AI 2026: féktelen beruházások, növekvő eredmények – de hol a probléma?
A globális részvénypiacokat 2025-ben az AI-infrastruktúrába ömlő tőke hajtotta, miközben egyre több befektető teszi fel a kérdést: fenntartható-e a beruházási láz, vagy csak a következő nagy piaci törés előszobájában járunk? A történelmi párhuzamok óvatosságra intenek, de a számok egyelőre még a növekedés mellett szólnak.
(A cikk először a Világgazdaság oldalán jelent meg 2026. január 12-én.)
A 2025-ös év globális részvénypiacainak teljesítményét döntően a mesterséges intelligencia (AI) infrastruktúrájához kapcsolódó technológiai óriásvállalatok árfolyamemelkedése határozta meg. Ezt a dinamikát a jövőbeli AI-alapú hatékonyságnövekedés reményében végrehajtott, korábban soha nem látott volumenű beruházások támogatták. A globális elemzőházak előrejelzései többségükben arra utalnak, hogy az AI-vezérelt befektetési hullám 2026-ban is folytatódhat.
Az AI hatékonyságnövelő potenciálja nemcsak a technológiai szektorban lehet meghatározó, hanem számos más gazdasági ágazatban is hosszabb távon javíthatja a vállalatok termelékenységét, és hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor a jelenlegi, rendkívül intenzív beruházási ciklus fenntarthatósága egyre több kérdést vet fel. Ennek következtében megszaporodtak azok az elemzések, amelyek a mostani helyzetet történelmi befektetési lufikhoz – leggyakrabban a 2000-es évek eleji dotcom korszakhoz – hasonlítják. Érdemes ezért több szempontból is megvizsgálni ezt az összehasonlítást.
A piaci koncentráció történelmi léptékű
Az AI-rali elemzése során egyértelműen kirajzolódik a koncentrációs kockázat erősödése. Az S&P 500 információtechnológiai és telekommunikációs szektorindexeinek piaci kapitalizációs súlya már meghaladja a dotcom lufi idején tapasztalt szinteket.
A „Magnificent 7”-ként emlegetett hét vezető amerikai technológiai vállalat együttesen közel 35 százalékos súlyt képvisel az S&P 500 indexben, míg a Nasdaq–100 esetében ez az arány megközelíti a 45 százalékot. Ez a koncentráció arra figyelmezteti a befektetőket, hogy 2026-ban különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a szektorok közötti diverzifikációra.
A beruházási hullám mérete arányaiban nem példa nélküli
Bár az AI-beruházások nominális értéke valóban precedens nélküli, az amerikai vállalatok árbevétel- és szabad pénzáramlás-arányos tőkeberuházási mutatói alapján a jelenlegi ciklus még nem érte el az 1990-es évek végén tapasztalt csúcsokat. Az Amundi kimutatásai szerint az S&P 500 vállalatainak szabad pénzáramlás-arányos tőkeberuházási rátája 2025-ben nagyjából 40 százalék körül alakul, szemben a 2000-es évek elején mért, közel 60 százalékos értékkel.
Ha a 2025-ös AI-beruházásokat az Egyesült Államok GDP-jéhez viszonyítjuk, az körülbelül 1 százalékos arányt jelent. Ez önmagában magasnak tekinthető, ugyanakkor más történelmi technológiai forradalmak – például a vasút vagy a telekommunikáció elterjedése – idején a GDP-arányos beruházási ráta gyakran elérte a 2–5 százalékot is. Történelmi összehasonlításban a jelenlegi helyzetet ezért még nem indokolt túlberuházásként értékelni.
Új aranyláz-e a mesterséges intelligencia?
A mesterséges intelligencia forradalma óriási nyereségeket hoz a tőzsdén, de a történelem azt mutatja: a legnagyobb innovációs mániák végül sokszor nem azoknak hozzák a pénzt, akikbe a legtöbbet fektetik.
Az értékeltséget az eredmények is alátámasztják
Az amerikai részvények, különösen a technológiai vállalatok értékeltsége ugyan magas, de a P/E mutatók továbbra is érdemben elmaradnak a dotcom lufi idején látott extrém szintektől. A legfontosabb különbség a mostani AI-vezérelt rali és az 1990-es évek végi technológiai fellendülés között az, hogy a jelenlegi hiperskálázó vállalatok esetében a magas növekedési várakozásokat tényleges eredmények és dinamikus profitbővülés is kíséri, ami egyelőre alátámasztja a megemelkedett értékeltségeket.
Ha az S&P 500 szektorindexeit a növekedéssel korrigált értékeltség (PEG ráta) alapján hasonlítjuk össze, akkor is azt láthatjuk, hogy az AI-ralit meghatározó információtechnológiai szektor relatíve kedvező PEG rátával rendelkezik, és a telekommunikációs szektor értékeltsége sem utal kiugró túlértékeltségre.
Látható tehát, hogy bár a piaci koncentráció jelentős, klasszikus értelemben egyelőre nem beszélhetünk túlértékelt beruházási lufiról. Ugyanakkor több olyan tényező is megjelent, amely fokozott óvatosságra ad okot.
Figyelmeztető jelek a finanszírozásban
Noha az AI-rali hiperskálázó szereplőinek mérlegei egyelőre jóval alacsonyabb eladósodottságot mutatnak, mint a dotcom lufi idején, az elmúlt hónapokban érzékelhetően nőtt az adósságoldali finanszírozás szerepe. Emelkedtek a vállalati kötvénykibocsátások, miközben az AI-infrastruktúra ellátási láncában egyre gyakrabban jelennek meg körkörös finanszírozási struktúrák, amelyek több ponton is emlékeztetnek a 2000-es évek elején látott mintázatokra.
