Mit hozhat 2026 a világgazdaságban?

Vámháború, Kína, AI-beruházások, háborús kockázatok és történelmi léptékű európai élénkítés egyszerre alakítják át a világgazdaságot. A Concorde Csoport sajtóbeszélgetésén szó esett arról, miért fenntarthatatlan a korábbi globális modell, hogyan tolódnak el a növekedési súlypontok, és mit jelent mindez a részvény-, deviza- és árupiacokon 2026-ig.

A globális gazdaság alapvető egyensúlytalanságai nélkülözhetetlenné tették a korábbi növekedési modellek újragondolását, mondta Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója a Concorde hétfői sajtóbeszélgetésén. Megfogalmazása szerint a jelenlegi helyzetben az Egyesült Államoknak vissza kellene fognia a túlfogyasztást, Európának növelnie kellene a beruházásait, Kínának pedig nagyobb teret kellene adnia a belső fogyasztásnak.

Ebből a nézőpontból a vámháború nem önkényes politikai eszköz, hanem annak a felismerésnek a következménye, hogy a Kínával szembeni egyoldalú gazdasági függés hosszabb távon nem tartható fenn. Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy az amerikai vámemelések tényleges terhei hogyan oszlanak majd meg. Gyurcsik szerint Donald Trump eddig azt érte el, hogy a beszállítók részben bekapcsolódjanak az amerikai költségvetési hiány finanszírozásába, a hosszabb távú hatások azonban bizonytalanok.

Lazább politika, nagyobb állami szerepvállalás

Kínában az elmúlt évtizedeket meghatározó, beruházásokra épülő növekedési modell láthatóan kifulladt, így elkerülhetetlenné vált az elmozdulás a belső fogyasztás irányába. Ezzel párhuzamosan a nagy gazdasági térségekben – az Egyesült Államokban, Kínában és Európában – összességében lazább fiskális és monetáris környezet rajzolódik ki: folytatódhatnak a kamatcsökkentések, miközben a költségvetések is aktívabb szerepet vállalhatnak a növekedés támogatásában.

Európában ennek leglátványosabb példája Németország, ahol történelmi léptékű gazdaságélénkítő program indult el. A tervezett csomag GDP-arányosan összemérhető az Egyesült Államok harmincas évekbeli New Deal programjával. Bár a program tizenkét évre szól, a legnagyobb impulzus már az első években jelentkezhet – a magyar gazdaságban azonban ennek hatása inkább 2027-től válhat érdemben érzékelhetővé.

A Concorde szakértői ebben a környezetben nem tartanak globális recessziótól. Gyurcsik Attila szerint ahol érdemi élénkítés zajlik és javulnak a növekedési kilátások, ott a részvénypiacok is jellemzően felülteljesítenek, még ha 2026-ban a globális GDP-növekedés üteme mérséklődhet is.

Európa és Kína: közeledő konfliktusok

Az európai gazdaságpolitika egyik legnagyobb kérdése az, hogyan kezelje az EU a Kínával fennálló kapcsolatokat. Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája szerint a kereskedelempolitikai konfliktusok gyakorlatilag elkerülhetetlenek, mivel az unió nem maradhat tétlen a kínai exportnyomással szemben.

A fokozódó protekcionizmus ugyanakkor korlátozhatja az infláció további csökkenését, miközben a hosszú hozamok tartósan magas szinten ragadhatnak. Ez a környezet a kamatérzékeny szektoroknak kedvezőtlen, a bankszektornak viszont inkább támogató.

AI: hol lesz a profit?

Az AI-beruházások esetében továbbra is az a legnagyobb kérdés, hogy hol és mikor jelenik meg a profit. Móró szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy a most hatalmas összegeket beruházó szereplők lesznek-e a folyamat hosszú távú nyertesei. Elképzelhető, hogy a termelékenységjavulás végül a gazdaság szélesebb rétegeit segíti, nem feltétlenül az infrastruktúrát építő cégek részvényeseit.

