A világ legfontosabb chipcégének legveszélyesebb korszaka kezdődik
Napjaink Nvidia-részvényei sok tekintetben kísértetiesen hasonlítanak az ezredforduló Microsoftjára. Mindkét vállalat hosszú időn át dominált, és viselte – illetve viseli – a világ legértékesebb tőzsdei cégének címét. Mindkét részvénynél megjelent azonban egy új kihívó. Ha pedig az addigi támadószerep védekező pozícióvá alakul át, az magával hozza a tőkepiac megváltozott értékítéletét is.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2025. december 6-án.)
Változik a széljárás
Az április 7. óta tartó részvénypiaci bikafutás legnagyobb korrekcióját november hozta el. Május közepe óta először ebben a hónapban láthattuk az S&P 500 indexet az 50 napos mozgóátlaga alatt tartózkodni. A hálaadás hetében bekövetkezett erős visszapattanásnak köszönhetően azonban a lejtmenet nem tartott sokáig: mindössze hat kereskedési napot töltött a legfontosabb amerikai részvényindex e kiemelt technikai szint alatt. Végül az S&P 500 a 2025-ös novembert +0,1 százalékos teljesítménnyel zárta – vagyis egy plusz nullás hónapot hozott össze.
Ez a látszólag jelentéktelen plusz azonban elfed egy fontos folyamatot, amely a piac tetején zajlott le, és érdemben előrevetíti egy lehetséges váltás esélyét a világ legértékesebb vállalatának címéért zajló versenyben. Miközben ugyanis az Nvidia részvényei 12,6 százalékos esést szenvedtek el novemberben, addig a Google anyavállalata, az Alphabet papírjai 13,9 százalékkal emelkedtek.
A folyamat abban hasonlított a szeptemberi hónapra (Nvidia: +7,1%; Alphabet: +14,3%) és az októberire (Nvidia: +8,5%; Alphabet: +15,7%), hogy az Alphabet akkor is masszívan felülteljesítette az Nvidiát. Ami azonban most új szintet jelentett: egyrészt az egy hónap alatti 26,5 százalékpontos különbség, másrészt az a tény, hogy nagyjából amennyit emelkedett az Alphabet, annyit esett az Nvidia egy összességében stagnáló piacon. Három hónap alatt az
Nvidia javára fennálló, nagyjából 2000 milliárd dolláros piaci kapitalizációs különbség november végére 500 milliárd dollár alá csökkent.
Nézzük is meg a folyamatot párhuzamos, napi gyertyás árfolyamgrafikonon (bal oldalon Nvidia, jobb oldalon Microsoft) a két részvény 2025. július 1. és december 4. közötti mozgásán keresztül:
A már vizsgált három őszi hónapot mindkét esetben kék téglalap emeli ki. Összesítve e három hónap alatt az Nvidia gyakorlatilag helyben járása (+1,6 százalék) mellett az Alphabet 50,5 százalékos szárnyalást produkált.
Láttunk már hasonlót
Visszalapozva a tőzsdetörténelemben találunk egy sok tekintetben nagyon hasonló esetet az aktuális Nvidia–Alphabet vezetőváltáshoz: nem mást, mint a Microsoft és a Cisco részvényeinek mozgását 1999 végén és 2000 elején. Nézzük is meg ehhez a 26 évvel ezelőtti történethez tartozó párhuzamos napi gyertyás árfolyamgrafikont (bal oldalon a Microsoft, jobb oldalon a Cisco) 1999. október 1. és 2000. március 31. között:
Esetünkben a rendkívül erős rotációval járó 2000-es első negyedévet zöld téglalap jelöli mindkét részvény grafikonján. Ez alatt az egyetlen negyedév alatt – amely egyébként pontosan az akkori technológiai buborék felfúvódásának legvége volt – a Cisco 44,3 százalékos emelkedésével szemben a Microsoft 9,0 százalékot esett. Szinte teljesen azonos teljesítménykülönbség ez azzal, amit idén ősszel láttunk az Alphabet javára az Nvidiával szemben.
A 2000-es történet folytatása katasztrofális lett. Az egész piacon, a technológiai szektor vezetésével, egy két és fél éves medvepiac következett, rengeteg összeomló árfolyamgrafikonnal. A Microsoft részvényeinek 14 évébe, míg a Cisco papírjainak 21 évébe telt, míg újra elérték történelmi csúcsaikat. Amikor azonban az ezredfordulós analógiára visszatekintünk, véleményem szerint nem ezt az aspektust kell elsősorban vizsgálnunk, hanem a 2000 eleji Microsoft és a napjaink Nvidia-helyzete közötti párhuzamokat.
