2018 árnyéka a részvénypiacokon
Erős vállalati eredmények, emelkedő kötvényhozamok, romló értékeltség és bizonytalanság a következő évi növekedés körül. A legutóbbi amerikai inflációs adattal együtt ezek az összetevők már 2018 utolsó negyedévének feszültségét idézik. A párhuzam azonban nem teljes, általános gyengeség egyelőre nincs a részvénypiacon, a technológiából más szektorokba áramló pénz inkább 2000 őszére emlékeztet. Ma még nem tudjuk, melyik történelmi párhuzam bizonyul találóbbnak. Az emelkedő kötvényhozamok és a jegybanki lazítás szűkülő mozgástere azonban fékezheti az elmúlt négy év masszív részvénypiaci raliját.
Néhány hete még lépten-nyomon azt hangoztattam, hogy az év végi szezonalitás miatt erős novemberre és decemberre számítok a részvénypiacokon. A legfrissebb amerikai inflációs adatok azonban már engem is az álláspontom felülvizsgálatára késztettek. Az októberi amerikai fogyasztói árak a várt 0,3 százalék helyett 0,4 százalékkal emelkedtek, miközben a maginfláció 0,3 százalékos havi üteme szintén meghaladta a várakozásokat. A kötvénypiac reakciója nem maradt el, november 13-ra a tízéves amerikai állampapír hozama 5,15 százalékra nőtt, egyetlen hét alatt közel harminc bázisponttal emelkedett.
Ez a gyors hozamemelkedés már a részvények értékelésére is kézzelfogható hatással van. Néhány hétnyi hozamcsökkenés és fellélegzés után ismét drágul a finanszírozás, nő az új beruházások elvárt megtérülése, miközben a kötvények több évnyi kínlódás után egyre inkább valós alternatívát kínálnak a befektetőknek. Az öt százalék önmagában persze nem varázsszám, szerintem a hozamemelkedés gyorsasága és tartóssága ennél fontosabb, de azért ezek már olyan szintek, ahonnan a kockázat/hozam profil kezd egyre vonzóbb lenni. Egyéves időtávon ugyanis akár további hetven bázispontos hozamemelkedés mellett is pozitív nominális hozamot biztosíthat a tízéves amerikai állampapír.
Ami 2018-at illeti, akkor is erős eredmények mellett kezdett romlani a részvények értékeltsége, mert a befektetők egyre kevésbé hitték el, hogy a monetáris szigorítás következmények nélkül folytatható. Az S&P 500 végül közel húsz százalékot esett a szeptemberi csúcsától a decemberi mélypontjáig, az előretekintő P/E ráta pedig tizennégyszeres szintről fordult felfelé. A jelenlegi korrekció a négy százalékot sem éri el a 2026-os csúcshoz képest, miközben a P/E tizennyolcszoros, így lenne még tere a további esésnek.
A mostani kockázat az, hogy az oldalazó, ideges piacon a hozamok további emelkedése széles körű eladási hullámot vált ki. Ráadásul a jegybanki mentőöv ezúttal nehezebben érkezhet. A Fed 2018 decemberében még két százalék körüli inflációról beszélt, ma viszont az infláció tartós visszaszorítása továbbra is feladat, és egy részvénypiaci korrekció önmagában kevés indokot adhat a lazításra. Emlékezhetünk, 2018 decemberében a Fed megijedt és irányt váltott, megágyazva a 2019 eleji ralinak.
A rotáció miatt érdemes 2000-et is elővenni. Akkor novemberben és decemberben a technológiai szektor közel harminc százalékot zuhant, az alapanyagipari és az alapvető fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok részvényei viszont emelkedtek. A piac többi részének ellenálló képessége tehát nem nyújtott védelmet a korábbi kedvenceknek. Ez a rotáció most is tetten érhető, az egyenlő súlyozású S&P 500 index május vége óta ritkán látott mértékben teljesíti felül a hagyományos indexet.
Az olaj és a dollár mozgása szintén 2018-at idézi. A Brent 2018 októberében még nyolcvanhat dollár körül járt, decemberben már ötven dollár közelében volt. Most a közel-keleti feszültségek enyhülésére vonatkozó várakozások segítették az olajár korrekcióját. A feszültségek tartós csökkenése és az ukrajnai kockázatok enyhülése javíthatná az inflációs kilátásokat, növelhetné a jegybankok mozgásterét, és lehetőséget teremthetne a hozamok csökkenésére is. Igaz, az olajpiacot most erősen a hírek mozgatják, bármikor jöhet akár tíz százalékos emelkedés vagy esés.
A dollár gyengülésére továbbra sem építenék spekulatív pozíciót. A Fed és az EKB effektív irányadó kamatai között jelenleg 138 bázispont a különbség az amerikai deviza javára, a dollárindex pedig november közepén 19 havi csúcs közelében járt. Számomra a kamatkülönbözet, a relatív növekedési kilátások és a tőkeáramlások egyelőre kevés érvet szolgáltatnak egy határozott euróerősödési forgatókönyv mellett. Az pedig már tényleg csak “chartbűnözés”, hogy Trump első és második elnöki ciklusa alatt is egészen hasonló pályát ír le az EUR/USD árfolyama.
Makrogazdasági szempontból továbbra is 2018-at tekintem az elsődleges analógiának, de a részvénypiaci rotáció a 2000-es párhuzamra is figyelmeztet. A harmadik negyedéves jelentési szezon eddig erősen alakult. Az Nvidia november 17-i jelentése viszont komoly erőpróba az AI-sztori folytatása és a részvénypiaci emelkedés szempontjából. Jensen Huang távozása után ugyanis precedens nélküli szervezeti átalakulás közepette kell fenntartania a kedvező beruházási és növekedési kilátásokba vetett bizalmat annak a vállalatnak, amelynek a teljes technológiai szektor a jelenlegi beruházási ciklust köszönheti.
Ha a befektetők a működést érintő legkisebb rossz hírre is hevesen reagálnak, a mostani rotáció tovább erősödhet. Az ebből fakadó árfolyamesés újabb algoritmikus eladási hullámot indíthat el, és széleskörű piaci zuhanáshoz vezethet, akárcsak 2018 decemberében. Vészharangot persze nem akarok kongatni, mert tizenkét hónapos időtávon alapvetően optimista vagyok a részvényekkel kapcsolatban. Ettől még érdemes óvatosnak lenni, és fejben felkészülni a további árfolyam-ingadozásokra.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.