Abszolút hozamú alapot mindenkinek
Orosz-ukrán háború, Liberation Day, iráni konfliktus. Csak néhány az elmúlt éveket meghatározó események közül, melyek alapjaiban rengették meg a befektetői közösséget és a tőzsdéket. Azonban volt néhány maroknyi befektetés, amelyek egy ilyen környezetben is képesek voltak megőrizni a vagyont és ezekben a vérzivataros években akár pozitív hozamot is elérni. Egy időben szebb napokat megélt abszolút hozamú alapok köszönhetően a szigorúbb szabályozásnak és a kockázatkezelési stratégiák fejlődésének ma már újra reneszánszukat élik és megkerülhetetlenné váltak egy portfólióépítésnél.
Black box vagyis fekete doboz. Sokszor éri ez a kritika az abszolút hozamú alapokat és időnként jogosan, ha nincs mögötte transzparencia és folyamatos kommunikáció. Ugyanis ez az a befektetési alap kategória, ahol a portfóliómenedzser teljesen szabad kezet kap az alap kezelésénél. A befektetési univerzumának kis túlzással a fantáziája szab határt – meg némi szabályozói limit, amire pont azért van szükség, hogy ne legyen nagyobb baj – de lényegében bármibe fektethet, amiről azt gondolja, hogy hozamot termel, legyen az részvény, kötvény, áru- vagy devizapiaci termék.
Ami szintén megkülönbözteti az abszolút hozamú alapokat a hagyományos befektetési alapoktól, hogy nemcsak emelkedő piacon van lehetőségük pozitív hozamot elérni, hanem akkor is jól teljesíthetnek, amikor az árfolyamok esnek. Ezt különböző határidős és származtatott ügyletek alkalmazásával tudják elérni. Ilyen lehet például valamilyen pénzügyi instrumentum esésére játszó short pozíció, vagy egy részvénypiaci esés elleni védelmet nyújtó put opció vásárlása.
Ugyanakkor a széles eszköztár sokszor nemcsak előny, hanem hátrány is tud lenni. Ezért az alapok kockázatkezelési stratégiája sokszor fontosabb, mint hozamtermelő képessége, mert egy jó bizonyítványt sosem kell magyarázni. Míg egy részvényalapnál egyértelmű, hogy egy adott indexhez viszonyítva mérjük a teljesítményt, addig itt sokkal inkább a kockázatvállalás mértéke, a nagyobb visszaesések (drawdownok) mértéke és a hozamok ingadozása kerül előtérbe. Egy alacsonyabb, de kiegyensúlyozott teljesítmény sok esetben értékesebb lehet, mint egy kiugró, de erősen ingadozó hozam.
NEM VÉLETLEN HÁT, HOGY SOK BEFEKTETŐ SZÁMÁRA EZEKNÉL AZ ALAPOKNÁL A LEGFONTOSABB KÉRDÉS NEM AZ, HOGY MEKKORA HOZAM ÉRHETŐ EL, HANEM AZ, HOGY MILYEN ÁRON, AZAZ MEKKORA KOCKÁZAT MELLETT.
Erre ma már számos mutató létezik, amivel összehasonlíthatjuk egymással az alapokat és választ kaphatunk erre a kérdésre. Többek között ilyen a szórás és a picit kifinomultabb Sharpe-mutató:
- A szórás azt mutatja meg, hogy az adott alap hozamai mennyire ingadoznak az átlag körül, vagyis mennyire „rögös” az út a befektető számára – minél alacsonyabb, annál kiszámíthatóbb a teljesítmény.
- A Sharpe-mutató ezzel szemben már azt vizsgálja, hogy egységnyi kockázatvállalásért cserébe mekkora többlethozamot kap a befektető, egyszerűbben fogalmazva: hol kapunk több hozamot ugyanakkora kockázatért. Minél magasabb ez az érték, annál vonzóbb a hozam-kockázat arány.
A pénz- és tőkepiacon mindig van olyan terület, ahol pénzt lehet keresni. Éppen ezért ahány alapkezelő, annyiféle stratégia létezik egy abszolút hozamú alap kezelésére. Jellemzően ezek az alapok állampapír bázisból kiindulva keresik a megfelelő befektetési célpontokat, ami megjelenhet többek között egyedi részvényekben megfelelő időzítés mellett történő adásvételekben, hosszabb államkötvények árfolyammozgásának kihasználásában, esetleg a vállalati kötvényeken elérhető prémiumokban vagy ezek kombinációjában.
Egy abszolút hozamú alapkezelő számára tehát nem az a kérdés, hogy emelkedik vagy esik a piac, hanem az, hogy hol vannak az éppen aktuális egyensúlytalanságok. Lehet ez egy túlreagált részvénypiaci esés vagy akár a kamatpályával kapcsolatos várakozások változása. Ezeket a helyzeteket kihasználva az alap akár egymástól teljesen eltérő pozíciókat is felvehet egyszerre, amelyek együtt képesek többlethozamot termelni.
AZ ABSZOLÚT HOZAMÚ STRATÉGIÁK TEHÁT AMELLETT, HOGY MEGFELELŐ VÉDELMET JELENTHETNEK PIACI SOKKOK ESETÉN, EGYBEN KÉPESEK A KOCKÁZATMENTES HOZAMOT LÉNYEGESEN MEGHALADÓ TELJESÍTMÉNYRE.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az abszolút hozamú alapok sem jelentenek minden piaci környezetben garantált nyereséget. A stratégia sikere nagymértékben függ a portfóliómenedzser döntéseitől, így a kockázatok tudatos menedzselése ebben az esetben kiemelt szerepet kap. Diverzifikálni ezért nemcsak piaci szereplők, hanem stratégiák és alapok között is érdemes.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
