Miért nem értjük a befektetéseket – és miért kellene mindenkinek

Privátbanki vezetőként és tanácsadóként több mint húsz éve foglalkozom befektetésekkel. Ügyfeleim jellemzően jelentős magán- vagy vállalati vagyonnal rendelkező magánszemélyek. Az elmúlt két évtized egyik legfontosabb tanulsága számomra az volt, hogy a szakmai tudás önmagában nem elég: legalább ennyire fontos, hogy mindezt érthetően, világosan és a másik fél nyelvén tudjam elmagyarázni.

Nagy Bertalan

2026. március 03.

(A cikk először a HVG prémium hírlevelében jelent meg először 2026. február 3-án .)

Egy tanácsadói beszélgetésben nem az számít, mennyi mindent tanultunk az egyetemen vagy a piacokon, hanem az, hogy az ügyfél valóban értse, mibe fektet: hogyan keletkezik a hozam, milyen kockázatokat vállal, és milyen alternatívák állnak előtte. Egy jó tanácsadó nemcsak szakmailag felkészült, hanem nyitott a kérdésekre, és képes úgy válaszolni rájuk, hogy a befektető magabiztos döntést tudjon hozni.

Munkám során a legritkább esetben találkozom pénzügyi szektorból érkező ügyféllel. Egy orvosnak, jogásznak, vagy akár egy vállalkozónak sem biztos, hogy egyértelmű a kamat és hozam közötti különbség, vagy mondjuk a kamatvágás hatása a hosszabb kötvények árfolyamára. Ez természetes, hiszen sajnos hazánkban még most is úgy jönnek ki a diákok az általános iskolából, hogy kamatszámítással csak példaként találkoznak matematika órán, amit jóindulattal is túlzás lenne pénzügyi tudatosságnak nevezni.

Gimnáziumban már vannak pozitív próbálkozások ezen a téren, de még mindig csak szakkörként találkozhatnak a témával a diákok. Egyetemen még ha gazdasági szakirányt is választ valaki, akkor is általában 1-2 félévet tanul mikro- és makroökonómiát és ha szerencsés, akkor még mondjuk egy félévet hallgat befektetések tantárgyat.

Hova tegyem a pénzem?

A hvg360 hasábjain havonta megjelenő hírlevélben bemutatjuk, mivel foglalkozik valójában egy privátbankár: közérthetően írunk gazdasági mutatókról, vagyonkezelésről, osztalékokról, kötvényekről, TBSZ-ről és mindenről, ami a tudatos befektetési döntésekhez szükséges. A hírlevelet a megjelenést követően változatlan formában közöljük a Concordeblogon.

Feliratkozás a HVG360 hírlevelekre ITT.

Ez a felismerés vezetett oda, hogy több gimnáziumban is tartok pénzügyi tudatosságot fejlesztő előadásokat. Így pontos képem van arról, milyen kérdések foglalkoztatják a 16–18 éves fiatalokat, és hol vannak a legnagyobb bizonytalanságok. Ezért minden olvasót arra biztatok, hogy ha hasznosnak találja ezt a sorozatot, ossza meg akár a „családi csoportban” is: a pénzügyi tudatosságot valóban nem lehet elég korán elkezdeni.

A sorozatban szó lesz többek között

a növekedési és osztalékfizető részvények közötti különbségekről (itthoni példákkal);
arról, hogyan lehet állampapírral a fix kuponon túl is hozamot elérni;
a tőzsdei és tőzsdén kívüli befektetési eszközökről;
a jegybanki kamatdöntések devizaárfolyamokra gyakorolt hatásáról és;
a kockázatokról (meggyőződésem, hogy a kockázatokat nem kerülni, hanem kezelni kell).

MINDEZT NEM EGY SZÁRAZ FOGALOMTÁR FORMÁJÁBAN, HANEM EGY BEFEKTETÉSI BANKÁR SZEMÜVEGÉN, TÖRTÉNETEKEN ÉS GYAKORLATI PÉLDÁKON KERESZTÜL BEMUTATVA.

Az MNB adatai szerint Magyarországon jelenleg közel 20 000 milliárd forint parkol befektetetlenül a lakossági bankszámlákon. Ez óriási kihasználatlan potenciált jelent. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a részvényportfólió birtoklása szinte alapértelmezett, míg itthon sokaknak még értékpapírszámlája sincs. Más országokban, például Japánban vagy Olaszországban, a lakosság jelentős szerepet vállal az állam finanszírozásában, államkötvényeken keresztül.

A befektetések világa színesebb és izgalmasabb, mint gondolnánk, ráadásul bárki könnyen megtalálhatja a hozzá illőt, így csak el kell kezdeni. Évekkel később megtakarításunk növekedésével jelentős passzív bevételre tehetünk szert egy jól kialakított portfólióval.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.