Egyedi részvények vagy ETF-ek? Mire jó a kollektív befektetés?
Előző írásaimban már részleteztem, hogy mennyire fontos a reáleszközök tartása a portfólióban. Az OTP példáján azt is bemutattam, hogy a buy and hold stratégia kiválóan működött: aki megvette a részvényt, és hosszú távon megtartotta, jelentős vagyont építhetett vele. Ezzel együtt a piac több alkalommal is kínált kedvező beszállási lehetőséget, elég csak a nagyobb válságokra gondolni. Az igazság azonban az, hogy hosszú távon az OTP megvásárlása és tartása szinte mindig jó döntésnek bizonyult.
(A cikk először a HVG prémium hírlevelében jelent meg 2026. július 21-én.)
Ugyanakkor a részvénykiválasztás korántsem egyszerű. Ha a magyar piacon ugyanezen idő alatt Richtert vagy MOL-t tartottunk volna, hozamunk meg sem közelítette volna az OTP-ét. Ez is jól mutatja, hogy bár egy beszélgetés során mindenki elő tud húzni egy-két sikersztorit – legyen szó egy chipgyártóról vagy akár a Tesláról –, a megfelelő részvény kiválasztása, folyamatos nyomon követése és a pozíció hosszú távú megtartása kisbefektetőként már korántsem egyszerű feladat.
Helikopternézetből könnyebb
Mindig lehet találni egy-két kiemelkedő egyedi történetet, de szerintem érdemesebb egy lépést hátrébb lépni, és úgymond helikopternézetből vizsgálni a piacot. Nem feltétlenül egyes részvényeket érdemes kiválasztani, hanem inkább szektorokra vagy országokra koncentrálni a portfólió kialakításakor. Elég sokat lehet mostanában olvasni arról, hogy Magyarországon akár már 2030-ban bevezethetik az eurót, ezért nézzük meg ezen a példán, mit is jelenthet ez egy befektető számára.
Ahhoz, hogy egy ország bevezethesse az eurót, stabil devizára és stabil gazdaságra van szükség, amihez elengedhetetlen a külföldi befektetők bizalma is. Ha egy ország rálép a konvergencia útjára, a kamatok általában csökkennek. A kedvezőbb megítélésnek köszönhetően könnyebben és olcsóbban tudja finanszírozni magát, kötvényei keresettebbé válnak. Az olcsóbb finanszírozás és a kedvező gazdasági környezet beruházásokat vonz, ami élénkíti a gazdasági növekedést, és végső soron a tőzsdén jegyzett vállalatok teljesítményére is pozitív hatással lehet. Egy jól prosperáló ország tőzsdéje jellemzően szintén jól teljesít.
HA ELHISSZÜK, HOGY MAGYARORSZÁG TARTÓSAN A KONVERGENCIA ÚTJÁRA LÉPETT, AKKOR NINCS MÁS DOLGUNK, MINT MAGYAR ESZKÖZÖKET TARTANI.
Természetesen vásárolhatunk egyedi részvényeket is, de tarthatunk például ETF-et is, vagyis olyan tőzsdén kereskedett befektetési alapot, amely egy diverzifikált magyar részvényportfóliót biztosít számunkra. Hasonló folyamat zajlott le Görögországban, Romániában és Lengyelországban is. Ezekben az esetekben szintén lehetett az adott piacot követő, tőzsdén kereskedett ETF-et vásárolni, amelyek több éven keresztül is kétszámjegyű euróhozamot biztosítottak a befektetőknek.
Mi az ETF?
Az ETF (Exchange Traded Fund) legnagyobb előnye, hogy egyetlen befektetéssel akár egy teljes részvénykosarat is megvásárolhatunk alacsony költségek mellett, miközben portfóliónkat is diverzifikálhatjuk. További előnye, hogy ugyanúgy adható-vehető, mint egy hagyományos részvény: a tőzsdei kereskedési idő alatt bármikor megvásárolhatjuk vagy eladhatjuk, árfolyamát pedig folyamatosan nyomon követhetjük. Az összetétele teljesen transzparens, vagyis pontosan látható, milyen vállalatokat tartalmaz. A legismertebb kategóriák az indexkövető és a szektorspecifikus ETF-ek. Ezek a termékek adóhatékonyak is, hiszen TBSZ-en is tarthatók. A likviditás szintén fontos szempont, ezért érdemes a nagyobb kibocsátók termékei közül választani.
