Trump fülsiketítő twitteres zaja és a „Féreg” esete a „Madárral”

A sportból ismert trash-talk Trump kezében is pszichológiai fegyver, tweet-jei gyorsjelentésekkel érnek fel a főzsdén, de kiszámíthatatlanok. 2800-2900 pontnál pedig rendre vámol – bejelentései gyors visszaesést hoznak. A következő időszak G20-szal, FED-del, kereskedelmi háborúval és az induló kampánnyal még élesebb lehet.

Volt a Nokia, és jött az iPhone. Volt az email, és jött a Slack.

Az idei év egyik legizgalmasabb tőzsdei bevezetése egy olyan kommunikációs platformé, ami már eddig is alapvetően változtatta meg használói emailezési és kommunikációs szokásait. A Microsoft is csatába indult ellene, de a Slack továbbra is többszörözni készül árbevételét, ami a következő egy évben már egymilliárd dollár lehet.

Mindent verő szoftver erő - Shopify és társai

Az árbevételtől messze elszakadó árfolyamon forognak komoly szoftvercégek a tőzsdén. A növekedési potenciál vitathatatlan, de annak mértéke erősen kérdéses – a tőzsdei helyzetkép szoftverfronton elképesztő hasonlóságokat mutat az 1999-es helyzettel.

A Huawei amerikai áldozatai

Jelentés az amerikai-kínai kereskedelmi háború „tábori kórházából”: gyűlnek a sérültek, köztük a legkomolyabbak a félvezető szektorból. A tőzsde egészén még nem hagyott érdemi nyomott a küzdelem, de látszik, hogy jelentős cégek is nagy áldozatot fizethetnek, gyűlnek a 20-25 százalékos esések néhány hét alatt.

Az adat az új olaj, a Facebook az új Exxon

2011-ben hat országot képviselt a világ 10 legértékesebb cége, melyek közül öt olajtársaság volt. A mai listán csak az USA és Kína maradt, 8-2-es arányban, az első öt cég, illetve az első nyolcból hét techvállalat. A nyolc évvel ezelőtti toplistáról csak az akkori listavezető, az Exxon értéke férne bele mai top 10-be.

Dél-Afrikából érkezik az új európai techóriás, zsebében a kínai Facebook-kal

Kinőtte a johanessburgi tőzsdét a világ egyik legnagyobb techcége, mely éppen a dél-afrikai indexben adott túlsúlyának is köszönheti már eszközértékétől is elmaradó árazását. A Naspers hamarosan az amszterdami tőzsdén debütál – az érdeklődés márcsak a most látható árazási diszkont miatt is garantált.

Annyi saját részvényt vesznek az amerikai cégek, amennyit csak tudnak

Miközben a nyugdíjalapok, a részvényalapok és az egyéni befektetők az oldalvonalak mellett állnak vagy eladnak, addig az amerikai vállalatok gigantikus mennyiségben veszik vissza a saját részvényeiket – ez a magyarázat arra, hogy a részvényalapokból történő pénzkivonás ellenére száguldanak az árfolyamok.

Az ember, aki két szellemet igyekszik egyszerre visszatuszkolni a palackba

Jerome Powell FED-elnök 2019-es feladata extrém nehéz az amerikai részvénypiacra tekintve. Emelkedésnél hűtenie, esésnél fűtenie kell a piacokat. Ha hibázik, küszöbön a recesszió. A komfortzóna valahol 2.500 és 2.800 pont között húzódik az S&P 500 részvényindexnél.

Rettegtek, hogy kimaradnak: buborékok 2018-ban

Mi a közös a kriptodevizák, több 2018-ban az amerikai piacra bevezetett kínai részvény és a kanadai kábítószerpapírok között? Az, hogy egy adott pillanatban túl sok pénz keresett bennük túl kevés befektetési lehetőséget. Ennek a tőkepiacon általában buborékfújás a vége.

Az OTP és a Mol tartotta a BUX-ot

Nemcsak a cseh és a lengyel, a német és az osztrák tőzsdét is felülteljesítette a BUX 2018-ban már azzal, hogy nem esett érdemben. Ebben pedig két, a régiós szektortársakat szintén lepipáló magyar bluechip, az OTP és a Mol ereje támogatta.