A részvénysztorik, amelyekről generációk beszélnek
Volt már olyan érzésed, hogy bár a munkahelyeden tisztességesen megfizettek, a cég növekedését és teljesítményét látva arra gondoltál, milyen jó lenne tulajdonosnak is lenni benne? Már egy kis részesedéssel is komoly vagyont lehetne építeni. Összegyűjtöttünk néhány részvénysztorit, amikről generációk beszélnek.
(A cikk először a HVG prémium hírlevelében jelent meg 2026. június 23-án. Megjegyzés: a cikkben szereplő adatok is erre a dátumra vonatkoznak.)
A globális részvénypiac nem véletlenül számít vonzó befektetésnek. A világ legnagyobb vállalataiban szerezhetünk részesedést, együtt örülhetünk, ha szépen nő a cég értéke, és akár osztalékot is kaphatunk a nyereség után. Persze a tőzsde nem biztos pénzkereset, együtt sírunk és együtt nevetünk a piacokkal. Mégis, a tőzsde lehetőséget ad a kisbefektetőknek is, hogy olyan globális sztorikba fektessenek, mely akár csak 100 éve is teljesen elképzelhetetlen lett volna.
HA HOSSZÚ TÁVON SZERETNÉNK MEGŐRIZNI MEGTAKARÍTÁSAINK REÁLÉRTÉKÉT, VAGYIS INFLÁCIÓ FELETTI HOZAMOT SZERETNÉNK ELÉRNI, AKKOR A RÉSZVÉNYEK SZINTE ELENGEDHETETLEN ELEMEI LESZNEK A PORTFÓLIÓNKNAK.
Az amerikai befektetők ezt régóta tudják, ezért megtakarításaik jelentős részét részvényekben tartják. Magyarországon a befektetők hagyományosan óvatosabbak, a közvetlen részvénybefektetések aránya továbbra is 10 százalék alatt marad a megtakarításokon belül, és a befektetési alapokat is figyelembe véve jellemzően 20 százalék alatt van a részvényjellegű eszközök súlya. Az osztalékfizető részvények előnyeiről az előző hírlevélben már részletesen írtam, ezért most inkább a növekedési részvényekre, vagy más néven a sztoripapírokra koncentrálok.
Osztalékrészvények: hogyan működnek, és mikor éri meg őket tartani?
Osztalék vagy növekedés? A válasz nem fekete-fehér: a kamatkörnyezet, az árfolyam és a befektetői elvárások együtt döntik el, melyik részvény mikor jó választás.
A Budapesti Értéktőzsde legismertebb sikertörténete egyértelműen az OTP. A bankot 1995 nyarán vezették be a tőzsdére, amikor még gyakorlatilag egyeduralkodó szereplő volt a hazai lakossági bankpiacon. A bevezetési ár nagyjából 1200 forint körül alakult. Az OTP mára a BUX legnagyobb súlyú komponensévé vált. Nemcsak a hazai, hanem a külföldi befektetők is kedvelik, hiszen európai összehasonlításban is likvid részvényről van szó, a nagy intézményi befektetők is könnyen be tudják illeszteni a portfóliójukba.
Bár sokak fejében ma is elsősorban magyar bankként él, ez már régen nem fedi a valóságot. A bankfelvásárlások révén az OTP mára regionális szereplővé vált, bevételeinek közel 70 százaléka külföldről érkezik. A kezdeti piaci dominanciából fokozatosan egy stabilan nyereséges, regionálisan növekvő pénzügyi csoport épült fel. Ez a fejlődés eredményezte azt a rendkívül magas hosszú távú hozamot, amely az OTP-t nemcsak Magyarországon, hanem a teljes régióban kiemelkedő befektetési sikertörténetté tette. Persze
AZ OTP ÁRFOLYAMA SEM EGYENES VONALBAN JUTOTT EL A MAI SZINTEKRE. MÉG A LEGERŐSEBB IDEGZETŰ BEFEKTETŐKET IS PRÓBÁRA TEHETTE AZ 1998-AS OROSZ VÁLSÁG, AMIKOR A RÉSZVÉNY ÁRFOLYAMA TÖBB MINT 90 SZÁZALÉKOT ESETT.
A 2008-as pénzügyi válság során 2009 márciusára ismét tizedére zuhant az árfolyam. Bár ezt követően jelentős emelkedés következett, a részvény évekig nem tudott visszatérni a korábbi csúcsok közelébe. A Covid-járvány idején a globális részvénypiacok ismét komoly esést szenvedtek el. Az OTP árfolyama több, mint 50 százalékkal esett vissza. A járvány előtt már a 20 000 forintos szintet közelítette, majd rövid idő alatt ismét 8000 forint környékére zuhant. A 2022-es orosz-ukrán háború szintén jelentős bizonytalanságot okozott, hiszen a bank közvetlen régiós kitettséggel rendelkezik.
Hova tegyem a pénzem?
A hvg360 hasábjain havonta megjelenő hírlevélben bemutatjuk, mivel foglalkozik valójában egy privátbankár: közérthetően írunk gazdasági mutatókról, vagyonkezelésről, osztalékokról, kötvényekről, TBSZ-ről és mindenről, ami a tudatos befektetési döntésekhez szükséges. A hírlevelet a megjelenést követően változatlan formában közöljük a Concordeblogon.
