A geopolitikai zavarok egyik nyertese
A közel-keleti konfliktus elhúzódása és időszakos eszkalációja alapjaiban alakíthatja át a globális tengeri szállítást. Az Irán és az Egyesült Államok háborúja, valamint az Iránnal szövetséges jemeni húszik befolyásának erősödése a Báb el-Mandeb-szoros környékén ismét jelentős biztonsági kockázatok elé állítja a térségben közlekedő hajózási társaságokat. Mindez az olajárak, a szállítási költségek és a biztosítási díjak emelkedéséhez, valamint az ellátási láncok újabb átszervezéséhez vezethet. Ami azonban a világgazdaság számára inflációs nyomást jelent, az a hajózási társaságoknak kedvező üzleti környezetet teremthet.
(A cikk először a Világgazdaság oldalán jelent meg 2026. október 7-én.)
A folyamat egyik fontos eleme az olajpiac. A világ olajellátásának mintegy 76 százaléka tengeri úton jut el a fogyasztókhoz, így a hajózási útvonalak zavarai közvetlenül érintik az energiapiacot is. A katonai konfliktusok és a hajókat fenyegető veszélyek emellett növelik a biztosítók kockázatát, ami jelentősen megdrágíthatja a hajók biztosítását.
A hajózási társaságok szempontjából azonban ennél is fontosabb lehet a ténylegesen rendelkezésre álló szállítási kapacitás szűkülése. A Báb el-Mandeb-szoros és a Szuezi-csatorna elkerülése esetén az Ázsia és Európa között közlekedő hajóknak a Jóreménység foka felé kell kerülniük, ami több ezer mérfölddel és jellemzően 10–14 nappal hosszabbítja meg az utat.
A világ néhány szoroson múlik
A Hormuzi-szoros lezárása csak a leglátványosabb példa: a világgazdaság néhány szűk tengeri átjárón múlik, amelyek válság idején azonnal geopolitikai fegyverré válnak.
Így ugyanannyi áru elszállítása hosszabb időre köt le hajókat, csökkentve a szabad kapacitást és növelve a flották kihasználtságát. A kerülőutak hatását mutatja, hogy 2024-ben a globális tengeri szállítás tonnamérföldben mért teljesítménye közel 6 százalékkal nőtt, miközben az elszállított áru mennyisége ennél jóval kisebb mértékben emelkedett.
A KAPACITÁS SZŰKÜLÉSE GEOPOLITIKAI FESZÜLTSÉGEK IDEJÉN JELENTŐSEN JAVÍTHATJA A HAJÓZÁSI TÁRSASÁGOK ÁRAZÁSI EREJÉT.
Az üzemanyag, a biztosítás és a hosszabb útvonalak többletköltségének jelentős részét átháríthatják az ügyfelekre, miközben a kapacitáshiány önmagában is felfelé hajthatja a fuvardíjakat. A magasabb díjak így nemcsak a többletköltségeket ellensúlyozhatják, hanem a nyereséghányadot is növelhetik.
Jó példa erre a Maersk. A 2021-es Ever Given-incidens és az akkori ellátásilánc-zavarok időszakát rendkívüli fuvardíj- és profitnövekedés jellemezte a szektorban. A 2024-ben kiéleződő vörös-tengeri válság ugyancsak a rendelkezésre álló szállítási kapacitás szűkülésén keresztül javította a hajózási társaságok üzleti kilátásait.
A jelenlegi környezetben hasonló mintázat kezd kirajzolódni. A Maersk 2026-ban már többször emelte eredményvárakozását: augusztusi előrejelzésében 10,5–12,5 milliárd dolláros EBITDA-val számolt, elsősorban a magasabb fuvardíjaknak köszönhetően.
A hajózási részvények felülteljesítése tehát nem feltétlenül mond ellent a kedvezőtlen világgazdasági környezetnek. A Maersk árfolyama történelmi csúcsra emelkedett, ami arra utalhat, hogy a piac jelentős és tartós szállítási fennakadásokkal számol. Bár a fuvardíjak még messze vannak a 2021–2022-es szélsőséges szintektől, az útvonalak elhúzódó vagy súlyosbodó zavarai további kapacitást köthetnek le, ami a fuvardíjak emelkedésén keresztül tovább növelheti a hajózási társaságok bevételét és nyereségét.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
