Kinél van az arany?
Mindenki kétharmados győzelemre hajt, az aranynak ez idén már sikerült. Az év eleje óta október közepéig a dollárban számolt ára hozzávetőleg a kétharmadával ment fel, folyamatosan újabb történelmi csúcsokat döntögetve – majd az elmúlt hetekben korrigált egy jót.
(A cikk először a hvg360 prémium hírlevelében jelent meg 2025. október 28-án.)
Az utóbbi néhány évben elő-előfordult, hogy nyilvánosan bátorítottam a befektetőket az aranykitettség folyamatos tartására a portfólióikban. Ezért tulajdonképpen nem hibáztathatom azon kedves ismerőseimet, akik egyre sűrűbben hívnak fel azzal, hogy nem kellene-e már eladni az aranyat ekkora emelkedés után. Már csak azért sem hibáztathatom őket, mert a többségüknek az arany eddigi árfolyamának csúcsa környékén kezdett igazán viszketni a tenyere, tehát jó érzékkel gondolták úgy, hogy realizálniuk kellene a profitot.
A probléma jól ismert, örökzöld kérdéshez vezet. Nevezetesen ahhoz, hogy mi minősül befektetésnek, és mi minősül tradingnek, vagyis kereskedésnek. A kétféle tevékenység szétválasztása szakmai kérdésként sem feltétlenül egyszerű feladat, de a gyakorlati jelentősége óriási lehet. Egy kegyetlen törvényszerűség miatt a dolog vérre megy:
BEFEKTETNIE MINDENKINEK ÉRDEMES (LENNE), AKINEK VAN MIT, KERESKEDNIE PEDIG A LEGTÖBBEKNEK NEM LENNE SZABAD.
Az arany súlya a portfóliókban természetesen már csak az egyes eszközök árfolyamának relatív változása miatt sem lehet fix, nem nagyon van értelme ideális súlyról beszélni. Egy masszív felértékelődés éppen úgy indokolhatja a kitettség csökkentését, mint egy deviza, egy részvény, részvénykosár vagy bármilyen egyéb eszköz esetében. A befektetés vs. trading szempontjából az arany esetében a kulcsszó a súly csökkentése vs. a kitettség teljes likvidálása, azaz az összes aranyunk eladása. Ha az utóbbit tesszük, akkor szerintem éppen kereskedünk az arannyal, ha csökkentjük a súlyát a portfólióban, akkor talán befektetési döntést hoztunk.
A kérdés attól válik élessé, hogy egy teljesen likvidált kitettséget lélektani értelemben meglehetősen nehéz újra felépíteni. Hiszen a kitettség „visszavásárlásának” pillanatában a korábban fejben beírt, elhatárolt, megünnepelt, sikerélményként elkönyvelt profit egy része „eltűnik”, ez pedig olyan jelentős gát, ami miatt a pozíció végül sok esetben nem épül vissza.