A piac számára kérdéseket vetett fel például a Meta mérlegen kívüli hitelfelvételével kapcsolatos hírek megjelenése, amely egyes befektetőket a pénzügyi válság előtti időszakra emlékeztetett. Hasonlóan figyelemfelkeltő volt, hogy az Oracle OpenAI-hoz köthető nagyléptékű megállapodását követően a vállalat hitelfedezeti biztosításának (CDS) felára is jelentősen megemelkedett. Ez sokak számára a 2008-as globális pénzügyi válság adósságpiaci gócpontjait idézte fel.
A finanszírozás szempontjából további nyitott kérdés, hogy az AI-infrastruktúrát milyen időtávon belül szükséges majd megújítani. Különösen annak fényében, hogy a beruházások túlnyomó része gyors technológiai fejlődésnek kitett, így várhatóan gyorsan amortizálódó AI-chipekhez és félvezetőkhöz kapcsolódik. Már 2025-ben is láthatóvá váltak annak jelei, hogy a piac egyre szkeptikusabban viszonyul az AI-beruházások nagymértékű hiteloldali finanszírozásához.
Kik lesznek a végső nyertesek?
Jelenleg az AI-ellátási láncon belüli marginok elsősorban az infrastruktúragyártóknál koncentrálódnak, ezen belül is kiemelten az NVIDIA-nál. A memóriachip-piacon továbbra is jelentős túlkereslet tapasztalható, ami az árak emelkedését és a gyártók részvényeinek erős teljesítményét támogathatja. Ugyanakkor egyre több nagy technológiai szereplő fejleszt saját, házon belüli megoldásokat.
A befektetők egyik legfontosabb kérdése így az, hogy az NVIDIA domináns, kvázi monopol pozíciója a GPU-piacon hosszabb távon fennmaradhat-e. Bár a párhuzamos számítási kapacitásokra optimalizált GPU-k továbbra is kulcsszerepet játszanak az AI-modellek tanításában, az alkalmazásspecifikus, költséghatékonyabb ASIC chipek terjedése alternatívát kínálhat azon felhasználók számára, akik már betanított modelleket, célzott feladatokra alkalmaznak.
Amennyiben érdemi verseny alakul ki a chippiacon, az a jelenleg kiemelkedő marginok szűküléséhez vezethet, ami azt is jelenti, hogy a piac által jelenleg beárazott nyereségnövekedési pályák túl optimistának bizonyulhatnak.
A korábbi befektetési lufik tapasztalatai alapján tudható, hogy a piac rendszerint nehezen azonosítja egy technológiai forradalom hosszú távú nyerteseit, miközben a lemaradókat gyakran kíméletlenül kiárazza.
Mozdonycsere az AI gyorsvonat élén
Az Apple, az Alphabet és a Broadcom szeptemberi árfolyamrobbanásai kísértetiesen emlékeztetnek a dotkom-mánia mozdonycseréire.
Az AI-vonatból nincs kiszállás
A felvetett kockázatok ellenére az AI-beruházási hullám várhatóan 2026-ban is folytatódik. A hiperskálázó vállalatok idei, nagyjából 400 milliárd dolláros kiadásai a piaci konszenzus szerint jövőre 530 milliárd dollárra emelkedhetnek, miközben egyes előrejelzések ennél is jóval magasabb, akár ennek kétszeresét elérő beruházási volumeneket sem tartanak kizártnak.
Ez az infrastruktúragyártók számára továbbra is stabil keresletet és profitnövekedést biztosíthat. De mi a helyzet az ellátási lánc végén álló szereplőkkel?
Az AI-technológiát monetizálni próbáló vállalatok – például az OpenAI – esetében a befektetők kiemelt figyelemmel követik az üzleti eredmények alakulását és az elköltött összegek megtérülését. Amennyiben a beruházások nem fordulnak kézzelfogható profitra, az értékeltségekben jelenleg megfigyelhető prémiumok viszonylag gyorsan kiárazódhatnak.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy ezen vállalatok többsége még nem rendelkezik közvetlen tőkepiaci jelenléttel, így a velük kapcsolatos piaci szentiment jellemzően az őket finanszírozó hiperskálázók részvényárfolyamaiban csapódik le. Az érintett szereplők esetleges tőzsdei megjelenése ezért kulcsfontosságú katalizátor lehet a piac jövőbeli irányának szempontjából.
Hogyan alkalmazkodjunk a körülményekhez?
Bár a beruházási hullám nagy valószínűséggel folytatódik, a fent bemutatott kérdések már 2025 végére is érdemi divergenciát okoztak a piacon. Mindez 2026-ra egy még kevésbé homogén piaci környezetet vetít előre, amely fokozott volatilitással járhat az AI-beruházásokhoz kötődő szektorindexek esetében.
Ebben a környezetben a befektetők számára indokolt lehet a szektorok közötti diverzifikáció újragondolása a túlzott koncentráció mérséklése érdekében, valamint a szelektív megközelítés erősítése az AI-ellátási lánc egyes szintjei és szereplői között. Különösen fontos lehet a finanszírozási struktúrák és az üzleti eredmények kritikus szemléletű vizsgálata, mivel ezek határozhatják meg, hogy a jelenlegi várakozások közül melyek bizonyulnak hosszabb távon is fenntarthatónak.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
