Befektetési lehetőség a feszültség mögött
Fényes jövő előtt állhatnak az infrastruktúragyártó vállalatok, különösen a villamosenergia-hálózatokhoz kapcsolódó cégek. A piaci szereplők a villamosenergia-fogyasztás dinamikus bővülésére számítanak, miközben a meglévő infrastruktúra egyre több térségben bizonyul elavultnak, sőt helyenként már most is elégtelennek. Az IEA elemzése szerint a jelenlegi beruházási szint többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy a növekvő energiaigényt kielégítsük, és közben a politikai döntéshozók által kitűzött klímacélokat is elérjük.
Bővülő energiafogyasztás
Az elmúlt években a globális villamosenergia-felhasználás látványos növekedést mutatott. Ennek fő hajtóereje egyrészt a fejlődő országokban bővülő népesség és gazdasági aktivitás, másrészt az elektrifikáció gyors terjedése volt, amely egyre több területen váltja ki a fosszilis energiahordozókat. Az IEA rövid távú előrejelzése szerint ugyan továbbra is a fejlődő gazdaságok adják a növekedés gerincét, a fejlett országok szerepe is egyre hangsúlyosabbá válik.
A várakozások alapján a globális villamosenergia-felhasználás éves szinten nagyjából 4 százalékkal bővülhet a következő években. Ez az ütem az AI-hoz kötődő növekedési sztorikhoz szokott olvasók számára elsőre talán nem tűnik kiemelkedőnek, ám érdemes kontextusba helyezni: 2024-ben a világgazdaság egésze 2,9 százalékkal nőtt, vagyis az áramfogyasztás bővülése ennél jóval gyorsabb tempót jelez.
Regionális bontásban továbbra is Ázsia áll az élen, különösen Kína, ahol az éves növekedés megközelítheti a 6 százalékot. Ezt elsősorban az ipar elektrifikációja és az elektromos járművek gyors terjedése hajtja. A fejlettebb gazdaságokban mérsékeltebb ütem várható, még akkor is, ha az ipari folyamatok elektrifikációja és a lakóépületekben alkalmazott elektromos megoldások itt is erősödnek.
Az Egyesült Államok esetében a jelenlegi előrejelzések akár óvatosnak is tekinthetők. 2024 és 2034 között az éves keresletnövekedés 1,9–2,7 százalék között alakulhat, amit nemcsak az elektrifikáció, hanem az adatközpontok robbanásszerű terjedése is táplál. Az S&P becslése szerint a korábban évtizedeken át gyakorlatilag stagnáló amerikai villamosenergia-kereslet a következő 15 évben akár másfélszeresére is nőhet.
Öregedő hálózatok, növekvő beruházási igény
A villamosenergia-hálózatok esetében két meghatározó területről beszélhetünk: az átviteli hálózatokról és a nagyobb kiterjedésű elosztóhálózatokról. A két szegmens együtt közel 80 millió kilométernyi kábelt foglal magában a 2021-es IEA-adatok szerint, miközben az évezred elején ez az érték még nagyjából 50 millió kilométer körül alakult.
Noha a hálózati kábelek és egyéb berendezések átlagos élettartama jellemzően 40 év körüli, az állomány jelentős része már jóval túl van a telepítését követő első évtizeden. Ahogy az ábra is mutatja, mind az átviteli, mind az elosztóhálózatok esetében magas az idősebb eszközök aránya. A fejlett régiókon belül különösen Japán helyzete figyelemre méltó: itt az átviteli hálózat több mint 60 százaléka már 20 évnél idősebb. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban szintén 40 százalék feletti ez az arány.
Az EU adatai szerint az elosztóhálózatának mintegy 40 százaléka már meghaladta a 40 éves kort. Mindez egyértelműen jelzi, hogy a fejlett gazdaságokban a következő években egyre inkább a meglévő hálózatok felújítása és cseréje kerül előtérbe. Ezzel szemben a fejlődő országokban továbbra is a hálózati kapacitások bővítése lehet a meghatározó irány, ahogy az elektrifikáció és az energiaigény növekedése folytatódik.
