Újra itt az IPO-láz – de mi jön utána?
A SpaceX pénteki tőzsdei bevezetésével megvalósult a tőzsdetörténelem legnagyobb IPO-ja. Az idei évre tervezett tőzsdei bevezetések listája alapján ez egy rekordméretű kibocsátási hullám kezdetét jelentheti. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy a tőzsdetörténet tapasztalatai alapján milyen piaci környezetet vetít előre egy ilyen kibocsátási dömping.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2026. június 13-án.)
Az amerikai tőkepiac történelmi léptékű IPO-hullám előtt áll: a tervezett listázások összesített értékelése meghaladja a 4 billió dollárt, amelynek több mint kétharmadát három AI-vállalat – a SpaceX, az Anthropic és az OpenAI – adja. A BCA Research négy évtizedet felölelő adatai szerint a nagyszabású tőzsdei kibocsátási hullámok jellemzően mérséklik a részvénypiac későbbi hozamait és az értékeltségek további emelkedését, önmagukban azonban nem szoktak tartós, széles körű piaci visszaeséshez vezetni.
A valódi kockázat inkább szektoriális: az új AI-listázások erodálhatják a már tőzsdén lévő technológiai vállalatok részvényeibe beárazott prémiumot. A 2021-es unicorn IPO-kohorszon végzett empirikus kutatásom ugyanakkor árnyalja ezt a képet. A 47 technológiai unikornisvállalatot felölelő vizsgálat azt mutatta, hogy az eufórikus kibocsátási környezetben piacra lépő cégek tőzsdei bevezetés utáni alulteljesítése (-60 százalékos kumulált hozam a NASDAQ–100 +95 százalékos teljesítményével szemben a 2021-es kibocsátások utáni kb. 4 éves időtávon) egyszerre tükrözte az értékeltségek korrekcióját és a vállalatok strukturális kockázati jellemzőit, miközben e két tényező relatív jelentősége a post-IPO életciklus során fokozatosan eltolódott.
A 2026-os hullámra vetítve ez azt sugallja, hogy
A TŐZSDEI BEVEZETÉST KÖVETŐ GYENGÉBB TELJESÍTMÉNY VALÓSZÍNŰ, DE ÖNMAGÁBAN NEM TEKINTHETŐ AZ AI-BEFEKTETÉSI TÖRTÉNET CÁFOLATÁNAK.
Az euforikus kibocsátási hullámok során piacra kerülő vállalatokat ezért érdemes elkülönítetten kezelni a hagyományos növekedési befektetésektől, különösen a tőzsdei bevezetést követő első időszakban.
A rekordméretű pipeline és ami mögötte van
A BCA Research 2026 júniusában megjelent jelentése szerint az idén tervezett listázások összesített értékelése meghaladja a 4 billió dollárt, ami az S&P 500 jelenlegi piaci kapitalizációjának közel 6 százaléka. Ha a várakozásoknak megfelelően az átlagos közkézhányad körülbelül 6 százalék lesz, az mintegy 200 milliárd dollárnyi új részvénykínálatot jelenthet a piacon.
A pipeline erősen koncentrált. Három vállalat – a (1750 milliárd dollár), az Anthropic (965 milliárd dollár) és az OpenAI (865 milliárd dollár) – önmagában a tervezett összértékelés több mint kétharmadát adja, és mindhárom az S&P 500 25 legnagyobb vállalata közé kerülne a listázást követően. Mellettük olyan szereplők is megjelenhetnek a piacon, mint a Databricks (100 milliárd dollár), a Stripe (91,5 milliárd dollár) vagy a Revolut (75 milliárd dollár).
A gazdasági és piaci környezet jelenleg kedvez a tőzsdei bevezetéseknek. A részvénypiacok jól teljesítenek, a befektetők hajlandók magasabb árat fizetni a vállalatokért, a finanszírozás könnyebben és olcsóbban elérhető, miközben a gazdasági aktivitás is élénkül. A BCA becslése szerint ezek a tényezők önmagukban évente akár 750 milliárd dollárnyi új tőzsdei kibocsátást is indokolhatnának.
A BCA mintegy 40 év és közel 12 ezer IPO adatára támaszkodva megvizsgálta azt is, hogy a rekordméretű kibocsátási hullámok miként hatnak a részvénypiacra. A történelmi adatok alapján azokban az időszakokban, amikor különösen sok vállalat lépett tőzsdére, az amerikai részvénypiac következő egyéves teljesítménye jellemzően gyengébb volt. Az S&P 500 medián hozama körülbelül 8 százalékra csökkent, és minden ötödik esetben negatív teljesítményt mutatott.
Ennek egyik fő oka, hogy az új kibocsátások ugyanazért a befektetői tőkéért versenyeznek, miközben rendszerint akkor jelennek meg nagy számban, amikor a piaci hangulat már eleve optimista, és a részvények értékeltsége is magas. Ez a mintázat nagymértékben hasonlít arra a környezetre, amelybe a 2026-ra várható IPO-hullám érkezik.