Az Egyesült Államokban ugyanakkor már most is érzékelhető a termelékenység javulása, ami rövid távon a hiperskálázó vállalatoknak, később – az AI fokozatos kommoditizálódásával – akár a közepes kapitalizációjú cégeknek is kedvezhet.

Részvénypiacok: koncentráció és lehetőségek

Az amerikai részvénypiac értékeltsége nem alacsony, ráadásul erősen koncentrált: a piac mintegy 40 százalékát mindössze tíz vállalat adja. Az S&P 500 index 2026 végi célárai széles sávban mozognak, a medián előrejelzés 7500 pont körül alakul, ami nagyjából 10 százalékos további emelkedési potenciált jelent.

Európán belül strukturális okokból az ipari, védelmi, építőipari és bankszektor lehetnek a nyertesek. A német részvénypiac egyelőre irányt keres, mivel a költségvetési élénkítés hatása csak 2026 második felétől jelenhet meg látványosan.

A fejlődő piacok továbbra is gyorsabb GDP-növekedést mutathatnak a fejlett gazdaságoknál, ami a vállalati profitoknak kedvez. Értékeltségi alapon a legolcsóbb piacok között Törökország, Magyarország és Brazília szerepel, míg a legdrágábbak közé Új-Zéland, az Egyesült Államok és India tartozik.

Háború: nagy az esély a lezárásra

A geopolitikai kockázatokról Tunkli Dániel, az Accorde befektetési igazgatója beszélt. A Concorde szakértői közel 90 százalékos valószínűséget adnak annak, hogy az orosz–ukrán háború a következő fél évben valamilyen formában lezárulhat – fegyverszünettel, a frontok befagyasztásával vagy egy megállapodással.

Egy ilyen fordulat csökkentené a régió kockázati prémiumát, és újraéleszthetné az úgynevezett „béke-trade”-et, ami a közép-kelet-európai részvénypiacok felülteljesítését hozhatná. Az energiapia­cokon egy tartósabb megállapodás lefelé mutató kockázatot jelentene az olajárakra, különösen a szankciók esetleges enyhítése esetén.

Magyar kilátások: javulás, de törékeny alapokon

A magyar gazdaság makropályájáról Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője beszélt. Januárban még 2,5 százalékos növekedést vártak idénre és 3,2-t 2026-ra, ezek a várakozások mára 0,5, illetve 2,3 százalékra mérséklődtek. 2026-ban így is érdemi javulás jöhet az idei évhez képest, részben az autó- és akkumulátoripari kapacitások beindulása miatt, bár a keresleti oldal továbbra is kockázat marad.

A fogyasztást a mintegy 2000 milliárd forintos kormányzati élénkítő csomag is támogathatja. A német gazdaságélénkítés hatása azonban – Jobbágy szerint – inkább 2027-től jelentkezhet érdemben.

Forint, költségvetés, kockázatok

A Concorde nem vár gyors fordulatot a jegybanki politikában: az alapkamat a következő fél évben változatlan maradhat, és legfeljebb az év második felében jöhet 50 bázispontos lazítás. Az infláció rövid távon 4 százalék alatt maradhat, de az év vége felé újra emelkedhet.

A költségvetésnél a Concorde 2026-ra 5,5 százalékos hiányt tart valószínűnek. Bukta Gábor, az elemzési üzletág vezetője szerint a magyar piac egyik legnagyobb problémája továbbra is a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága. Részvényoldalon a Richter és a Telekom esetében érdemi profitbővülést várnak, míg az OTP-nél visszafogottabb a kép. A Molnál az orosz olajról való esetleges leválás csökkentené a kockázati prémiumot, de rövid távon a profitabilitást is rontaná.

Köszönjük a jelenlévő médiapartnereknek a résztvételt!

Magyarország legnagyobb független befektetési szolgáltatójaként különösen fontosnak tartjuk sajtópartnereink naprakész tájékoztatását a hazai és nemzetközi gazdasági környezet rövid- és középtávú kilátásairól. Az eseményről megjelent beszámolók a Portfolio.hu, a Pénzcentrum, a Privátbankár, a Telex, az Economx, a HVG és a Forbes oldalán olvashatók!

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.