Mit számít egy negyed százalékpont?

Ennyivel csökkent február 24-én a jegybanki alapkamat: közel másfél év szünet után 6,50 százalékról 6,25 százalékra. Apró lépésnek tűnik, de vajon tényleg az? Megváltoztatja ez a mindennapjainkat, vagy inkább csak jelzésértéke van? Van egyáltalán hatása egy ekkora mozdulatnak akkor, amikor a januári infláció már 2,1 százalékra mérséklődött, miközben az euróövezet irányadó kamata régóta 2 százalék körül jár? A válaszhoz érdemes benézni a kulisszák mögé: megnézni, hogyan „készül” a magyar alapkamat, és mit üzen valójában egyetlen negyed százalékpont a gazdaságnak és a piacoknak.

A forint szinte rezzenéstelenül fogadta a február 24-i kamatdöntést: közel másfél év szünet után az MNB 6,50 százalékról 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, de az árfolyamon ez alig hagyott nyomot. A bankok sem lepték el a piacot alacsonyabb kamatozású hitelajánlatokkal, a hagyományos bankbetétek esetében pedig már régóta hozzászoktunk a nullához közeli kamatszintekhez – függetlenül attól, merre járt éppen a jegybanki alapkamat. A hazai részvények értékeléséhez használt modellekben sem indult el látványos újraszámolási hullám.

Nem meglepő tehát, ha a gazdasági hírekre érzékeny figyelmünket ezekben a napokban sokkal inkább lekötötték az olajimportunkat érintő háborús fejlemények, a magyar–EU-s viszony újabb feszültségei vagy a friss választási közvélemény-kutatások eredményei. Mégis, egy kamatdöntés jelentősége messze túlmutat azon, ami a bejelentés napján látszik: a „hatása” már akkor elkezdődik, amikor a konkrét döntés még sem született.

98% kommunikáció – tényleg erről szól a monetáris politika?

Az egykori Fed-elnök, Ben Bernanke szerint a monetáris politika 98 százalékban kommunikáció és mindössze 2 százalékban cselekvés. Bár a 98 százalék nyilván nem támasztható alá precíz számításokkal, a magyar monetáris és kamatpolitikát figyelve is szembetűnő, milyen meghatározó szerepe van a kommunikációnak. A 2025-ben hivatalba lépett MNB-elnök több hónapos, következetes kommunikációval építette fel azt a hitelességet, amely hozzájárult a kamatvárakozások és a forint tavalyi stabilizációjához. Ebben éppen a „cselekvés hiánya”, vagyis a hosszú ideig változatlan alapkamat játszott kulcsszerepet.

Hasonlóképpen a február 24-i kamatcsökkentés kezdete sem a döntés napjára esett: valójában már 2025 végén elindult a kommunikációs előkészítés. Decemberben a jegybank a korábban „kizárt” kategóriába sorolt lazítás helyett az „adatvezérelt” monetáris politika kifejezést emelte be a kamatdöntést követő kommunikációba. Januárban ezt óvatosabb nyilatkozatok követték, de ahogy a fundamentumok oldaláról is közeledni látszott a kamatvágás lehetősége, és a forint is relatíve stabil maradt, a jegybank egyre konkrétabb inflációs paraméterekre irányította a figyelmet. A kamatvárakozások formálását így fokozatosan ezekhez az adatokhoz kötötte.

Miután az inflációs kilátások szempontjából kiemelten figyelt januári átárazások kedvezően alakultak – a fő inflációs mutató 2,1 százalék lett éves alapon, a megelőző négy év legalacsonyabb havi indexével, és a szolgáltatások inflációja is mérséklődött –, a tőkepiacok már hetekkel a döntés előtt egységesen 25 bázispontos kamatcsökkentésre rendezkedtek be. A döntést követően szinte mozdulatlan forintárfolyam ennek a következménye: a kamatpiaci árazás összhangban volt a bekövetkezett lépéssel, így a bejelentés nem okozott érdemi elmozdulást.

A kamatcsökkentés ugyanakkor mégis hatásos volt. Megerősítette azt a piaci árazást, amely a hitelek árazása és a banki döntések szempontjából is kulcsfontosságú BUBOR csökkenésében, és a BUBOR későbbi alakulására vonatkozó várakozásokban, már a döntést megelőző hónapokban megjelent.

