Osztalékrészvények: hogyan működnek, és mikor éri meg őket tartani?
Ha befektetésekről beszélünk, a részvények megkerülhetetlenek, de túl összetett téma ahhoz, hogy egyetlen írásban rendesen végig lehessen venni. Így ez még a hvg360 sorozatán belül is egy sorozat lesz.
(A cikk először a HVG prémium hírlevelében jelent meg 2026. május 26-án.)
A részvény a világ egyik legfontosabb befektetési eszköze. Van, aki hosszú távon épít vele vagyont, mások rövid távú árfolyammozgásokra játszanak. A lényeg ugyanaz: részesedést veszel egy vállalatban.
Ez szó szerint tulajdonjogot jelent. A részvény megvásárlásával tulajdonossá válsz, részesedhetsz a nyereségből, és elvileg beleszólhatsz a döntésekbe is. Egy zártkörű cégnél ezt könnyű elképzelni, ott ülsz a közgyűlésen, szavazol az osztalékról vagy a beruházásokról. A tőzsdén jegyzett cégeknél ez már inkább elméleti, kisebbségi tulajdonosként beszámolókat olvasol, de érdemi ráhatásod nincs.
Részvényeket kétféleképpen vehetsz:
- szabályozott piacon (tőzsdén) vagy
- azon kívül, az úgynevezett OTC piacon.
A tőzsde előnye az átláthatóság, a likviditás és a felügyelet. Az OTC rugalmasabb és olcsóbb lehet, de jóval nagyobb kockázatot jelent az információhiány és az alacsonyabb forgalom miatt.
Alapvetően két típust különböztetünk meg,
- törzsrészvényt és
- elsőbbségi részvényt.
A törzsrészvény adja a klasszikus tulajdonosi jogokat, szavazatot, osztalékot. Az elsőbbségi részvény cserébe általában előnyt biztosít osztalékfizetésnél vagy felszámolásnál.
Itt jön az első valódi választóvonal. A részvényeket nemcsak típus szerint lehet megkülönböztetni, hanem a mögöttük álló vállalat stratégiája alapján is. Vannak
- növekedési részvények és vannak
- osztalékfizető részvények.
A növekedési cégek nem fizetnek, vagy csak minimális osztalékot. Azért, mert minden pénzt visszaforgatnak a cégbe, új piacokra lépnek, fejlesztenek, skáláznak. Az ígéret az, hogy a jövőbeni növekedés többet ér, mint a jelenlegi kifizetés. Az osztalékfizető cégek ezzel szemben stabilak, kevesebb növekedési lehetőséggel, ezért az eredmény egy részét visszaadják a részvényeseknek. A döntés innentől a befektetőé, elfogadja a stabil hozamot, vagy újrabefekteti máshol.
Elsőre könnyű legyinteni az osztalékrészvényekre, hogy „nincs bennük sztori”. Pedig nagyon is van. Képzeljük el, hogy egy nyugdíjpénztár portfóliómenedzsere vagyunk. Kötelező részvénykitettséget tartani, de a cél nem a maximális hozam, hanem az alacsony volatilitás. Ebben a világban egy stabil, osztalékot fizető cég aranyat ér.
Hova tegyem a pénzem?
A hvg360 hasábjain havonta megjelenő hírlevélben bemutatjuk, mivel foglalkozik valójában egy privátbankár: közérthetően írunk gazdasági mutatókról, vagyonkezelésről, osztalékokról, kötvényekről, TBSZ-ről és mindenről, ami a tudatos befektetési döntésekhez szükséges. A hírlevelet a megjelenést követően változatlan formában közöljük a Concordeblogon.
Feliratkozás a hvg360 hírlevelekre ITT.
A budapesti tőzsdén is vannak ilyen papírok. A legismertebb az MTEL, de az ÁNY (régi nevén Állami Nyomda) vagy a Graphisoft Park is ide tartozik, utóbbi ráadásul euróban fizet. A Shopper Park Plus szintén érdekes új szereplő. Ezek közül több SZIT-ként (Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaság) működik, ami azt jelenti, hogy az eredményük legalább 90 százalékát osztalékként ki kell fizetniük, hasonlóan a nemzetközi REIT-ekhez.
Azt már látjuk, hogy hosszú távon egy diverzifikált portfólióban helye van az osztalékfizető részvényeknek, de nézzük meg, milyen kockázatokkal kell számolni.
HOSSZABB TÁVON A GLOBÁLIS VÁLSÁGOK BIZONY AZ OSZTALÉKFIZETŐ RÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMÁT IS MEG TUDJÁK TÉPÁZNI.
