Tényleg egyre olcsóbb a Sziget?
Lelki szemeim előtt már látom a borzolódó kedélyeket és a felháborodott kommenteket, de mégis megkockáztatom azt az állítást, hogy a Szigeten olcsóbb lett a fesztiválozás. A koronavírus miatti egy-két év kihagyás után visszafogottabb tömegek tértek vissza a fesztiválokra, amin a 2022–2023-as inflációs környezet sem segített. A statisztikák szerint 2018 óta szinte folyamatosan csökken a legtöbb fesztivál látogatottsága.
Mivel a vendéglátásban és a turizmusban legfeljebb statisztikai értelemben vagyok érintett, inkább az árak felől közelítem meg a kérdést. Innen nézve az látszik, hogy a minimálbérhez és az átlagbérhez viszonyítva a válság óta nem volt ilyen olcsó a szórakozás. (Most eltekintek a medián- és az átlagbér közötti különbségtől a hosszabb távon elérhető adatsorok miatt, de a gazdaság fehéredése talán nem is torzítja érdemben a fizetőképességet.)
Természetesen nominálisan nem lett olcsóbb a fesztiválozás – sőt, reál értelemben is nagyjából évi egy százalékos drágulás volt megfigyelhető. Ez azonban jelentősen elmarad a keresetek növekedésétől, és – saját benyomásom szerint – a budapesti árak emelkedésétől is.
Euróban számolva a kép még érdekesebb: itt nagyjából öt százalékos éves drágulás látszik. Ez reál értelemben már nagyobb emelkedést jelent az alacsonyabb eurózónás infláció miatt, ugyanakkor nagyjából illeszkedik a legnagyobb nemzetközi fesztiválok árdinamikájához. „Ár/érték” arányban – vagyis figyelembe véve, hogy a legtöbb külföldi nagy fesztivál 3–4 napos – a Sziget továbbra is a legkedvezőbbek közé tartozik.
A fogyasztás sem mutat más képet: az árak itt is nagyjából az 1 százalék körüli reál drágulással nőttek, hasonlóan a jegyekhez (az ételeket nem számolva, hiszen a nemrég bevezetett „budget” kínálat és az évről évre változó választék miatt ezek amúgy sem összehasonlíthatók). Nominális szinten a fogyasztás ára továbbra is elmarad a nagy külföldi fesztiválokon megszokott árszínvonaltól – elég felidézni az idei Coachella idején az internetet bejáró VIP bottle service árlistát.
Beindult a fesztiválszezON!
Két év szünet után ismét elindult és teljes gőzzel dübörög a fesztiválszezon. Mai adásunkban Marsalkó Dáviddal, a Halott pénz frontemberével és Lobenwein Norbert fesztiválszervezővel beszélgettünk a kezdetekről, az idei szezonról és jövőbeni terveikről.
Az ár/érték kérdésnél az is lényeges, hogy az első körös, legolcsóbb bérletek napi bontásban bő 16 ezer forintra jönnek ki, míg a jelenleg kapható legdrágább verzió is „csak” 26 ezer forint volt naponta. Ez így is jelentősen kedvezőbb, mint a nagy nemzetközi előadók egyestés koncertjei, ahol a jegyárak jellemzően 20–30 ezer forinttól indulnak – a jövő évi, általam várt Metallica koncertre például az állójegyek ennek a duplájába kerültek.
Mindezek alapján nem az árszínvonal tűnik a fesztiválok látogatottságának fő mozgatórugójának, hanem sokkal inkább a kulturális mintázatok változása – például az egy előadós nagykoncertek „reneszánsza”.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
