Az energiaszektor új titánjai

Az utóbbi évek új környezetvédelmi direktívái, az olajipar szenvedése, és az, hogy a válságra adott reakcióként a kormányok és jegybankok rengeteg pénzt öntöttek a gazdaságra, izgalmas helyzet elé állította az energiaszektor szereplőit, megváltoztatva az erőviszonyokat.

Energia átmenet – nézzünk a visszapillantóba

Az 1800-as években még a tradicionális biomassza jelentette a legfőbb energiaforrást, majd a 20. század elején a belső égésű motorok megjelenésével beköszöntött az olaj korszaka. És most jöhet a harmadik nagyobb irányváltás, a megújuló energia felé való elmozdulás.

Szelek szárnyán hasít az RWE

A pandémia felerősítette a fosszilis energiahordozók háttérbe szorulását és ezzel párhuzamosan a megújuló alapú energiatermelés előretörését célzó politikai akaratot. Ebből a német RWE is profitálhat, amely az utóbbi pár évben nagy átalakuláson ment át.

Quo Vadis, Brent?

Továbbra is jelentős a bizonytalanság az olaj árának alakulásával kapcsolatban: az optimista befektetők a kereslet gyors normalizálódásában bíznak, az óvatosak szerint a különböző ágazatok - például a turizmus - gyengélkedése miatt erre még várni kell.

Lehet-e negatív az olajár?

A csökkenő kereslet és a telítődő tározókapacitások mellett zajló orosz-szaúdi kitermelési háború elméletileg oda is vezethet, hogy a nagy termelők fizetnek azért, hogy valaki átvegye tőlük az olajat. A helyzet senkinek nem optimális, de még így is sokkal jobban állnak, mint az eladósodott 40-50 dollár költségszintű amerikai kitermelés.

Jogos a berlini bérleti díjbefagyasztás?

Tavaly nyáron a berlini politikai vezetés nagy vihart kavart a német főváros bérleti díjainak befagyasztási ötletével, majd hosszas piaci konzultáció után végül 2020 január végén jogerőre emelkedett a rendelet. Ezzel kapcsolatban találtunk pár érdekes grafikont, aminek segítségével elhelyeznénk „térben és időben” Berlin lakáspiaci helyzetét és felvetjük a kérdést, hogy vajon kellően megalapozott volt-e a döntés.

Nem kérnek a befektetők a világ legnyereségesebb cégéből

Hiába a világ legnyereségesebb cége a szaúdi Aramco, a kétbillió dolláros értékelés csak a koronaherceg fejében létezett. A kockázatokkal és állami tulajdonostárssal terhelt részvényekből a befektetők azonban olcsóbban és kevesebbet sem nagyon kérnek.

Közösen is építhetné az 5G-s hálózatot a Telekom és a Telenor Magyarországon

A költséghatékonyságon túl szempont lehet, hogy felgyorsulhat a hálózatépítés, ami összecseng a kormányzati célkitűzéssel. Európaszerte számos szolgáltató között felmerül a kooperáció, különösen ott, ahol a távközlési cégek relatíve drágán jutottak hozzá az 5G-spektrum licenceihez.

110 milliárd dollár nyereség

Három technológiai óriás – az Apple, a Google és a Microsoft – együtt tudja felülmúlni a világ legnagyobb olajcégének nyereségét. A szaúdi Aramco most először közölt hivatalos számokat, tavaly 50 százalékos adókulcs mellett is 110 milliárdos profittal zártak.

A földrajz fogságában

Számít hová születik egy nemzet? Létezik földrajzi predesztináció? Tim Marshall könyve meggyőző példákon keresztül mutatja be, hogy igen, miközben a világban zajló számos aktuális konfliktus és a politikusi logika mögötti földrajzi hátteret és magyarázatot ismerteti.