Emelkedhet a MOL-osztalék a KEKVA-rendszer lebontása miatt

A KEKVA-rendszer kivezetése komoly részvényesi értéket szabadíthat fel a Molnál. Rövid távon a visszakerülő részvénycsomag már a következő osztalékfizetésnél is érezhető többletet jelenthet, hosszabb távon pedig az egy részvényre jutó eredményben és az osztalékban is tartós javulást hozhat. Nézzük, hogy pontosan mekkora lehet a rejtett érték a döntés mögött, és milyen forgatókönyvben járhatnak a legjobban a befektetők.

(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2026. július 9-én.)

Az új magyar kormány a kampányban tett ígéretének megfelelően megkezdte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) rendszerének kivezetését.

A lépés a Mol szempontjából különösen jelentős lehet, mivel

A TÁRSASÁG RÉSZVÉNYEINEK VALAMIVEL TÖBB MINT 30 SZÁZALÉKA JELENLEG ILYEN ALAPÍTVÁNYOK TULAJDONÁBAN VAN.

Mol és az alapítványok

Várakozásaink szerint a folyamat eredményeként a Mol részvényeinek 5,24 százaléka saját részvényként visszakerülhet a társasághoz, ami önmagában körülbelül ugyanekkora mértékben növelheti a fennmaradó részvényekre jutó osztalékot.

A Mol részvényesi struktúrájában három nagy alapítványi tulajdonos található:

• a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 10 százalékos,
• a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 10 százalékos,
• míg a MOL–Új Európa Alapítvány 10,49 százalékos részesedéssel rendelkezik.

A három alapítvány azonban nem azonos ütemben érintett. A MOL–Új Európa Alapítvány és az MCC Alapítvány a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok közé tartozik, amelyeknél a megszűnés határideje legkésőbb 2026. július 31., míg az elszámolási és vagyonátadási folyamat fő határideje 2026. augusztus 31. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány ezzel szemben a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója, ezért rá a felsőoktatási alapítványokra vonatkozó hosszabb, 2027. augusztus 1-jéig tartó átmeneti szabályok vonatkoznak.

317 forint lehet az osztalék

A rövid távú részvényesi hatás elsősorban a MOL–Új Európa Alapítvány megszűnésén keresztül jelentkezhet. Az alapítványt 2021-ben a magyar állam és a Mol közösen hozta létre: az állam 42,98 millió Mol-részvényt, míg a Mol és leányvállalata további 42,98 millió részvényt juttatott az alapítványba. Így alakult ki az összesen 85,96 millió darabos, a Mol alaptőkéjének 10,49 százalékát képviselő részvénycsomag.

A jelenlegi szabályozás alapján azonban várhatóan nem a teljes csomag kerül vissza a Molhoz, hanem kizárólag a társaság által eredetileg átadott 42,98 millió részvény, amely saját részvényként jelenhet meg a mérlegben. Az állami eredetű részvénycsomag ezzel párhuzamosan várhatóan ismét állami tulajdonba kerül.

Ez osztalékszempontból kedvező lehet a részvényesek számára. A Mol közgyűlése a 2025-ös üzleti év eredménye után összesen 241,2 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött, ami a jelenlegi részvényszám mellett 300 forintos részvényenkénti osztaléknak felel meg. Amennyiben azonban a Mol által korábban az alapítványnak juttatott 42,98 millió darab részvény még az osztalékfizetés technikai lebonyolítása előtt saját részvényként visszakerül a társasághoz, ezek a részvények már nem lesznek jogosultak osztalékra. Mivel a kifizetendő teljes osztalék összege nem változik, ugyanaz a 241,2 milliárd forint kevesebb osztalékra jogosult részvény között oszlana meg. Becslésünk szerint

EZ A RÉSZVÉNYENKÉNTI OSZTALÉKOT 300 FORINTRÓL MINTEGY 317 FORINTRA, VAGYIS KÖZEL 5,7 SZÁZALÉKKAL EMELHETNÉ.

Az osztalék kifizetésére várhatóan szeptemberben kerülhet sor, miután az augusztus végi vagyonátadás lezárul.

További egyszeri pozitívumot jelenthet az alapítványnál felhalmozott, még fel nem használt készpénzállomány sorsa is. Ennek nagysága megközelítőleg 90 milliárd forint lehet, amelynek Molra jutó része körülbelül 45 milliárd forintra tehető. Ez részvényenként nagyjából 55-60 forintnak felel meg. Ugyanakkor az alapítvány által vállalt kötelezettségek is megosztásra kerülhetnek a felek között, ezek pontos összege jelenleg nem ismert. Emiatt ezt az összeget inkább egyszeri elszámolási tételként, semmint tartós részvényesi hozamként érdemes kezelni.

Mi lesz az extra részvények sorsa?

A hosszabb távú kérdés az, hogy a Mol miként hasznosítja a visszakerülő részvénycsomagot. Az egyik lehetőség, hogy a részvények tartósan saját részvényként a társaságnál maradnak, vagy később bevonásra kerülnek.

EZ TARTÓSAN MAGASABB EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNYT (EPS) ÉS EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ OSZTALÉKOT EREDMÉNYEZHET.

A másik lehetőség, hogy a Mol a részvénycsomagot valamilyen strukturált finanszírozási ügyletben – például repo-, opciós vagy total return swap konstrukcióban – hasznosítja, hasonlóan a korábbi OTP-, UniCredit-, ING- vagy Commerzbank-tranzakciókhoz. Ezeket az ügyleteket nem egyszerű részvényértékesítésként érdemes értelmezni, hanem olyan finanszírozási konstrukcióként, amelyben a részvények jogilag ugyan átkerülhetnek a banki partnerhez, miközben a Mol szerződéses úton részben vagy egészben megtarthatja az árfolyam- és osztalékkitettséget.

Gazdasági értelemben ezért ezek az ügyletek sokkal inkább fedezett finanszírozásnak és szintetikus saját részvény pozíciónak tekinthetők, mint végleges részvényeladásnak.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.