Így veszítesz csendben, ha kényelmes vagy
Egy barátom azzal hívott fel a napokban, hogy tippeljem meg, mekkora forintkamatot ajánlott neki egyéves lekötésre a számlavezető bankja. Nem voltak illúzióim, hogy alacsony szám lesz, de amikor kimondta, hogy tíz bázispont, vagyis 0,10 százalék, még én is meglepődtem. Klaviatúrát ragadtam, hogy kiírjam magamból a frusztrációt, és talán némi útmutatást adjak azoknak, akik hasonló cipőben járnak.
Több cikkben is foglalkoztunk már a pénzügyi tudatossággal, a statisztikák mégis azt mutatják, hogy ezen a téren van hova fejlődni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, miért fontos, hogy az élet más területeihez hasonlóan időnként a pénzügyeinkkel is foglalkozzunk.
Kevesen gondolnak bele, hogy a parlagon heverő megtakarítások évente több ezer, sok esetben több tízezer forinttól fosztanak meg minket. Pedig néhány egyszerű lépéssel ezt az összeget akár meg is kereshetnénk, amit aztán elkölthetünk vagy tovább gyarapíthatjuk vele a megtakarításunkat. Ráadásul még a kanapéról sem kell felkelnünk: a digitalizációnak köszönhetően ma már néhány kattintással elintézhető egy átvezetés vagy egy értékpapírszámla-nyitás.
Az MNB statisztikái szerint a magyar háztartások megtakarításai tavaly év végén meghaladták a hetvenezer milliárd forintot. Az, hogy ezt milyen pénzügyi eszközökben tartja a lakosság, külön cikket is megérne, itt azonban elsősorban azokra szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyek a jelenlegi környezetben a legkevésbé vonzóak.
Ilyen eszköz a készpénz, a látra szóló vagy folyószámlabetét, valamint a lekötött betét. Ezekben együtt több mint huszonhatezer milliárd forintot parkoltat a lakosság, döntően nulla közeli kamatozás mellett. A jelenség ráadásul nem új: az elmúlt években folyamatosan nőtt a látra szóló betétek aránya a lekötött betétekkel szemben, vagyis egyre többen tartják a pénzüket olyan formában, amely alig vagy egyáltalán nem termel hozamot.
Az egyik legnépszerűbb banki termékeket összehasonlító portál adatai szerint a nem akciós látra szóló és lekötött forintbetétek kamata 0,01 és 0,10 százalék között szóródik, miközben az irányadó kamat és az éven belüli referenciahozamok is öt százalék felett vannak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egymillió forint esetén évente nagyjából ötvenezer forintról mondunk le azzal, hogy készpénzben, folyószámlán vagy lekötött betétben tartjuk a pénzünket.
A veszteség ráadásul nem csak az elmaradt kamatból áll. Inflációs környezetben a pénzünk vásárlóereje is csökken, vagyis nemcsak „nem keresünk”, hanem ténylegesen veszítünk is. Egy alacsony kamatozású eszköz így kettős hátrányt jelent: elmarad a hozam, miközben az infláció folyamatosan erodálja a megtakarítás értékét. Reálértelemben tehát a veszteség ennél is nagyobb.
Fontos ugyanakkor, hogy nem minden bank kínál ilyen alacsony kamatokat, és időről időre elérhetők versenyképesebb ajánlatok is. A probléma inkább az, hogy a legtöbb ügyfél nem keresi ezeket aktívan, hanem elfogadja az „alapértelmezett” feltételeket.
Jogosan merül fel a kérdés: ha ennyire egyértelmű a különbség, miért tartja mégis a lakosság a megtakarításainak ekkora részét ilyen formában? Ennek több oka is van: a likviditás iránti igény, a kockázatkerülés, az egyszerűség, illetve az, hogy sokan egyszerűen nem követik aktívan a pénzügyi lehetőségeket. A készpénz és a folyószámla „alapértelmezett” megoldás, és amihez nem kell hozzányúlni, az gyakran úgy is marad.
Erre figyelj még idén, ha pénzügyileg tudatos akarsz lenni!
Év végén pár perc ügyintézéssel évekre szóló adómentességet szerezhetsz a befektetéseidnek — megmutatjuk, miért nem érdemes kihagyni a TBSZ-nyitást.
Érdemes ugyanakkor az időtávot is figyelembe venni. Rövid távon, néhány hónapos horizonton teljesen indokolt lehet likvid eszközök tartása. Egy évnél hosszabb időtávon azonban már nem kényelmi kérdésről, hanem mérhető pénzügyi veszteségről beszélünk, amely idővel összeadódik és egyre látványosabbá válik.
A jó hír, hogy ma már számos olyan befektetési lehetőség létezik, amely minimális utánajárással és alacsony kockázat mellett is érdemben magasabb hozamot kínál. Ilyenek például a rövid futamidejű állampapírok, de a befektetési alapok közül a pénzpiaci vagy rövid kötvényalapok is jó választásnak számítanak. A különbség sok esetben nagyságrendekkel magasabb hozamot jelenthet hasonló kockázat mellett.
A kérdés tehát nem az, hogy megéri-e foglalkozni a megtakarításainkkal, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne tegyük. Aki tartósan nulla közeli kamaton tartja a pénzét, az valójában nem spórol, hanem csendben veszít.
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
