A piacok már az euró felé fordulást árazzák
A kormányváltás új gazdasági korszakot hoz Magyarországon, és bár a Tisza Párt gazdaságpolitikai elképzeléseiről egyelőre keveset tudunk, az euróbevezetés terve már most meggyőzte a piacokat. Az Economx.hu-nak adott interjújában többek között ezekről is beszélt Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája, és Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.
(Az interjút Sárosi Viktor készítette, és 2026. április 21-én jelent meg az Economx.hu oldalán.)
Ha egy ország az eurózónához akar csatlakozni, abból már következik egy makropálya, mégpedig olyan, amely a befektetők fülének zene.
– mondta Gyurcsik Attila az Economx.hu-nak adott interjújában a Tisza Párt eddig bejelentett gazdasági terveivel kapcsolatban.
Az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint az euróbevezetés melletti elköteleződés már önmagában is kijelöl egy olyan makrogazdasági pályát, amely fegyelmezett költségvetést, csökkenő inflációt és mérséklődő államadósságot jelent. Már a választás másnapján esni kezdtek a kötvényhozamok: a befektetők elkezdték beárazni a potenciális fordulatot.
Móró Tamás szerint ez önmagában komoly fiskális hatással járhat. A kamatkiadásokon évi több száz milliárd forint takarítható meg, ami jelentős mozgásteret nyithat a költségvetésben. Ez részben ellensúlyozhatja azt a szigort, amely az euróhoz vezető pálya miatt elkerülhetetlen.
Torz ösztönzők és bukott gazdasági modellek
Legalább ennyire fontos azonban a jelenlegi torz kamatrendszer leépítése. A gazdaság jelentős része ma nem piaci kamatok mellett működik: a vállalatok támogatott hitelekkel, a háztartások mesterségesen magas hozamokkal találkoznak. Ennek a rendszernek a fenntartása komoly költségvetési teher, miközben torzítja a gazdasági döntéseket. A visszatérés a piaci alapú működéshez tehát nemcsak ideológiai kérdés, hanem fiskális szükségszerűség is.
Az interjúban szó esik arról is, hogy az elmúlt másfél évtized gazdaságpolitikájának több alapvető eleme sem hozta a várt eredményeket. A kkv-szektor masszív támogatása nem vezetett versenyképes vállalatokhoz. Ezzel szemben egy olyan rendszer alakult ki, amelyben az olcsó források egy része nem termelékenységnövelésre, hanem pénzügyi manőverezésre ment.
Hasonló a helyzet a forintpolitikával is. A 15 éven át tartó leértékelési stratégia nem hozott érdemi növekedési előnyt, viszont növelte a sérülékenységet és drágábbá tette az állam finanszírozását. A lakáspiaci beavatkozások szintén torz eredményt hoztak: a kereslet támogatása kínálati korlátok mellett gyors áremelkedéshez vezetett. Ennek következménye, hogy a magyar ingatlanárak ma már nemzetközi összevetésben is magasak.
A költségvetésben látható tartalékok egyik legkézenfekvőbb forrása az állam működési költségeinek csökkentése. A kommunikációs és propagandakiadások visszavágása önmagában több száz milliárd forintos megtakarítást jelenthet, érdemi gazdasági mellékhatások nélkül.
Ez azonban csak a felszín. A mélyebb kérdés az, hogy sikerül-e egy versenyalapú gazdasági modellt kialakítani. A jelenlegi kettős szerkezet – erős exportágazatok és gyenge hazai kkv-k – hosszú távon nem fenntartható.
A kulcs a versenyképesség
Rövid távon nem várható érdemi növekedési fordulat. A gyenge beruházási aktivitás és az alacsony fogyasztói bizalom továbbra is visszafogja a gazdaságot. A külső környezet javulása, különösen a német gazdaság élénkülése, 2026 második felétől hozhat változást. A valódi fordulat inkább 2027-re tehető, amikor a beruházások, a hitelkörnyezet és az EU-források együttes hatása már érdemben megjelenhet.
A piac egyik kulcskérdése a Magyar Nemzeti Bank függetlensége. A jelenlegi monetáris politika hitelességét a befektetők pozitívan értékelik, és egyértelmű elvárás, hogy ez az új kormány alatt is megmaradjon. Az euró ebben a kontextusban nem cél, hanem eszköz: egy olyan horgony, amely fegyelmezett gazdaságpolitikára kényszerít. Egy hiteles céldátum ráadásul a forinttal szembeni hosszú ideje fennálló bizalmatlanságot is oldhatja.
Gyurcsik Attila szerint a belső környezet miatt akár kamatcsökkentésre is lehetne tér, de az MNB mozgásterét a globális gazdasági folyamatok is befolyásolják. Az iráni válság mélypontján például inkább kamatemelést várt az EKB-tól és a Fedtől a piac. „Ha nem lenne az iráni krízis, szerintem idén csökkenthetné a kamatokat az MNB” – mondta.
A kétszámjegyű béremelési törekvések termelékenységnövekedés nélkül nem fenntarthatók.
Kevés szó esik róla, de a magyar bérszínvonal már magasabb, mint a dél-európai országokban.
– mondta Móró Tamás. Szerinte olyan béremelésnek nincs tere, amely mögött nincs termelékenység, mert az drasztikusan rontja a versenyképességet.
Gyurcsik szerint versenyalapú piacgazdaságot kell építeni.
Az tenne a legjobbat a hazai vállalatoknak, hogy versenyben megerősödve, adott esetben egymást felvásárolva lépjenek előre, folyamatos hatékonyságjavulással. Tehát kulcskérdés, hogy versengő piacgazdaságot akar csinálni az új kormányzat, vagy sem.
– emelte ki az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója. Szerinte ha sikerül, idővel növekedési pályára állhat a magyar gazdaság.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