A fentiek alapján a villamosenergia-hálózatok modernizálása mára elengedhetetlenné vált az energiaellátás biztonságának fenntartásához, ami szükségszerűen a beruházási volumenek érdemi felpörgetését is maga után vonja. Az elmúlt években globálisan évente nagyjából 320 milliárd dollár értékben valósultak meg hálózati beruházások. Az IEA klímacélokat figyelembe vevő forgatókönyvei szerint azonban, ha ezen a téren nem történik érdemi előrelépés, 2030-ig akár 35–42 százalékos beruházási hiány is kialakulhat.
A kihívást nemcsak az elöregedő hálózatok cseréje és bővítése jelenti, hanem az is, hogy a kormányok által vállalt klímacélok teljesítése önmagában is további fejlesztéseket tesz szükségessé. Az IEA becslései alapján a jelenlegi beruházási szintek közel megduplázására lenne szükség az évtized végéig ahhoz, hogy a 2022 szeptemberéig bejelentett nemzeti energia- és klímacélok határidőn belül teljesüljenek. Ambiciózusabb – hosszabb távra tekintő – forgatókönyvek esetén az éves beruházási igény a jelenlegi szint többszörösére is emelkedhet.
Láthatóan az Európai Unióban is felismerték a hálózatfejlesztések elkerülhetetlenségét. Az Európai Bizottság által meghirdetett European Grid Action Plan alapján az európai helyzet több szempontból még az IEA által vázoltnál is kedvezőtlenebb. A cselekvési terv szerint az évtized végére az EU villamosenergia-felhasználása akár 60 százalékkal is növekedhet. Ahhoz, hogy a hálózat képes legyen lépést tartani ezzel a bővüléssel, az országhatárokon átnyúló átviteli hálózatok kapacitását nagyjából meg kellene duplázni, miközben az elöregedett elosztóhálózatok cseréje is elkerülhetetlenné válik. Ezekre a fejlesztésekre összességében mintegy 584 milliárd eurónyi beruházást irányoz elő az uniós terv. Az EU-s kezdeményezések mellett az egyes tagállamok is jelentős hálózatfejlesztési programokat jelentettek be, ami további tőkebeáramlást hozhat ebbe a szegmensbe.
Többletköltségek a túlterhelt hálózatok miatt
Az energiaellátás biztonságának fenntartásához a fejlesztések nemcsak kívánatosak, hanem nélkülözhetetlenek. A megújuló energiaforrások aránya ma már a globális villamosenergia-termelés közel egyharmadát adja, és ez az arány várhatóan tovább emelkedik. A probléma az, hogy a megújulók integrálásához szükséges hálózati infrastruktúra jelenlegi állapota nem képes lépést tartani ezzel az ütemmel. Ennek következtében hiába épülnek új nap- és szélerőművek, a hálózati csatlakozásuk sok esetben akadályokba ütközik.
Az IEA 2024-ben mintegy 1650 gigawattnyi nap- és szélerőmű-projektet tartott nyilván, amelyek már előrehaladott fejlesztési szakaszban voltak, de továbbra is hálózati csatlakozásra vártak. Az alulberuházottság másik következménye a meglévő hálózatok túlterheltsége, ami jelentős többletköltségeket ró a hálózatüzemeltetőkre az ellátásbiztonság fenntartása érdekében. Egyedül Németországban 2022-ben több mint 4 milliárd dollárnyi extra költséget okozott a hálózati torlódások kezelése, amely végső soron a végfelhasználókra hárult át.
Kik lehetnek a nyertesek?
A növekvő beruházási igény már most is jól látható a kapcsolódó gyártó- és szolgáltatócégek eredményében, illetve rekordszintű megrendelésállományaiban. Mindez arra utal, hogy a hálózatfejlesztések volumene a következő években tovább emelkedhet, ami kifejezetten kedvező környezetet teremthet a villamosenergia-hálózati infrastruktúra kiépítésében érintett vállalatok számára.
Kiemelt szerep juthat többek között olyan globális kitettségű cégeknek, mint a kábelgyártásban érdekelt Prysmian, a transzformátorok és hálózati megoldások területén aktív Siemens Energy, illetve az ABB és a Schneider Electric, amelyek az elektrifikáció számos területén meghatározó szereplők. Mivel ezek a vállalatok részben az adatközponti beruházásokhoz is kapcsolódnak, az idei évben jelentős részvényárfolyam-emelkedést mutattak. A cikkben bemutatott hosszú távú trendek azonban arra utalnak, hogy a magasabb profitabilitás fenntarthatósága még korántsem teljes mértékben tükröződik a jelenlegi piaci árazásokban.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