Az 1999 végi árfolyamcsúcsán a Microsoft tőkeértéke 604 milliárd dollár volt, ami a 17 600 milliárd dolláros teljes amerikai részvénypiaci kapitalizáció 3,4 százalékát tette ki. Az Nvidia tőkeértéke idén október végén rövid időre kétszer is átlépte az 5000 milliárd dollárt, ami a csúcsponton már a 70 000 milliárd dollárt is meghaladó teljes amerikai piaci kapitalizáció 7,2 százalékát jelentette. Az Nvidia esetében tehát a koncentráció még a Microsoft ezredfordulós piaci dominanciáját is messze meghaladja. Ezek azonban önmagukban még csak számok.
A TÖRTÉNET LÉNYEGE A KÉT VÁLLALAT ÉLETÉBEN BEKÖVETKEZŐ RITMUSVÁLTÁS, AMELYET A MICROSOFT ESETÉBEN 2000 ELEJÉN, AZ NVIDIÁNÁL PEDIG IDÉN ŐSSZEL FIGYELHETTÜNK MEG.
Mindkét cég saját kora technológiai forradalmának abszolút első számú vezetőjévé vált. Szédületes növekedésüket a tőkepiac éveken át magas szorzókkal árazta, miközben ők szinte kivétel nélkül folyamatosan igazolták a részvénypiaci szereplők beléjük vetett bizalmát.
Ebben a történetben következett be aztán a már említett időpontokban a ritmusváltás, amelyet mindkét esetben az generált, hogy a két vállalat túlságosan naggyá nőtt, és domináns helyzetük egyre több releváns piaci szereplő érdekeit kezdte sérteni. A 2000 eleji Microsoft már annyira zavarta az amerikai Igazságügyi Minisztériumot, hogy monopóliumvádak miatt majdnem két éven keresztül a feldarabolás veszélye fenyegette a szoftveróriást. Az Nvidia – mint az AI-verseny mindenki számára nélkülözhetetlen fegyverszállítója – pedig ma az úgynevezett hiperskálázó technológiai óriásokat hozza egyre nehezebb helyzetbe extrém magas fedezeti szintjeivel, miközben láthatóan fogy az erre a versenyfutásra elkölthető pénz mennyisége. Az elmúlt három évben gyakorlatilag minden szereplő megfizette az Nvidia „AI-adóját”, amit egyre kevésbé hajlandók tovább fizetni. Az alternatívák keresése pedig jelenleg az Alphabet és a Broadcom árfolyamát hajtja az égbe.
Hogyan tovább Nvidia?
Tőzsdetörténelmi menetelést mutattak be az Nvidia részvényei 2024 első félévében, de a nagy kérdés az, hogy miképpen folytatódik a történet innen. A közeli és távolabbi jövőre alapvetően háromféle lehetőség kínálkozik.
A folyamat lényege a vállalati magatartásváltozás, amely tőkepiaci magatartásváltozással jár együtt. Ahogyan a 25 éven át támadó pozícióban lévő Microsoft védekezésre kényszerült, úgy kényszerül napjainkban egyre többször védekező szerepbe az AI-korszakban ultraagresszíven növekvő Nvidia is. Teljesen más helyzet új piacokat meghódítani, mint megvédeni a már hatalmasra nőtt, monopóliumszerű pozíciókat akkor, amikor egy vállalat a világ legnagyobb piaci kapitalizációjával rendelkező cégeként működik.
Ahogyan 2000 elején sem kívánt távozni a pénz a technológiai részvényekből, úgy most sem. Az addigi „király”, amely egyre inkább meglévő, felhízott pozícióinak védelmére kényszerül, helyett azonban a piac új „herceget” keres. A kísérő narratívában 2000 elején ezt a hálózati eszközgyártókban, azon belül is a domináns szereplő Ciscóban találták meg. Napjainkban pedig a friss eredményhirdetések alapján a Google anyavállalata válhat az AI-korszak új uralkodójává.
A FOLYAMAT TANULSÁGA A NEGYEDSZÁZADOS TÖRTÉNELMI ANALÓGIÁK ALAPJÁN VÉLEMÉNYEM SZERINT AZ, HOGY A BEFEKTETŐKNEK AZ NVIDIA RÉSZVÉNYEIT A KERÜLENDŐ KATEGÓRIÁBA KELL SOROLNIUK.
A vállalat túl nagyra nőtt, túl sok ellensége lett, és túl sok profitot termel – méghozzá a világ legkompetitívebb vállalatainak kárára. Ezek a cégek pedig mindent meg fognak tenni azért, hogy ezt a rendkívül drága függőséget olcsóbb alternatívákkal váltsák ki.
Ha ugyanis kitart a jelenlegi optimizmus az AI-beruházások körül, akkor a piacon lesznek az Nvidiánál jóval nagyobb hozampotenciállal kecsegtető részvények. Ha viszont – és ez a lényeg – nem tart ki az a számolatlanul öntött pénz, amely jelenleg a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe áramlik, akkor annak egyik legnagyobb áldozata éppen az Nvidia részvénye lehet.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
