Mikor vegyek eurót?
A választás utáni napok forinterősödést hoztak, az árfolyam rövid időre a 360-as szint közelébe is benézett. Optimista szemüvegen keresztül nézve sokan már az euró bevezetésére fókuszálnak, szerintem azonban érdemes árnyalni a képet.
Véleményem szerint nem maga az euró bevezetése a valódi cél, hanem azoknak a gazdasági mutatóknak az elérése, amelyek ezt lehetővé teszik. Ehhez mindenekelőtt be kell indítani a három éve stagnáló gazdaságot. Az eurózóna-tagságnak ugyan nem feltétele az erős GDP-növekedés, de nyilvánvalóan segítené azt. A vállalkozásokat az elmúlt időszakban a kötelező minimálbér-emelések, a gyenge befektetői bizalom és a magas kamatok is szorították. Az exportőröket ráadásul a tartósan erősödő EUR/HUF árfolyam is versenyhátrányba hozza.
A versenyhelyzet erősödése természetesen hatékonyságjavulással járhat. Az uniós források beérkezése és a termelékenységet javító beruházások támogatása szintén segítheti a gazdaság újraindítását, ezek hatása azonban nem jelentkezik azonnal.
Az euró bevezetése szerintem azért került a politikai fókuszba, mert ez az az üzenet, amely mindenki számára érthető. Nemcsak azt jelzi, hogy nem akarunk kilépni az Európai Unióból, hanem azt is, hogy még szorosabb integrációra törekszünk. Ez egyértelmű jelzés a választók felé: ha megszorítások vagy kellemetlenségek jönnek, azok egy magasabb közös cél érdekében történnek. Emellett a külföldi befektetők számára is világos üzenet, hogy elkötelezettek vagyunk a szükséges gazdasági feltételek teljesítése mellett.
Mindezek alapján én hosszabb távon 370–380 körül stabilizálódó EUR/HUF árfolyamot és nagyjából 5 százalékos kamatszintet tartanék fenntarthatónak és a gazdaság szempontjából támogató környezetnek. Ebből kiindulva a 365 körüli euróárfolyam már kedvező szint lehet például a nyaraláshoz szükséges deviza megvásárlására.
A jegybanktól ugyanakkor nem várok azonnali, jelentős kamatcsökkentést. Reálisabb forgatókönyvnek tűnik, hogy idén 2–3 alkalommal, egyenként 25 bázispontos vágás történik. A jelenlegi, viszonylag erős árfolyam és támogatóbb környezet azonban alkalmas lehet arra, hogy a monetáris politika óvatosan lazítson. Ennek hatására hosszabb távon csökkenhetne az ország finanszírozási költsége, és mérséklődne az állam szerepvállalása a kamattámogatott hitelekben is.
Ha a piaci kamatszint 4,5 százalék körül alakulna, a 3 százalékos hitelkamat már a gazdasági szereplők számára is elérhető közelségbe kerülne. Összehasonlításként: Lengyelországban jelenleg 3,75 százalék a jegybanki alapkamat. A jelenlegi, mintegy 2,5 százalékpontos magyar felárat nem tartom indokoltnak. Ha az MNB több lépésben 5 százalék körüli szintre csökkentené az alapkamatot, még akkor is megmaradna egy mintegy 1,25 százalékos felár a lengyel szinthez képest.
A következő időszakban ugyanakkor több kockázat is negatívan befolyásolhatja az árfolyamot. Ilyen lehet, ha ismét bizonytalanság merül fel az uniós források beérkezésével kapcsolatban, vagy ha újra megugranak a szénhidrogénárak.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