Feliratkozás a hvg360 hírlevelekre ITT.
Az OTP azonban ebből a sokkból is talpra állt, és azóta közel négy éve tartó emelkedő trendben mozog. A jelenlegi, nagyjából 45 000 forintos árfolyam ráadásul egy korábbi részvényfelosztás után alakult ki. A bank egy alkalommal tizedelte részvényeit, vagyis egy darab 10 000 forintos részvény helyett tíz darab 1000 forintos részvény került a befektetőkhöz. Ennek fényében a mai árfolyam valójában körülbelül 450 000 forintnak felel meg a korábbi rendszerben.
A hozam pedig még ennél is lenyűgözőbb. Az árfolyam-emelkedés mellett az OTP rendszeresen osztalékot is fizetett befektetőinek. A részvény 1995-ös tőzsdei bevezetése óta éves átlagban 24,3 százalékos forintban számolt hozamot biztosított. Összehasonlításképpen a BUX index ugyanezen időszak alatt évi 15,6 százalékos hozamot ért el. Ha pedig az amerikai részvénypiac legismertebb mutatójával, az S&P 500 indexszel vetjük össze, akkor az OTP még így is felülmúlja azt, hiszen az S&P 500 forintban számolva éves szinten 13,7 százalékos hozamot produkált az elmúlt három évtizedben.
Mindez jól mutatja, hogy az OTP valóban a régió egyik legsikeresebb részvénysztorija, és nem véletlenül számít a magyar befektetők egyik kedvenc papírjának.
BUX-rekord júniusban? Az OTP lehet a főszereplő
Várakozásaink szerint a BUX index júniusban új történelmi csúcsot érhet el és a raliban a vezető szerepet az OTP bankrészvény játszhatja.
Az S&P 500 index
A tengeren túl a részvénybefektetéseknek, ahogy említettük, még nagyobb hagyománya van. Az amerikai háztartások megtakarításain belül a részvények súlya lényegesen magasabb, különösen a fiatalabb generációk körében. A hosszabb távú összehasonlíthatóság kedvéért most nem az elmúlt évek sztárjait, például az Nvidiát, a Metát vagy a Teslát választottam. Ezek a vállalatok ugyan rendkívüli hozamokat értek el, de pályafutásuk során olyan mély árfolyameséseket is elszenvedtek, amelyek sok befektető türelmét próbára tették. A Tesla esetében egy időben még a vállalat túlélése sem tűnt teljesen biztosnak.
AZ ELMÚLT HÚSZ ÉV EGYIK LEGISMERTEBB SIKERTÖRTÉNETE AZ ALPHABET, KORÁBBI NEVÉN A GOOGLE, VALAMINT AZ AMAZON.
Jeff Bezos üzleti modelljét hosszú éveken át sokan bírálták a vállalat veszteségessége miatt. Utólag azonban jól látszik, hogy az Amazon a világ egyik legértékesebb vállalatává vált, Bezos pedig a világ leggazdagabb emberei közé emelkedett. Az Amazon részvénye az elmúlt húsz évben éves átlagban 27,4 százalékos dollárhozamot termelt. A Google-ből lett Alphabet teljesítményére sem lehet panasz. A részvény éves átlagos hozama megközelítette a 20 százalékot dollárban.
Mindkét vállalat több mint két évtizede az S&P 500 index tagja, így a kiemelkedő teljesítményükből az indexbefektetők is részesültek. Bár az indexek hozama elmaradt ezektől a sikersztoriktól, a befektetőknek így sem lehet okuk panaszra. 2006 óta az S&P 500 éves átlagban 11,4 százalékos, míg a Nasdaq közel 17 százalékos dollárhozamot ért el.
A fenti példák jól mutatják, hogy hosszú távon a részvények jelentősen felülteljesítették az inflációt, és a vagyonépítés egyik leghatékonyabb eszközének bizonyultak. Ha viszont a részvények hosszú távú chartjára nézünk, akkor azt is látjuk, hogy a lokális és globális, valamint a szektorális krach-ok is meg tudják tépázni az árfolyamokat és ezáltal sokak idegeit is.
Nem kell egy lapra tenni
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az OTP, az Amazon vagy a Google utólag könnyen felismerhető sikertörténetnek tűnik. Húsz vagy harminc évvel ezelőtt korántsem volt egyértelmű, hogy ezek lesznek a következő évtizedek nagy nyertesei. Sok ígéretes vállalat végül eltűnt vagy jelentősen lemaradt versenytársaitól. A sikeres részvénykiválasztáshoz tudásra és türelemre, és bizonyos mértékű szerencsére is szükség volt.
Éppen ezért azok számára, akik nem szeretnének egyedi részvények kiválasztásával foglalkozni, továbbra is a kollektív befektetési formák jelenthetik a legjobb megoldást. Egy széles körű indexkövető ETF, egy szektoralap vagy egy részvénybefektetési alap segítségével úgy lehet részesedni a részvénypiac hosszú távú növekedéséből, hogy közben nem kell egyetlen vállalat jövőjére fogadni.
Megkezdődött a szavazás a 2026-os Rankia Díjakra!
A Concorde négy kategóriában is jelölést kapott a 2026-os Rankia Díjakon. Szeptember 30-ig te is szavazhatsz a Concorde-ra, a Concorde Podcastra és Móró Tamásra.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