Annak ellenére, hogy általában kisebb mozgások figyelhetők meg ezek árfolyamában, mint a növekedési társaiknál, itt is számolni kell az árfolyammozgás esetleges negatív hatásával. Az MTEL például sok éven át ezer forint alatt forgott, mire most 2000 forint fölé emelkedett. Természetesen minden évben jó osztalékot fizetett, de a növekedés hiánya az árfolyamon is látszott. Ugyancsak negatív hatással van ezekre a részvényekre a hozamemelkedés, a kamatemelés: egy addig 6–7 százalék osztalékot fizető részvény már kevésbé vonzó, ha az állampapír hozama 10 százalék fölé ugrik.
2022-ben a jegybanki kamatemelés például rendesen megtépázta az MTEL árfolyamát. A piac ilyenkor egyszerűen gondolkodik: ha mondjuk 12 százalékos, 5 éves állampapírhozam érhető el, akkor hasonlót vár el a részvényektől is. Ha egy 400 forintos részvény 30 forint osztalékot fizet, akkor a 7,5 százalék kevésnek tűnik. Akkor válik érdekesebbé, ha 50 forintra nő az osztalék, vagy ha az árfolyam esik – például 260 forintra –, és ugyanaz a 30 forint már magasabb hozamot jelent. Ez persze picit leegyszerűsített, de a mögöttes logika így működik intézményi és lakossági befektetők esetében is.
MINDEN ÉVBEN FELMERÜL A KÉRDÉS, HOGY LEHET-E SPEKULÁLNI AZ OSZTALÉKRA. A VÁLASZOM AZ, HOGY EGY HATÉKONYAN MŰKÖDŐ PIACON VALÓJÁBAN NEM.
A tőzsdei cégek esetében minden releváns információ nyilvános, így ezek gyorsan beépülnek az árfolyamba. Olyan hatást keresni, amit a piac teljesen figyelmen kívül hagyott, illúzió. Ha egy részvény kedden forog utoljára osztalékszelvénnyel – azaz az jogosult az osztalékra, aki akkor záráskor birtokolja –, akkor másnap, a szelvény levágása után az árfolyam jellemzően ennyivel alacsonyabban nyit. Ha például 50 forint az osztalék, akkor az árfolyam is körülbelül ennyivel csökken. Ha mégsem, az már új információk hatása.
Felmerül a kérdés, ha ez ennyire egyértelmű,
MIÉRT ADNAK EL EGYESEK OSZTALÉKFIZETÉS ELŐTT? ENNEK LEHET PRAGMATIKUS OKA IS, PÉLDÁUL AZ ADÓZÁS. VANNAK PIACOK, AHOL AZ OSZTALÉK ÉS AZ ÁRFOLYAMNYERESÉG ELTÉRŐEN ADÓZIK. AZ OSZTALÉK HATÁSA AZ ÁRFOLYAMBA MÁR BEÉPÜL, ÍGY ANNAK EGY RÉSZÉT ÍGY IS REALIZÁLNI LEHET.
Ha már az MTEL volt az eddigi példánk, maradjunk ennél. A cég nemcsak osztalékfizetéssel, hanem részvény-visszavásárlási programmal is képes értéket teremteni a részvényeseknek. Amikor egy vállalat saját részvényt vásárol vissza, csökkenti a forgalomban lévő darabszámot, így nő az egy részvényre jutó eredmény, és a meglévő részvényesek tulajdoni hányada is.
Fundamentális oldalról közelítve a csökkenő részvénydarabszám az egy részvényre jutó eredmény növekedését eredményezi, még változatlan eredmény mellett is. A visszavásárlások egyik tipikus oka, amikor a menedzsment alulértékeltnek tartja a részvényt, és „olcsón” vásárol vissza, ezzel értéket teremtve a tulajdonosoknak. Az MTEL esete jó példa: a cég 2019 és 2023 között könyv szerinti érték alatt vásárolt vissza részvényeket. Azóta az értékeltség emelkedett, de a visszavásárlási program továbbra is fontos eleme a részvényesi javadalmazásnak.
A hazai részvénypiacon jellemzően évente egyszer, az áprilisi közgyűlések után, májusban fizetnek osztalékot a cégek, bár ez vállalatonként eltérhet. A tengerentúlon a negyedéves osztalékfizetés a bevett gyakorlat, míg az Egyesült Királyságban általában évente két alkalommal fizetnek.
ÖSSZEFOGLALVA: AZ OSZTALÉKFIZETŐ RÉSZVÉNYEK STABIL ELEMEI LEHETNEK A PORTFOLIÓNAK. MEGTEREMTIK AZ INFLÁCIÓ FELETTI HOZAM ELÉRÉSÉNEK A LEHETŐSÉGÉT, ELVISELHETŐ MÉRTÉKŰ ÁRFOLYAM VOLATILITÁS/INGADOZÁS MELLETT.
Felkészülnek a növekedési részvények és a sztori papírok!
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