Az ETF kiválasztásánál azonban nemcsak az számít, hogy melyik piacra szeretnénk kitettséget szerezni, hanem az is, hogy ezt milyen konkrét terméken keresztül tesszük. Érdemes figyelni az ETF
- méretére,
- likviditására,
- teljes költségmutatójára, hogy
- visszaforgatja-e vagy kifizeti az osztalékot,
- milyen devizában kereskednek vele, illetve arra is. hogy
- UCITS ETF-ről van-e szó, vagyis megfelel-e az európai befektetőkre vonatkozó szabályozási követelményeknek.
Hova tegyem a pénzem?
A hvg360 hasábjain havonta megjelenő hírlevélben bemutatjuk, mivel foglalkozik valójában egy privátbankár: közérthetően írunk gazdasági mutatókról, vagyonkezelésről, osztalékokról, kötvényekről, TBSZ-ről és mindenről, ami a tudatos befektetési döntésekhez szükséges. A hírlevelet a megjelenést követően változatlan formában közöljük a Concordeblogon. Feliratkozás a hvg360 hírlevelekre ITT.
Nem a következő Teslát kell megtalálni
Kezdő befektetőknek magam is általában kollektív befektetési eszközöket javaslok a portfólió kialakításához. Egy All Country World Index ETF megvásárlásával például egy kész, globálisan diverzifikált befektetést kapunk, így még az országok súlyozásával sem kell külön foglalkoznunk. Ha ennél szofisztikáltabb portfóliót szeretnénk kialakítani, első lépésként érdemes kiválasztani, hogy milyen devizában szeretnénk befektetni. A főbb piacok ETF-jei jellemzően euróban és dollárban is elérhetők. Ezt követően érdemes meghatározni, hogy mely régiókban látunk lehetőséget. Amerikát például szerintem nem érdemes kihagyni.
Az már ízlés kérdése, hogy valaki inkább a technológiai szektor felé billenti-e a portfólióját, vagy szélesebb piaci kitettséget szeretne, de egy S&P 500 ETF-fel és egy Nasdaq ETF-fel az amerikai piac jelentős része gyorsan lefedhető. Európán belül továbbra is a német vállalatok jelentik a gazdaság egyik meghatározó pillérét, ezért egy DAX-indexet követő ETF is jó választás lehet. Ha pedig egy kis fűszert szeretnénk vinni a portfólióba, akkor érdemes lehet az európai feltörekvő piacokra is figyelni: az elmúlt években a román, a lengyel, de akár a görög tőzsdeindex is rendre felülteljesített.
Régiónkban a bankszektor is jól teljesít, de ha nem szeretnénk azon gondolkodni, hogy a Raiffeisen, az OTP vagy az UniCredit részvénye teljesít majd jobban, ugyanakkor hiszünk a szektorban, akkor egy bankszektor-ETF is jó választás lehet. A devizakockázatot sem szabad figyelmen kívül hagyni, különösen akkor, ha a befektető bevételei és megtakarításai alapvetően forintban vannak. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy dollárban denominált amerikai ETF árfolyama dollárban ugyan jelentős emelkedést mutat, de a dollár gyengülése miatt forintban számolva mégis kevesebbet ér a befektetésünk, mint a vásárlás időpontjában. A befektetési időtáv és a beszállási stratégia szempontjából az ETF-ek különösen jól működnek hosszú távú, rendszeres megtakarítási programokban.
NEM FELTÉTLENÜL KELL ELTALÁLNI A TÖKÉLETES BESZÁLLÁSI PONTOT: SOK BEFEKTETŐ SZÁMÁRA A RENDSZERES VÁSÁRLÁS, VAGYIS A FOKOZATOS ÉPÍTKEZÉS JÓVAL FONTOSABB, MINT A PIACI IDŐZÍTÉS.
ETF-fel természetesen pénzt is lehet veszíteni, különösen akkor, ha valaki rossz időzítéssel, túl koncentráltan vagy túl rövid időtávra fektet be. Az ETF tehát nem csodaszer, és önmagában nem garantálja a jó befektetési eredményt, ugyanakkor rendkívül praktikus építőkockája lehet egy jól felépített portfóliónak. Nem helyettesíti a tudatos befektetési gondolkodást, de segít abban, hogy egy kisbefektető is egyszerűen, alacsony költségek mellett és átlátható módon vehessen részt nagyobb piaci történetekben – legyen szó Amerikáról, Európáról, a feltörekvő régiókról vagy akár egy-egy szektorról.
A legnagyobb hiba talán nem az, ha valaki nem találja el a következő OTP-t vagy Teslát, hanem az, ha emiatt teljesen kimarad a hosszú távú részvénypiaci vagyonépítésből. Az ETF-ek éppen ebben segítenek: nem kell mindenáron a következő nyertes részvényt megtalálni. Sok esetben elegendő a megfelelő piacokat, régiókat és szektorokat kiválasztani.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.