Tiszta őrültek háza!

Hofi 1980-as Tiszta őrültek háza című jelenetében hangzik el a klasszikus érvelés az akkori energiaválság kapcsán, hogy hazánkba valahogy mindig begyűrűzik a rossz Nyugatról, a jó viszont nem. Ekkor Hofi megkérdezi, „Árpád apánk”, mégis hogyan sikerült pont a Kárpát-medencébe letelepedni. Ami szélvédettnek szélvédett, az tény, de benn marad a büdös is.

picture

(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2026. május 22-én.)

Valahogy hasonló érzések keringenek bennem mostanában. Hazánk gazdasági problémáiról valahogy mindig mindenki más tehetett az elmúlt években: a háború, Brüsszel vagy épp a német autóipar válsága, mi magunk viszont ártatlanok vagyunk.

Az, hogy a hasonló földrajzi helyzetű szomszédaink nem szembesültek ilyen mértékű gazdasági stagnálással, valahogy nem nagyon tűnt fel.

HOGY A JÓ MIÉRT NEM SZIVÁRGOTT BE NYUGATRÓL, NEHÉZ ÉRTENI. HOFI SZAVAIVAL ÉLVE, BIZTOS ELVETTÉK A HATÁRON.

Meglátásom szerint azonban hazánk gazdasági helyzetéről alapvetően nem a külföld tehet. A fenti magyarázkodás ugyanakkor jól rávilágít arra, hogy mekkora szerepe van a gazdaságpolitika hitelességének és kiszámíthatóságának. Azért hozom ezt fel elsőként, mert április 12-ét követően ebben látjuk a leggyorsabb és leglátványosabb változást.

Fontos tisztázni, hogy amit ma a forint vagy az államkötvények piacán látunk, az sok szempontból megelőlegezett bizalom. Az új kormánynak rá kell szolgálnia erre, fenn kell tartania ezt a hitelességet. Ugyanakkor a fenti folyamatok tanulságai már most is jól láthatók.

HAZÁNKBAN A GAZDASÁGPOLITIKA MOZGÁSTERÉT AZ ELMÚLT ÉVEKBEN LEGINKÁBB AZ KÖTÖTTE GÚZSBA, HOGY A KÖLTSÉGVETÉS KAMATKIADÁSAI JELENTŐSEN ELSZÁLLTAK.

Régiós összehasonlításban az egyik legkirívóbb költségvetési tétel az adósságszolgálat, magyarul az állam kamatkiadása.

A magas kamatköltségnek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy a magyar államadósság régiós összehasonlításban is magas, a GDP mintegy 75 százaléka, szemben a régiós átlag nagyjából 55 százalékos szintjével. Erre a jóval magasabb államadósságra ráadásul a régiós átlagnál szintén jóval magasabb kamatot fizettünk.

Az államadósság szintje 2010 óta valójában inkább stagnált. Tény, hogy az akkori 80 százalék körüli szintről sikerült csökkenteni, de ezt a nyugdíjpénztárak államosításának árán tette meg a kormányzat. Vagyis a hivatalos statisztikák javítása érdekében egy jelentős jövőbeli kiadást vállalt át az állam, amely

SZÖRNYŰ DEMOGRÁFIAI HELYZETÜNK MIATT TOVÁBBRA IS DAMOKLÉSZ KARDJAKÉNT LEBEG FELETTÜNK, MÉG HA A HIVATALOS ÁLLAMADÓSSÁG-STATISZTIKÁKBAN NEM IS LÁTSZIK.

Kétségtelen, hogy a fenti probléma nem volt titok az előző kormányzat számára sem. Egy hitelesebb gazdaságpolitikai pályával lett volna lehetőség a kötvényhozamok, és így az adósságszolgálati terhek csökkentésére. Erre fényes bizonyíték, hogy elég volt a Tisza-kormány euróbevezetési ígérete ahhoz, hogy a korábban 7 százalék felett járó állampapírhozamok mára 5,5 százalék környékére csökkenjenek.

Ezzel négyéves távon több mint 2000 milliárd forintnyi kamatkiadást spórolhat meg a magyar állam, és lássuk be, lenne mire költeni ezt az összeget. Jelen állás szerint ehhez semmi más nem kellett, mint egy transzparensebb, hitelesebb költségvetési pálya meghirdetése. A befektetői bizalom építésében ráadásul segíthetnek majd az EU-források, valamint nyugati integrációnk megerősítése is.

Ahogy említettem, az előző kormányzat is felismerte, hogy a költekezési mozgásteret leginkább a rendkívül magas kamatkiadások szűkítik. Próbáltak is tenni ez ellen. Megzsarolták a bankokat, hogy tartsanak több állampapírt, cserébe pedig kevesebb bankadót kell fizetniük, aztán végül mégis kétszer annyit fizettek. Fenyegetésekkel, jogszabályi trükközéssel és különböző szabályváltoztatásokkal próbálták állampapír-vásárlásra kényszeríteni a hazai alapkezelőket is.

AZ EREDMÉNY EGY JÓVAL VERSENYKÉPTELENEBB HAZAI BANKSZEKTOR ÉS TŐKEPIAC LETT, MIKÖZBEN A HOZAMOK TOVÁBBRA IS MAGASAN MARADTAK.

Ahogy erőszakkal, árrésstoppal vagy ársapkával sem lehet tartósan leverni az inflációt, úgy az államadósság finanszírozási költsége sem csökkenthető hatalmi politikával.

Te figyelj… tiszta őrültek háza, nem?

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

A drónok hozhatják el a tartós békét a világba?

Olvasási idő: 2 p
Ha egy nagyhatalom sem tudja legyőzni egy kisebb ország haderejét, az nem véletlen. A drónok alapjaiban írhatják át a háborúk logikáját.
picture

Hatvan éve nem látott kudarccal néz szembe az USA

Olvasási idő: 2 p
A Hormuzi-szoros körüli konfliktus könnyen egy új korszak kezdete lehet, ahol a középhatalmak erősödnek.
picture

Trump és a romlott TACO esete

Olvasási idő: 2 p
Donald Trump az általa indított vámháborúból képes volt kihátrálni. Irán helyzete azonban teljesen más, mert ez egy egészen eltérő játékelméleti szituáció.