Kifogytak a zsetonok: közeledik a végjáték a világ legnagyobb kaszinójában

A mai írást egy bő évtizedes makaói kaszinós történet inspirálta – arról az őrületről, ami napjaink AI-versenyfutásában zajlik. Akkor Makaóban kifogytak a legnagyobb címletű zsetonok, amelyeket papírcetlikkel pótoltak a játékosok. Nincs ez ma sem másképp az OpenAI megsegítésére létrejött különféle konstrukciókkal.

(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2025. október 20-án.)

Makaói kaszinó

Immár 11-12 éves a sztori, de idén ősszel egyre gyakrabban jut eszembe az, amit a makaói Starworld kaszinóban futó igen nagy tétre menő pókerjátszmákról írtak még 2014 elején. A kínai szerencsejáték-birodalomban a világ ismert profijai mellett dúsgazdag ázsiai üzletemberek adrenalinvadászata zajlott zártkörű termekben, ahonnan kevés információ szivárgott ki. Egyszer azonban Tom Hall, az akkor Makaóban élő amerikai profi, leírta, mi történt odabent.

Óriási zsetonhalmok mögött ültek a játékosok, és olyan komoly volt a játék, hogy a legnagyobb, ötmillió hongkongi dolláros (akkoriban kb. 644 ezer amerikai dollárt érő)

ZSETONOK KIFOGYTAK A KASZINÓBÓL

Ezért papírcetlikre is felírták ezt az ominózus összeget, hogy pótolják a hiányzó készletet. (Ma 5 millió hongkongi dollár mintegy 200 millió forintot ér.) Tom Hall már külső szemlélőként is úgy jellemezte a helyzetet: szívrohamot lehet kapni ezektől a hatalmas tétektől.

A világ legnagyobb pókerasztala

Most pedig ugorjunk az időben a jelenbe, az AI-beruházási versenyhez – a világ valaha volt legnagyobb asztalához, ahol a 2014-es ötmillió hongkongi dolláros zsetonhoz képest 5–10, sőt bizonyos esetekben 50–100 milliárd dolláros tétek repkednek. A makaói példa szimbólumainak segítségével vizsgáljuk meg, milyen játszma zajlik ma:

AZ EGYKORI ZÁRTKÖRŰ PÓKERASZTALOK HELYETT EZÚTTAL A VILÁG SZEME LÁTTÁRA FOLYIK AZ AI-BERUHÁZÁSI ŐRÜLET.

Az asztalnál ülő dúsgazdag ázsiai üzletemberek helyén ma a hiperskálázó technológiai óriások ülnek, akik előtt – egy kivétellel – már kezd egy kicsit lefogyni a zsetonhalom. Fejőstehén-bizniszeikből származó pénzáramlásuk egyre nagyobb hányadát költik erre az újfajta AI-versenyre.

Mindeközben egy bőrdzsekis, ázsiai származású játékos előtt egyre nagyobb zsetonhalom tornyosul: ő ugyanis többször is lesöpörte már az asztalt. A legjobb lapok immár közel három éve szinte folyamatosan nála vannak. Az Nvidia, a Microsoft, az Alphabet, az Amazon és a Meta Platforms mellett az Oracle, a Broadcom és az AMD is ott lebzsel az asztal körül – de a legérdekesebb játékos kétségkívül a feltörekvő ifjú amerikai „pókersztár”, a világ jelenlegi legjobb játékosa ebben a versenyfutásban, az OpenAI-mezben, egy kisebb zsetonhalom mögött ülő Sam Altman.

Ő hiába a legjobb játékos jelenleg – a ChatGPT sikereinek köszönhetően –, startupként nem rendelkezik akkora zsetontömeggel, mint a többi résztvevő, akiknek más vállalkozásaik ontják a pénzt. Az egyre emelkedő tétű játékban 2025 őszére oda jutottunk, hogy Altman szinte minden körben más játékostársai segítségére szorul, hogy a licitversenyben bent maradhasson.

Az asztalnál többen is vannak, akik nagyon szeretnék, ha ez az ifjú titán nem esne ki pénzhiány miatt, ezért eleinte zsetonokat adtak neki kölcsön. Mostanra azonban, hogy a kaszinó kezd kifogyni a legnagyobb címletű játékpénzekből, egyre több milliárd dolláros értékű „zsetonhelyettesítő papírcetli” került elé.

Ez már a végjáték?

Ha pedig visszatérünk a makaói szimbólumhoz, az elmúlt hetek eseménysorában is láthatjuk ennek a metaforának az érvényét. A „papírcetlis zsetonteremtést” kitörő örömmel fogadták a részvénypiacok: történelmi léptékű árfolyamugrást láthattunk szeptemberben az Oracle-nél, és hasonló szárnyalást az AMD-nél októberben.

Sok más párhuzam mellett van egy olyan aspektus is, amely emlékeztet 1999 negyedik negyedévére, a technológiai buborék végső felfúvódásának időszakára. Akkor szinte minden releváns részvénytársaságot a kibontakozó új internetes világ nyerteseként értékelt a piac. Most is egyre inkább hasonló helyzet kezd kialakulni:

EBBEN A NAGY AI-VERSENYFUTÁSBAN SZINTE MINDENKIT GYŐZTESKÉNT LÁT A TŐZSDE.

Pedig az Egyesült Államok tényleg az a hely, ahol az aranyérmen kívül nem osztanak mást.

A befektetői társadalomnak érdemes lassan felkészülnie arra, hogy ez a mesterséges intelligencia területén sem lesz másként. A most győztesként beárazott sokadik helyezettek számára a kijózanodás pillanatai nem hoznak majd sok örömöt.

Addig azonban nagy valószínűséggel még előttünk áll egy 1999 vége–2000 eleje típusú begyorsulás.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.