Az ország, amelyik 2015-ben még a gazdasági szakadék szélén tántorgott
Befektetőként ki ne emlékezne a tíz évvel ezelőtti görögországi népszavazásra, ahol a megfáradt görög választók kétharmada elutasította a nemzetközi hitelezők által javasolt további reformintézkedéseket, ezzel az euróövezetből való kiesés szélére sodorva az eladósodott országot.
Egy évtizeddel később Görögország a befektetők által messziről elkerült gazdasági számkivetettből a költségvetési megfontoltság mintaképévé vált. A mediterrán ország mára gyorsabban növekszik, mint az európai átlag, és egyike azon kevés uniós tagállamnak amely költségvetési többlettel rendelkezik.
Arról, hogy ezt hogyan sikerült elérnie, a tücsök és a hangya meséje juthat eszünkbe, ami tanulsággal szolgálhat más európai kormányok számára is.
Bár a 2015-ös referendumon elutasították a mentőcsomag feltételeit, végül a görögök által megválasztott radikális baloldali kormány, a Sziriza, az akkori kormányfő, Alekszisz Ciprasz vezetésével gyorsan rákényszerült a harmadik mentőcsomag aláírására.
Amikor a jelenlegi jobbközép miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz majdnem három év kemény ellenzékben töltött idő után 2019-ben átvette a hatalmat, retorikájában egyértelmű fordulat következett be. Főbb üzenetként a gazdasági növekedésre és a biztonságra összpontosított. Egypárti kormánya, az Új Demokrácia és erős parlamenti többsége megnyugtatta az országot, hogy nem készül visszaesni a legsötétebb időkbe.
Az ország gazdasági helyzete azóta jelentősen javult, aminek köszönhetően tavaly visszanyerte befektetési ajánlású hitelminősítését is. Persze a sebek még nem gyógyultak be teljesen. Sok görög – nyugdíjasok, munkanélküli fiatalok, kisvállalkozók – számára a megszorítások évei máig nem múltak el nyomtalanul.
Ha Görögország nem lett volna, Európa valószínűleg nem hozta volna létre pénzügyi mentőalapját, az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM), és Mario Draghi, az Európai Központi Bank akkori elnöke nem mondta volna ki híres mondatát, miszerint „bármi áron”. Az EU pánik utáni hitelprogramja is az örökség része, nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy egy válságot közös európai válaszlépésekkel lehet a leghatékonyabban kezelni.
A következő görög parlamenti választás 2027-ben lesz, akkor kiderül, hogy valóban megtanulták-e a leckét. Addig is befektetőként élvezhetjük a szorgos munka eredményét.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
