Sereghajtóból a világ élvonalába
Míg néhány évvel ezelőtt a forint a feltörekvő devizák egyik leggyengébben teljesítő szereplője volt, addig az elmúlt hónapokban a világ legerősebb devizái között találjuk. A befektetők szemében Magyarország kockázati megítélése jelentősen javult, ami nemcsak a hozamfelárak csökkenésében, hanem a forint iránti kereslet növekedésében is megmutatkozik.
A „Mikor vegyünk eurót” című írások mindig is a Concordeblog legolvasottabb cikkei közé tartoztak. Az április 12-i választásokat követő eufória és gazdaságpolitikai fordulat jelentős változásokat eredményeztek ebben és amennyiben sikerül beváltani az új kormány ígéreteit, akkor a jövőben már könnyen lehet, hogy arról kell írnunk, mikor adjunk el eurót?
A kérdés természetesen ugyanúgy megválaszolhatatlan, mint korábban a „mikor vegyünk eurót?”. Egy dolgot azonban érdemes már az elején tisztázni: amikor egy ország megítélése jelentősen javul, akkor a hazai fizetőeszköz erősödése általában sokkal tovább tart, mint azt a legtöbben elképzelik.
Az elmúlt másfél évtizedben szinte minden magyar befektető fejében ugyanaz a reflex alakult ki: a forint előbb-utóbb úgyis gyengébb lesz. Ez a gondolkodásmód annyira beépült a köztudatba, hogy ma még sokak számára elképzelhetetlennek tűnik egy tartósan erősödő forint.
A forint gyengülése sokáig nem a magyar gazdaság állapotáról, hanem a magyar gazdaságpolitika megítéléséről szólt. Számos olyan országot láttunk az elmúlt évtizedekben – Csehországtól Lengyelországig –, amelyek hasonló vagy akár gyengébb fundamentumok mellett is erősebb devizával rendelkeztek. A különbséget sokszor nem a növekedési számok vagy az államadósság mértéke, hanem a gazdaságpolitika hitelessége és kiszámíthatósága jelentette.
Ennek legfőbb oka, hogy a devizapiacok nem a jelent, hanem a jövőt árazzák. Az árfolyamok nem akkor mozdulnak el érdemben, amikor a reformok eredménye már megjelenik a statisztikákban, hanem akkor, amikor a befektetők elhiszik, hogy ezek az eredmények a következő években valóban bekövetkeznek.
Bár az új kormány konvergenciaprogramjának pontos részletei még nem ismertek, és rengeteg a nyitott kérdés, annyit már most kijelenthetünk, hogy az új gazdaságpolitika egyértelműen szakít azzal a gyakorlattal, amely évtizedekig a forint tudatos és trendszerű gyengítésére építette az ország versenyképességét És ha a piac meggyőződik arról, hogy Magyarország az európai felzárkózás útjára lépett, akkor a forint erősödése a gazdasági mutatók látványos javulása előtt is folytatódhat.
Éppen ezért, ahogy a 2010-es évektől szinte természetes volt a forint fokozatos leértékelődése, úgy a következő években az válhat megszokottá, hogy a régió egyik legerősebb devizájává válhat. Mindez nem jelenti azt, hogy az árfolyam egyenes vonalban fog erősödni. A forint piaca továbbra is ingadozó maradhat, és kockázatok is akadnak bőven, ezért jó eséllyel lesznek korrekciók is az árfolyamában. Az azonban egyre kevésbé tűnik elképzelhetőnek, hogy visszatérünk ahhoz a világhoz, ahol a forint tartós gyengülése volt az alapforgatókönyv.
MEGGYŐZŐDÉSEM, HOGY NÉHÁNY ÉV MÚLVA VISSZATEKINTVE A 400 FORINT FELETTI EURÓÁRFOLYAMRA UGYANÚGY NOSZTALGIKUSAN GONDOLUNK MAJD, MINT MA A 200 FORINTOS EURÓRA.
Ugyanakkor a fenti folyamatok nemcsak a gazdaság egyes szereplőire, hanem a befektetéseinkre is jelentős hatással vannak. Az elmúlt másfél évtizedben a magyar befektetők számára szinte magától értetődő döntésnek tűnt a külföldi eszközök felé fordulni. A nemzetközi részvények és kötvények nemcsak diverzifikációt biztosítottak, hanem a forint trendszerű gyengülésének köszönhetően jelentős árfolyamnyereséget is termeltek.
Idén azonban ennek éppen az ellenkezőjét láthattuk. Hiába emelkedett egy euróban vagy dollárban denominált befektetés értéke, a forint erősödése sok esetben a nyereség jelentős részét felemésztette. A befektetők számára így ismét láthatóvá vált egy olyan kockázat, amelyet az elmúlt években hajlamosak voltunk figyelmen kívül hagyni.
Egy tartósan erősödő vagy stabil forint környezetében ezért felértékelődhetnek azok a befektetési megoldások, amelyek képesek a devizakitettség részleges vagy teljes fedezésére. Számos befektetési alap rendelkezik forintfedezett sorozattal, illetve olyan stratégiával – például az abszolút hozamú alapok esetében –, amelyben az alapkezelő fedezeti ügyletekkel semlegesíti a külföldi eszközök devizakockázatát. Ilyenkor a befektető alapvetően az adott részvény- vagy kötvénybefektetés teljesítményét kapja meg, miközben a forint árfolyamának változása jóval kisebb hatással van a hozamára.
A forinttal kapcsolatos fordulat ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a külföldi befektetések ideje lejárt. Sokkal inkább azt, hogy hosszú idő után ismét érdemes különválasztani az eszközválasztás és a devizaválasztás kérdését. Az elmúlt években a kettő gyakran ugyanabba az irányba mutatott, a következő években azonban könnyen lehet, hogy már nem lesz ilyen egyértelmű az összefüggés.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
