot hordozó globális geopolitikai feszültség, beleértve az USA–Irán konfliktust és az orosz–ukrán konfliktus újabb eszkalációs hullámát is, ami további jegybanki óvatosságot vetít előre.
A Concorde Outlook 2026 második félévére vonatkozó teljes kiadványa elérhető microsite-unkon.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
