Megjönnek az uniós pénzek, de mikor indul be tőlük a magyar gazdaság?
Magyarország a kormány tájékoztatása szerint teljesítette a Helyreállítási Alap utolsó mérföldköveit is, így megnyílhat az út az uniós források lehívása előtt. A lengyel tapasztalat azonban arra figyelmeztet, hogy a pénzek megérkezése és a reálgazdasági fordulat között hosszú idő telhet el. A beruházások és a növekedés érdemi élénküléséhez több negyedévre, akár másfél-két évre is szükség lehet.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2026. szeptember 4-én.)
Augusztus 31-ével lejárt a Helyreállítási Alap mérföldköveinek teljesítésére szabott utolsó határidő. A közlekedési és beruházási miniszter tájékoztatása szerint Magyarország valamennyi vállalását teljesítette, így a teljes allokáció elérhetővé vált. A kormányváltást követő gyors törekvés az uniós források „kiszabadítására” több szempontból is hasonlít a Lengyelországban látott folyamatokra, ezért a médiában gyakran vonnak párhuzamot a két ország helyzete között.
Lengyelországban 2023. október 15-én döntöttek a választók a korábban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) leváltása, illetve a Donald Tusk vezette, EU-barátabb nagykoalíció hatalomra juttatása mellett. Ezt követően szinte azonnal megkezdődött a munka a 7. cikk szerinti eljárás lezárása és az uniós források folyósításának újraindítása érdekében. Ebben az Európai Unió is több engedményt tett, így a két oldal erőfeszítéseinek eredményeként 2024 áprilisában meg is érkezett az első kifizetés.
Az új magyar kormány növekedési tervének is egyik, ha nem a legfontosabb pillére az európai uniós források beáramlása a gazdaságba. A lengyel példa azonban arra figyelmeztet, hogy ez korántsem gyors lefolyású történet. A beruházások alakulását nézve azt láthatjuk, hogy az első kifizetésektől számítva nagyjából hat negyedév kellett ahhoz, hogy érdemi növekedés jelenjen meg. A GDP-hez való hozzájárulás pedig igazán látványossá csak az idei év második negyedévében vált, ami inkább kétéves időtávot jelent.
Magyarországon valamivel gyorsabban is jelentkezhet a hatás. Ennek oka a Helyreállítási Alap régiós szinten alacsony felhasználtsága, amely végül ahhoz a megoldáshoz vezetett, hogy a helyi fejlesztési bankok bizonyos kifizetéseket a mérföldkövek teljesítése előtt, előfinanszírozásként is lehívhatnak. Ez lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló források nagyobb arányban kerüljenek ténylegesen felhasználásra.
Ennek köszönhetően a szoros határidők ellenére Magyarország esetében a kormányzati kommunikáció alapján száz százalékos lehívással számolunk. Ez még azokban az országokban sem általános, amelyeket nem érintett a jogállamisági problémák miatt elrendelt forrás-visszatartás.
Ugyanakkor az előző kormány a költségvetés terhére már előfinanszírozott bizonyos, a helyreállítási tervhez kapcsolódó programokat. Emiatt az uniós pénzek beérkezésének közvetlen GDP-hatása valamivel kisebb lehet, miközben az államadósság alakulását kedvezően befolyásolhatják. Ez utóbbi sem elhanyagolható szempont, hiszen az euró bevezetéséhez vezető úton az államadósság mérséklése kulcsfontosságú.
Szükség is van az uniós forrásokhoz fűzött reményekre, hiszen beruházások nélkül a gazdaság újraindítása nehéz vállalkozásnak tűnik. A fogyasztás hozzájárulása, amely az elmúlt években az erősebb növekedés egyik katalizátora volt, folyamatosan mérséklődik, és a reálbérek növekedési ütemének lassulásával várhatóan tovább csökken.
A lengyel gazdasági csoda
A Concorde Podcast mai adásában az elmúlt bő három évtized lengyel gazdasági csodájának az alkotóelemeit kívánja megvizsgálni Jónap Richárd és Péntek Gábor.
Ebben nagyon hasonló trendek rajzolódnak ki a lengyel és a magyar gazdaságban. Bár rövid távon a forint ereje támogathatja a háztartások fogyasztását, az alapvető tendencia inkább a lassulás irányába mutat. Különösen azért, mert a magas bérnövekedés, az erősödő forint és az elmaradó gazdasági, illetve termelékenységi növekedés hármasa hosszabb távon fenntarthatatlan. Ebben az egyenletben pedig várhatóan a bérek jelentik a legkönnyebben alkalmazkodó változót.
A növekedés ugyan a Pénzügyminisztérium számai alapján javulhat, és éves összevetésben reálértelemben elérheti a két százalékot, ez azonban még mindig nem ellensúlyozza az elmúlt három év stagnálását.
Ráadásul az erős forint a külkereskedelmi egyenleg javulását is megnehezíti, de ennek részleteibe most nem érdemes belemenni: nyár elején sokan és sokat írtak már az erősödő deviza és a hazai export kapcsolatáról.
A lengyel példából kiindulva tehát az látszik, hogy az uniós források reálgazdasági megjelenéséig, vagy legalábbis addig, amíg hatásuk egyértelműen láthatóvá válik az adatokban, még jó néhány negyedévet át kell vészelni. Ezt részben ellensúlyozhatja a háztartási fogyasztás lendülete, de szinte biztosan szükség lesz a magánberuházások élénkülésére is. A költségvetés helyzetéből kiindulva ugyanis az állami kereslet csak korlátozottan támogathatja a növekedést a maastrichti kritériumok teljesítéséhez vezető úton.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
