A QT átalakításával a Fed két legyet ütött egy csapásra: egyrészt december 1-től a mérlegfőösszeg nem szűkül tovább, másrészt a jegybank duration-lábnyoma is fokozatosan csökken.

Ma arról beszélgetünk, hogy mennyire lehet gyógyír a demográfiai problémára az AI-használat villámgyors elterjedése és munkaerőpiaci forradalma.

Az amerikai részvénypiacok mesterséges intelligenciára épülő papírjai között érdekes divergencia alakult ki, miközben Donald Trump számára is feszült napokat hozott a kormányzati leállás.

Sokszor hangoztatják, hogy a fosszilis energiahordozók hatalmas állami támogatásokat kapnak, a számok mögé nézve azonban kiderül, a helyzet összetettebb.

Ha az a kérdés merül fel, hogy részvény- vagy kötvénybefektetésekkel leszünk-e boldogabbak – vagy ami még inkább fontos, gazdagabbak – az elkövetkező három-öt évben, akkor én az előbbire fogadnék.

A liszt és a pékáruk ára már jóval az orosz–ukrán háború előtt elindult felfelé, az orosz invázió csak ráerősített a folyamatra. Mit hozna a pékségek pultjain a háború vége?

A Concorde Podcast mai adásában erre a kérdésre keres megfejtést Dormán Balázs és Jónap Richárd. Műsorunk végén pedig meg is találjuk a választ.

A beruházásokat tekintve mániákus már az, ami az AI területén zajlik, kérdés, hogy ez a korszak már a tőzsdén is tart-e?

Nem nagy hiba ezen az árszinten vásárolni, többéves távon nem jár rosszul, aki ma befektet, de nem érdemes ellőni minden puskaport.

Három jel, ami arra utalhat, hogy az amerikai részvénypiac a mániákus szakaszába lépett – és közel lehet a trendforduló.

Nem önmagában az ötlet, hanem a közeg teremti meg a növekedést – ezt bizonyítja az idei közgazdasági Nobel-díj három kitüntetettjének munkája.

Benke Vali Leria, Horváth Ákos és Jónap Richárd napjaink egyik leginkább ellentmondásos jelenségéről, az Onlyfans robbanásszerű elterjedéséről beszélgetnek.

Venezuela alatt forrósodik a talaj. A korábban megfigyelt korrelációk közül egyre kevesebb él mostanság, az amerikai részvénypiacon is a technológiai behemótok terén egy igazi páternoszter üzemel.

A Trump-féle vámháborúra reagálva Kína elővette a ritkaföldfémeket, mint „tárgyalástechnikai eszközt” – ami valójában egyértelmű geopolitikai fenyegetés. Mit léphet Washington?

A mesterséges intelligencia körüli versenyfutás a világ legdrágább játszmájává vált – de meddig tarthat, mielőtt elfogy a szerencse?

A mai beszélgetésben Nagy Bertalan, Somlai-Kiss Máté és Jónap Richárd nagyobb hangsúlyt helyez az európai autópiac strukturális problémáira.

Donald Trump újbóli vámfenyegetése erőfelmérőt csinál a piacon: bivalyerősek a nemesfémek, gyengék a kriptodevizák. A technológiai behemótok egyre nagyobb all-inben vannak.

Az Egyesült Államok új iparpolitikát épít: a kormány tőkerészesedéseket vásárol stratégiai cégekben, hogy visszaszerezze az ellenőrzést a kritikus ágazatok és az ellátási láncok felett.

A politikai viharok és rekordhiány után újra erőre kapott a román tőzsde – fegyelem, növekedés és energia hajtja a piacot.

Az OMV szerint az energiaátmenet lassabban halad, mint hitték. A vállalat visszafogja zöld beruházásait, miközben ismét a gáz- és olajtermelésre épít.

Jónap Richárd és Egerszegi Krisztián beszélgetésének két témacsoportja lesz: Krisztián személyes „utazása” a vállalati stádiumok között és hogy hogyan lehet a kis (és közepes) vállalkozásokat segíteni abban, hogy nyerjenek az online térben?

Tágabb perspektívából nézve a mesterséges intelligencia a demográfiai probléma gyógyszere lehet. A francia problémák ellenére az európai tőzsdék is emelkednek.

Az amerikai lakáspiac a magas jelzálogkamatok szorításában stagnál, de már kisebb kamatcsökkenés is újraindíthatja az aktivitást, amiből az építőcégek és kapcsolódó ETF-ek lehetnek a legnagyobb nyertesek.

Időnként érdemes kilépni a hazai befektetői környezetből, és minél szélesebb perspektívából vizsgálni a lehetőségeket – így sokkal árnyaltabb képet kapunk a hazai helyzetről is.

Adásunkban a túlburjánzott államadósságok kezelésének lehetséges irányaival foglalkozunk. Igyekszünk a legfőbb menedzselési lehetőségeket végig beszélni.

Október elsején a Tesla vezér magánvagyona átlépte az 500 milliárd dollárt, mindeközben az OpenAI már többet ér mint a SpaceX.

Bizonyos előrejelzések szerint már a 2030-as években elérhetjük az olajcsúcsot, míg más elemzők szerint ez akár 2050-ig is kitolódhat.