Miért lett újra Görögország a befektetők kedvence?
Itt a nyár, a jó idő, mindenki várja a nyaralását. És mi is lehetne jobb úti cél Görögországnál? Napfény, gyönyörű tengerpartok, görög vendégszeretet és kiváló gasztronómia. Nekünk azonban nemcsak a nyaralás jut eszünkbe Görögországról, hanem a befektetések is, hiszen a görög piac régóta az Accorde egyik kedvenc terepe.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2026. június 24-én.)
Friss élményekkel tértünk haza május közepén egy Athénba szervezett befektetői konferenciáról, ahol több mint húsz görög vállalat vezetőjével, valamint gazdaságpolitikai döntéshozókkal volt lehetőségünk találkozni és eszmét cserélni. A beszélgetések legfontosabb tanulsága az volt, hogy a görög piac továbbra is vonzó befektetési célpont.
Tíz évvel ezelőtt valószínűleg kevesen gondolták volna, de ma Görögország számos makrogazdasági mutató alapján inkább az európai élvonalhoz tartozik, mint a perifériához. Mindez egy hosszú és következetes gazdaságpolitikai építkezés eredménye.
Európa legnagyobb adósságcsökkentése
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2024 negyedik negyedéve és 2025 negyedik negyedéve között tizenkilenc uniós tagállamban nőtt, míg nyolcban csökkent a GDP-arányos államadósság. A legnagyobb javulást Görögország érte el: egyetlen év alatt 8 százalékponttal mérsékelte GDP-arányos államadósságát.
Mindeközben a francia államadósság 2,9 százalékponttal, a német 1,3 százalékponttal emelkedett, miközben az eurózóna átlaga 0,8 százalékpontos növekedést mutatott. Hasonló folyamatok figyelhetők meg az Egyesült Államokban is, ahol ugyanezen időszak alatt mintegy 1,1 százalékponttal nőtt a GDP-arányos államadósság.
A görög GDP-arányos bruttó államadósság a 2024 végi 154,2 százalékról 146,1 százalékra csökkent. Ezzel továbbra is az egyik legmagasabb az eurózónában, a tendencia azonban teljesen ellentétes az uniós átlaggal. Jelenleg az Európai Unió történetének egyik legjelentősebb adósságcsökkentési folyamata zajlik az országban.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az államadósság idén 140,7 százalékra, 2027-re pedig 134,4 százalékra mérséklődhet. Az Oxford Economics ennél is optimistább: 2026-ra 136,8, 2027-re pedig 130,3 százalékos adósságrátát vár. A különböző előrejelzések egyaránt további jelentős csökkenést vetítenek előre.
MÁR IDÉN ÉV VÉGÉRE A GÖRÖG ÁLLAMADÓSSÁG ALACSONYABB LEHET AZ OLASZNÁL, 2030-RA PEDIG AKÁR A FRANCIÁNÁL IS. HA EZ MEGVALÓSUL, KÉT ÉVTIZED UTÁN ELŐSZÖR NEM GÖRÖGORSZÁG LESZ AZ EURÓPAI UNIÓ LEGELADÓSODOTTABB ORSZÁGA.
Hogyan sikerült ezt elérni?
Az elmúlt húsz év tapasztalata megtanította a görögöknek, hogy nincs könnyű út: a költségvetési fegyelmet nem lehet megkerülni. 2025-ben már harmadik éve pozitív az ország elsődleges egyenlege, vagyis a kamatkiadások nélkül számolt költségvetési bevételek meghaladják a kiadásokat.
Ez a többlet 2023-ban a GDP mintegy 2 százalékát tette ki, 2024-ben és 2025-ben pedig már 4,9 százalékot. Ennek köszönhetően Görögország azon kevés uniós ország közé tartozik, amelynek költségvetési egyenlege pozitív. Az elmúlt két évben rendre 1,7, illetve 1,3 százalékos többletet ért el, miközben az EU-tagállamok átlagos költségvetési hiánya 3,1 százalék volt.
A következetes költségvetési politikának köszönhetően az állam tavaly év végén 5,3 milliárd eurónyi hitelt törlesztett elő a 2010-es első mentőcsomagból, tíz évvel a visszafizetési határidő előtt. A korai visszafizetéssel összesen 1,6 milliárd eurónyi kamatkiadást takarít meg, emellett június 5-én további 6,95 milliárd eurónyi hitel előtörlesztésére kapott engedélyt az ESM-től.
A korai visszafizetések nemcsak az alacsonyabb kamatkiadások miatt fontosak, hanem azért is, mert jól mutatják a görög fiskális politika szemléletét: a többletforrásokat nem rövid távú politikai célokra, hanem az államadósság csökkentésére fordítják. A pénzügyminisztérium becslése szerint minden egyes előre visszafizetett milliárd euró évente mintegy 30 millió euróval csökkenti a kamatkiadásokat.
Az OECD friss előrejelzése szerint a görög gazdaság 2026-ban 1,9 százalékkal, 2027-ben pedig 2 százalékkal növekedhet, ami rendre 0,5, illetve 0,3 százalékponttal haladja meg az OECD-országok átlagát, a közel-keleti energiaársokk ellenére is. Az OECD szerint az RRF-források, a foglalkoztatottság bővülése, a személyi jövedelemadó csökkentése, valamint az energiaárak hatásának mérséklését célzó intézkedések egyaránt támogatják majd a beruházásokat és a fogyasztást.
Görögország ráadásul az elmúlt években is folyamatosan felülteljesítette Európát: 2021 és 2024 között az éves átlagos reál-GDP-növekedés 4,75 százalék volt, szemben az Európai Unió nagyjából 3 százalékos átlagával.
