Lehet-e negatív az olajár?

A csökkenő kereslet és a telítődő tározókapacitások mellett zajló orosz-szaúdi kitermelési háború elméletileg oda is vezethet, hogy a nagy termelők fizetnek azért, hogy valaki átvegye tőlük az olajat. A helyzet senkinek nem optimális, de még így is sokkal jobban állnak, mint az eladósodott 40-50 dollár költségszintű amerikai kitermelés.

A politikai megosztottságnak is lehet szerepe a járvány terjedésében

Az USA-ban sosem látott mértékű politikai polarizációt látványosan mutatja, hogy a demokraták előbb és jobban féltek a járványtól mint a republikánusok. Ahogy az olaszoknál a mamahotel jelenség, ez is nehezítette az érintkezések időben való csökkentését.

Most van vége az érdemtelenül is száguldó árfolyamoknak

A 2010-es évek a permanens bikapiac és az ezzel kéz a kézben járó passzív befektetési formák masszív sikerességével vonulnak be a gazdaságtörténeti tankönyvekbe. Csakhogy azóta betolakodott az életünkbe a koronavírus, ami gazdasági értelemben (is) egy totális átalakító. Innentől már gondolkodni is kell majd a tőzsdéken!

Miért nem érdemelnek mentőövet a légitársaságok?

Az ész nélküli részvényesi juttatásnak meglett az eredménye. A legnagyobb amerikai légitársaságok szórták a pénzt amíg lehetett, az elmúlt évtizedben a teljes szabad cash-flowjuk csaknem 96%-át költötték el részvény visszavásárlási programra. Ennek isszák meg most a levét - 58 milliárd dolláros mentőcsomagért esedeznek.

A rekord felpattanás a múltban a további esés előjele (is) volt

Brutális mértékben emelkedtek a vezető amerikai részvényindexek a keddi kereskedési nap során, ha azonban mankóként a múltba nézünk, akkor ilyen durva egynapos felpattanások után a következő 3 hónap hozama átlagosan -18 százalék volt.

Posztkoronavilág: infláció és deglobalizáció

Miközben a világ még javában küzd a koronavírus-járvánnyal, azzal is érdemes elkezdeni foglalkozni, hogy mi lesz a járvány után. Annál is inkább, mivel erős meggyőződésem, hogy civilizációnk túléli a vírust, ugyanakkor a vírus utáni világ némileg más lesz.

Forradalmat indíthat a koronavírus, és ennek is a nagy techcégek lesznek a nyertesei

A koronavírus egy hatalmas technológiai diszrupció, és egyben egy utolsó lehetőség a lemaradók számára, hogy felcsatlakozzanak a már évtizedek óta tartó technológiai forradalomra.

Shortügyletek, paták, kénköves lehelet: ismét ördögöt űz több európai felügyelet

Ugye tudja, hogy amennyiben a forint gyengülését látva Ön az elmúlt időszakban eurót vásárolt, azzal shortolta a forintot? A short ügyletek szokásos szabályozása általában jól szolgálja a piac és a gazdaság egészének érdekét, de pánikok idején rendre születnek ellentmondásos, hirtelen döntésekből származó tilalmak, ahogy ez a jelenlegi válságban is történik, miközben a szabálytalan, etikátlan elágazásaikból származó valóságos problémákkal nem foglalkozik a kutya sem. Persze ez legyen most a legnagyobb bajunk, ezt kívánom mindenkinek.

Mi van akkor, ha a koronavírus a tőzsdei történelem valaha volt legnagyobb „árvize”?

Az árvízvédelmi szakemberek általában a korábbi legnagyobb árvizek alapján szervezik meg a védelmi feladatokat, ami az esetek döntő többségében működik is. De mi van akkor, ha most jön a valaha volt legnagyobb árvíz? A 2020-as vírus okozta eladási hullám már mostani állapotában felkerül az amerikai tőzsdén a hírhedt 1929, 1987, 2000 és 2008-as évek mellé. Sőt már most vannak rekordteljesítményei is!

Ezt a gyengülést már csak kamatemeléssel lehet megállítani

A jegybank jelentős tartalékai is csak korlátozott mozgásteret jelentenek a gyengülés megállításához, ha valóban fontos cél az árfolyam stabilitása, azt kamatemelés nélkül nem lehet elérni. Ettől sem azonnali, tízforintos nagyságrendű erősödést, csak a gyengülő trend végét lehet várni.