Publikációk
” A pánik kiteljesedett, a részvényárak hatalmas ingadozásokkal, de egyre csak hanyatlottak. A repülőn hazafelé magunkba burkolózva próbáltunk túlélni a hosszú visszautat, miközben gondolatainkban újra és újra bevillantak a befektetési társaságok nyomasztó hangulatú tárgyalószobái, az emberek arcára kiülő rémület, a bizonytalanság keltette szorongás, az elszenvedett veszteségek és az elvesztett munkahelyek miatt érzett elrejthetetlen fájdalom. Az a spontán megnyilatkozásokból áttetsző nyugtalanító felismerés, hogy voltaképpen magába a pénzügyi rendszerbe vetett széleskörű bizalom roppant meg pillanatok alatt, és végezetül persze a kétségbeesett, de sohasem szunnyadó remény, hogy valakik valakit az adófizetők pénzén úgyis megmentenek.”
Publikációk
“Kínában a március közepén lezajlott vezetőváltás óta minden jel szerint erősödik a nyugati szél, legalábbis ami a gazdaságpolitikát illeti. A dinamikájukat vesztett exportpiacok növekedést generáló hatását fél évtizede, jobb híján, kényszerből pótló, a külső keresleti sokk tompítására szolgáló, kézi vezérlésen, valamint az elképesztő volumenű mesterséges hitelexpanzión alapuló gazdaságirányítási modell elérkezett fenntarthatóságának határaihoz. Az új vezetés pedig nem vesztegeti az időt, és nem hagy kétséget a tervezett változások irányát és mélységét illetően sem.”
Publikációk
“Ha Kína nem tud ismét visszatérni az export-vezérelte növekedés útjára, akkor két opció áll előtte: hagyja bedőlni a rossz hiteleket, ezáltal csődhullámot elindítva a vállalati szektorban, avagy költségvetési költekezéssel (lakossági transzferek növelése, szociális ellátórendszerek kiépítése, hadikiadások növelése) pótolja a lassabb beruházások miatt kiesett keresletet.”
Publikációk
“Fontos látni, hogy az egykulcsos személyi-jövedelemadó rendszer nem a foglalkoztatók, hanem a munkavállalók terheit csökkentette. Így a munka költsége nem lett olcsóbb a vállalatok számára. Emiatt a várt foglalkoztatás bővülés sem valósult meg. A többletjövedelmet a háztartások javarészt nem hazai termékekre és szolgáltatásokra költötték, legalábbis nem olyan arányban, hogy az érdemben javítaná a növekedési kilátásainkat.”
Publikációk
“Régóta hangoztatott véleményünk, hogy a bankrendszert nem adóztatni, hanem versenyeztetni kellene, ezáltal lehetne a legegyszerűbben és leghatásosabban segíteni az eladósodott háztartásokon. A nagyobb verseny lejjebb szoríthatná a svájci frank hitelek kamatait, mindenféle állami beavatkozás vagy segítség nélkül. A kamatcsökkentésen keresztül a segítség pedig tartós és fenntartható lenne, sőt valószínűleg nehezebben támadható is.”
Publikációk
“Sokaknak tulajdonítják a mondást – ahol én olvastam, ott Hemingwayre hivatkoztak –, hogy egy nagy válság megoldásának két útja van: az inflálás és a háború. Rövid távon mindkettő eredményes lehet, hosszú távon azonban mindkettő romboló. Tény: az elitek a két stratégiát az ókor óta változó eredményességgel, de kitartó lelkesedéssel, és általában kombinálva követték.”
Publikációk
“Tizenhat, máshol bevált, növekedést is támogató intézkedés között válogathat a jegybank vezetése – mondta a miniszterelnök. Ám a nemzetközi példák azt mutatják, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy melyik gazdaság milyen körülmények között alkalmazza ezeket. Az új jegybanki vezetés legfontosabb növekedést támogató eszköze az lehetne, ha sikerülne meggyőzni az új gazdasági minisztert a nagyon fontos és hiteles költségvetési kiadáscsökkentésről.”
Publikációk
“A gazdagokat (bármit és bárkit is értünk ezalatt) és a fentiekben a teljesség igénye nélkül felsorolt egyéb, politikai célkeresztbe került gazdasági szereplőket nem megfélemlíteni, elüldözni, kisemmizni illetve tönkretenni kell, hanem éppen ellenkezőleg pont ilyenkor arra ösztönözni, hogy maradjanak, beruházzanak, befektessenek és hogy még aktívabbak legyenek a civil szféra támogatásában, mert ez a valós társadalmi szolidaritás útja és ez vezet növekedéshez, új munkahelyekhez, költségvetési bevételekhez és fejlődéshez. A válság végéhez. Amerre most tartunk, az viszont inkább a vég válsága.”
Publikációk
“Ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen a 21. században, egy hosszú távú stratégiai koncepció alapján, tudatosan kell fejleszteni a humánerőforrás és az infrastruktúra minőségét. Ezt pedig valamilyen szélesebb körű társadalmi konszenzus nélkül semmilyen demokráciában nem lehet megvalósítani.”
Publikációk
“Azok az országok sikeresek, amelyek a lehető legszélesebb képviseletet biztosító demokrácia és választási rendszer talaján állva, szabadversenyes, minél kevesebb állami beavatkozással terhelt, de ugyanakkor jól szabályozott, kiszámítható, a magántulajdont, a szerződéseket betartó és betartató inkluzív intézményrendszert működtetnek – a történelem, a mai kutatások és a gyakorlat is ezt igazolják”