A piac értékeli is az erőfeszítéseket
A görög államkötvények 2023-ban visszakerültek a befektetésre ajánlott kategóriába, maguk mögött hagyva a bóvli besorolást. Emellett Görögország az egyetlen ország, amely 2013-ban a fejlett piaci státuszból a fejlődő piacok közé került vissza, de várhatóan 2027-től ismét fejlett piacnak számít majd. A különbség azonban óriási a 2013-as állapothoz képest. Akkor mindössze két olyan görög részvény volt, amely megfelelt az MSCI indexkövetelményeinek, és ezek között egyetlen bank sem szerepelt. Ma már nyolc vállalat alkalmas az indexbe kerülésre, amelyek háromnegyede bank, miközben a teljes piac kapitalizációja a tizenhárom évvel ezelőtti szint tízszeresére nőtt.
Külön érdekesség, hogy a görög piac fele akkora P/E-alapú értékeltségen és közel kétszer akkora osztalékhozamon térhet vissza a fejlett piacok közé, mint amikor 2001-ben először bekerült oda.
Európa egyik legjobban teljesítő tőzsdéje
Ha ránézünk az athéni tőzsde (ASE) teljesítményére egy-, három-, öt- és tízéves időtávon, minden esetben felülteljesítette a benchmarkként használt STOXX Europe 600 indexet. Az adatok 2026. május 31-i állapotot tükröznek.
Mindeközben a görög piac értékeltsége továbbra is vonzó. A két évre előretekintő elemzői P/E-konszenzus alapján a görög vállalatok átlagosan 35 százalékos diszkonton forognak európai társaikhoz képest.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a részvénypiaci felülteljesítést nem az értékeltségi szorzók emelkedése hajtotta, hanem a vállalatok fundamentumainak és eredménytermelő képességének javulása. A görög részvények ráadásul úgy forognak jelentős diszkonton, hogy közben az elemzők hasonló egy részvényre jutó eredménynövekedést várnak tőlük, mint az európai vállalatoktól, miközben az osztalékhozamuk magasabb.
Egy átlagos európai vállalattól az elemzői konszenzus 3,6 százalékos osztalékhozamot vár, míg egy átlagos görög cégtől 5,3 százalékot.
A bankrészvények esetében is fennmaradt a diszkont. P/E-alapon 5–10 százalékos, előremutató P/B-alapon pedig körülbelül 10 százalékos kedvezménnyel forognak a görög bankok európai versenytársaikhoz képest, miközben jövedelmezőségük hasonló, és hitelállományuk évi magas egy számjegyű, egyes esetekben akár alacsony kétszámjegyű ütemben bővül.
Ez várhatóan a közeljövőben sem változik érdemben, amit az erős makrogazdasági környezet és az RRF-források lehívása is támogat. Az RRF teljes keretét sikerült lehívni, a kifizetések azonban fokozatosan érkeznek a gazdaságba, így a hitelállomány bővülése várhatóan legalább 2027-ig, de inkább azon túl is fennmaradhat. A 17,7 milliárd eurós RRF-keret összesen mintegy 46 milliárd eurónyi hitelkihelyezést generált, ami 2,6-szoros multiplikátorhatást jelent.
Bazi nagy görög ingatlanfejlesztés
A görög Lamda Development az ország legnagyobb plázatulajdonosa és egy grandiózus ökovárost is fejlesztenek. Az év első felében pedig IPO-ra készülnek, érdemes lesz figyelemmel követni az eseményeket.
Délkelet-Európa új energiaközpontja
Nemcsak a bankok érdekesek azonban. Az ország energia-infrastruktúrája egyre fontosabb szerepet tölt be a régióban. Görögországban két jelentős finomító működik, amelyek közül az egyik világviszonylatban is kiemelkedő, 12,6-os Nelson-komplexitási indexszel rendelkezik. A két finomító kulcsszerepet játszik abban, hogy Közép- és Délkelet-Európa megfelelő mennyiségű finomított olajtermékhez jusson. A közel-keleti konfliktusok idején az ilyen európai kapacitások értéke különösen felértékelődik.
Az olaj mellett a gázinfrastruktúra is egyre fontosabb. Míg 2019-ben Görögország mindössze 6 milliárd köbméter földgázt importált saját fogyasztásának kielégítésére, addig ma már 17 milliárd köbmétert, amelyből 11 milliárdot továbbexportál a tőle északra fekvő országokba, például Bulgáriába, Romániába, Moldovába, Ukrajnába, Szlovákiába vagy Magyarországra.
Görögország az amerikai LNG egyik kulcsfontosságú európai belépési pontjává vált. Jelenleg 12,5 milliárd köbméter LNG visszagázosítására alkalmas kapacitással rendelkezik, támogatva azt a törekvést, hogy az ország Közép- és Délkelet-Európa energetikai központjává váljon. 2026 első negyedévében az LNG-import 73 százaléka az Egyesült Államokból érkezett.
Amennyiben a tervezett beruházások megvalósulnak, 2030-ra a visszagázosítási kapacitás 12,5 milliárd köbméterről 33,5 milliárd köbméterre nőhet. Ezzel Görögország az EU ötödik legnagyobb LNG-befogadó kapacitásával rendelkező országa lehet Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország után, saját régiójában pedig a legnagyobb szereplővé válhat.
A folyamatosan fejlődő határkeresztező villamosenergia-hálózatnak és az ország bővülő megújulóenergia-portfóliójának köszönhetően Görögország 2024-re nettó áramexportőrré vált. Regionális jelentősége várhatóan tovább nő: jelenleg is zajlik az Olaszországot és Görögországot összekötő interkonnektor fejlesztése, emellett napirenden van a Ciprussal, Szaúd-Arábiával és Egyiptommal kiépítendő energetikai összeköttetés is.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