Lesz még további kamatcsökkentés?

A monetáris politikai kommunikáció sajátosságából adódóan az aktuális kamatdöntést kísérő hivatalos kommentár egyben a következő lépések felvezetése is. A február 24-i döntés ugyanakkor némi hidegzuhanyként érhette azokat, akik gyors kamatcsökkentési sorozatra számítottak: a jegybank a vágás után is megőrizte óvatos hangnemét. Varga Mihály egyértelműen jelezte, hogy a mostani lépés nem egy új kamatcsökkentési ciklus kezdete, és ilyen irányú döntés nem született a Monetáris Tanácsban.

Értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy a következő hónapokban az MNB akár kedvező inflációs adatok mellett is kivárhat a további lépésekkel. A türelem lehetőséget ad arra, hogy a jegybank alaposan felmérje a geopolitikai kockázatok – például az olajimporttal kapcsolatos bizonytalanságok, a magyar–EU-s viták alakulása –, a választások körüli forintvolatilitás-növekedés és egyéb tényezők hatását. Ezek fényében a túl gyors kamatcsökkentési sorozat akár többletkockázatot is jelenthetne.

A jegybank elnöke februárban ismét hangsúlyozta, hogy a következő hónapokban „adatvezérelt” módon születnek majd a kamatdöntések, vagyis ennél részletesebb előretekintő iránymutatásra egyelőre nem számíthatunk. Ennek megfelelően a soron következő hónapokban egymást gyorsan követő kamatvágások még akkor is a korábbi kommunikáció felülírását jelentenék, ha a piac már most további lazítást áraz, és az inflációs adatok a következő időszakban kedvezően alakulnak.

MINDEZEKKEL EGYÜTT AZ ÉV MÁSODIK FELÉBEN MÉG LÁTUNK LEHETŐSÉGET TOVÁBBI KAMATCSÖKKENTÉSRE, DE JELEN ÁLLÁS SZERINT CSAK KORLÁTOZOTT MÉRTÉKBEN.

Az infláció összességében kedvezőbben alakulhat 2026-ban, mint tavaly, ugyanakkor a forint stabilitása az év során kulcskérdés marad. Ez is indokolja azt a várakozásunkat, hogy az óvatos monetáris politika a következő hónapokban is fennmaradhat.

Ez magyarázatot ad arra is, miért nem halad gyorsabban a kamatcsökkentés, miközben a 6 százalék feletti kamatszinttel szemben az infláció már 2 százalék közelében jár. A forintot ráadásul továbbra is jelentős, több mint 4 százalékpontos kamatkülönbözet védi a nagyjából 2 százalékos eurókamatokhoz képest.

Az árfolyam- és inflációs kockázatok mellett – amelyek az idei évben akár 3 százalék fölé visszaemelkedő inflációt is jelezhetnek – számos további makrogazdasági tényező is óvatosságra inti a jegybankot. Ide tartozik a gyenge GDP-növekedés, a növekvő költségvetési hiány, valamint Magyarország hitelminősítési megítélésének alakulása is.

A „JELEN ÁLLÁS SZERINT” KITÉTEL ELŐREJELZÉSÜNKBEN NEM PUSZTÁN A SZOKÁSOS APRÓBETŰS MEGJEGYZÉS, HANEM OLYAN, BIZTOSAN FELMERÜLŐ, DE KIMENETELÜKBEN BIZONYTALAN KOCKÁZATOKRA UTAL, AMELYEK AZ ÁLTALÁNOS MAKROGAZDASÁGI TÉNYEZŐKÖN TÚL IS HATÁSSAL LEHETNEK A KAMATPÁLYÁRA.

Továbbra sem hagyható figyelmen kívül ugyanis, hogy a szomszédos háborús helyzet, és az ezzel összefüggő energiaimporttal kapcsolatos bizonytalanságok, valamint az áprilisi választások körüli kockázatok egyaránt hozhatnak olyan fejleményeket, amelyek akár pozitív, akár negatív irányban befolyásolhatják a jegybanki kamatok idei alakulását.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.