Az újonnan tőzsdére lépő vállalatok későbbi árfolyamteljesítménye szintén vegyes képet mutat. A medián teljesítmény a legtöbb szektorban és időtávon elmarad a szélesebb piacétól, ami összhangban van az IPO-kutatások egyik legismertebb megállapításával: az újonnan listázott vállalatok hosszú távon jellemzően alulteljesítik a piacot.
Miért releváns a 2021-es előzmény?
Az elemzők gyakran nyúlnak a 2000-es dotkomlufihoz történelmi párhuzamként. Ez részben indokolt, a jelenlegi helyzet megértéséhez azonban talán egy közelebbi előzmény kínál relevánsabb tanulságokat: a 2021-es unicorn IPO-hullám.
2021 kivételes év volt. Több mint ezer vállalat lépett tőzsdére, a kibocsátások összesített értéke meghaladta a 100 milliárd dollárt, miközben az ultraalacsony kamatkörnyezet, a járvány utáni bőséges likviditás és a növekedési részvények iránti erős befektetői kereslet is támogatta a piacot.
Az úgynevezett unicorn vállalatok – vagyis a listázás előtt legalább 1 milliárd dollárra értékelt, kockázatitőke-finanszírozású cégek – rekordot döntöttek: 2021-ben több unicorn jött létre, mint az azt megelőző évtizedben összesen. A kohorsz elsősorban fintech-, SaaS- és healthtech-vállalatokból állt, értékelésük pedig nagyrészt a jövőbeli növekedési várakozásokra, nem pedig az aktuális nyereségességre épült. Ez több szempontból is emlékeztet a 2026-os AI-pipeline logikájára.
A hasonlóságok ellenére a 2021-es hullám nem azért érdekes, mert pontos előképe lehet a mostaninak, hanem azért, mert jól megmutatja, hogyan teljesítenek a rendkívül optimista piaci környezetben tőzsdére lépő vállalatok.
Egy 47 amerikai technológiai unikornisvállalatot vizsgáló elemzésem alapján a kohorsz összességében jelentősen alulteljesítette a szélesebb piacot a tőzsdei bevezetést követő években. Az ezekből a vállalatokból összeállított portfólió öt év alatt kummuláltan mintegy 60 százalékot veszített értékéből, miközben a NASDAQ–100 közel megduplázódott.
Az árfolyamok pályája két jól elkülöníthető szakaszra bontható. Az első időszakban a korábbi eufória és a magas értékeltségek korrekciója dominált, ami rendkívül erős árfolyameséshez vezetett. A későbbi években ugyanakkor a teljesítményt egyre inkább a vállalatok fundamentális jellemzői – például méretük, profitabilitásuk vagy növekedési profiljuk – határozták meg.
A LEGFONTOSABB TANULSÁG TALÁN AZ, HOGY A BEFEKTETŐI HANGULAT ÉS A FUNDAMENTUMOK NEM EGYMÁST KIZÁRÓ MAGYARÁZATOK.
A gyenge teljesítmény kezdetben elsősorban az euforikus kibocsátáskori árazás korrekcióját tükrözte, később azonban egyre nagyobb szerepet kaptak a vállalatok strukturális kockázati jellemzői is.
Mi következik mindebből a 2026-os hullámra nézve?
A BCA történelmi adatai és a 2021-es tapasztalatok több ponton is hasonló következtetésekre vezetnek.
Először is, a tőzsdei bevezetést követő gyengébb részvényteljesítmény reális kockázat. Mind a hosszú távú történelmi adatok, mind a 2021-es kohorsz tapasztalatai azt mutatják, hogy az erős befektetői optimizmus közepette piacra lépő vállalatok részvényei gyakran elmaradnak a szélesebb piac teljesítményétől.
Másodszor, a jelenlegi piaci környezet ugyan egyelőre képes felszívni az új kibocsátásokat, de a korábbi tapasztalatok arra utalnak, hogy a kínálati nyomás később is megjelenhet. A korai befektetők fokozatos kiszállása és az új lehetőségekért folytatott verseny hosszabb távon is befolyásolhatja az árfolyamokat.
A legfontosabb tanulság azonban talán az, hogy a gyenge tőzsdei bevezetés utáni teljesítmény önmagában még nem cáfolja az AI-befektetési történetet. A 2021-es tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy a frissen piacra lépő vállalatok először a túlzott optimizmus korrekcióját szenvedik el, és csak később kezdi őket a piac a fundamentumaik alapján értékelni. Ha ez a forgatókönyv ismétlődik meg, akkor a 2026-os AI-listázások esetleges gyengesége inkább az IPO-ciklus természetes velejárója lehet, mintsem az AI-forradalom végét jelző figyelmeztetés.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
