Mi lesz a forinttal, ha euró lesz?
A leendő kormány egyik fő kampányígérete az euró bevezetésének feltételeinek megteremtése. Ennek nyomán az elmúlt hetekben a szakmai sajtó is egyre többet foglalkozik az ezzel járó lehetőségekkel. Mi azonban most ennél is egy lépéssel tovább megyünk, és röviden összefoglaljuk az euró bevezetésének néhány technikai következményét.
Mi lesz a hitelekkel?
Minden a szabályozói keretrendszeren múlik, de kiindulhatunk néhány régiós példából. Bulgáriában és Horvátországban az euró bevezetésekor kizárólag a hitelek devizanemét változtatták meg: a megállapított leva-, illetve kunaárfolyamon euróra váltották őket. A kamatok és a futamidő nem változott, kivéve a változó kamatozású hiteleket. Ezeknél új referenciaértéket kellett meghatározni, például az EURIBOR-t vagy – Horvátország esetében – a jegybank által meghatározott NRR-rátát. A szabályozás jellemzően azt is kimondta, hogy az adós nem járhat rosszabbul az átállással.
A hitelkamatok az eurózónán belül is jelentős szórást mutatnak, hiszen a közös deviza mellett számos egyéb tényező is befolyásolja őket, például a hitelfelvételi szokások vagy a bankszektor sajátosságai. Pontos becslést ezért nehéz adni, de a jelenlegi, nagyjából 4 százalékos EURIBOR feletti felár 1–1,5 százalékra szűkülhet az euró bevezetése után, ami mai környezetben körülbelül 3,5–4 százalékos kamatszintet jelentene.
Kell-e Magyarországnak az euró?
A Concorde Podcast aktuális adásában a jelenlegi legforróbb magyar gazdasági témával, az euróbevezetés kérdésével foglalkozunk. A rövid válaszunk a címben feltett kérdésre az igen, aminek szerteágazó okai vannak.
Mi lesz az értékpapírokkal?
A legegyszerűbb a részvények esete: az árfolyamokat a meghatározott átváltási árfolyamon forintról euróra konvertálják. Most nem térünk ki arra, hogy a csökkenő kockázati felár és a változó hozamkörnyezet hogyan hat az árazásra, maradjunk a technikai részleteknél.
A befektetési alapoknál is alapvetően átváltás történik, ugyanakkor egyes esetekben egyszerűbbé válhat a struktúra. Azoknál az alapoknál, ahol forintos és eurós sorozatok is léteznek, az átállás után egyetlen sorozat maradhat.
A kötvényeknél hasonló a helyzet, a papírok a meghatározott árfolyamon euróssá válnak, miközben sem a futamidő, sem a kupon nem változik. Egy euró bevezetése előtti, például 367 millió forintos névértékű, 5 éves lejáratú, 6 százalékos kamatozású kötvény így 1 millió euró névértékű, azonos futamidejű és kamatozású papírrá alakul (367 forintos euróárfolyam mellett).
A kötvények esetében azonban nemcsak a technikai átváltás fontos. Az euró bevezetéséhez vezető út a költségvetés és a gazdaság „rendbetételével” jár, ami önmagában is az eurózónás hozamkörnyezethez való közeledést eredményezi. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi, nagyjából 6 százalékos magyar hozamgörbe fokozatosan közelíthet a 3 százalék körüli eurózónás szinthez, ami a kötvényárak emelkedését hozhatja. A korábbi csatlakozók példája alapján ez a folyamat jórészt már az ERM II-hez való csatlakozás előtt megindulhat, hiszen ekkor zajlanak a legfontosabb gazdasági reformok.
Jövőre újra bővülhet az eurózóna: búcsú a bolgár levától
A régóta stabilan tartott devizaárfolyam és az utóbbi időszak jogalkotási előrelépései ellenére a bolgár csatlakozási folyamatban szinte az utolsó pillanatig jelentős kihívások álltak fenn.
Mi lesz a készpénzzel?
Ez talán a legkézenfekvőbb kérdés, hiszen hasonló folyamatot már láttunk a korábbi forintérmék és bankjegyek kivezetésekor is. Az átállás során egy ideig párhuzamosan lehet majd forinttal és euróval fizetni, a meghatározott átváltási árfolyam alapján. Ilyenkor az árakat általában mindkét devizában feltüntetik.
Ebben az időszakban az euró fokozatosan átveszi a forint szerepét, például a készpénzfelvétel már euróban történik, és egyre több kifizetés is ebben a devizában zajlik. Ezt követően a forint megszűnik törvényes fizetőeszköz lenni, ugyanakkor egy meghatározott ideig még átváltható marad, várhatóan a jegybanknál vagy az általa kijelölt partnereknél, például bankfiókokban vagy postákon.
A párhuzamos időszak hossza országonként eltér. Horvátországban például három év állt rendelkezésre a váltásra, míg Bulgáriában egy rövidebb átmeneti időszakkal számolnak, bár a jegybanki átváltás határidejét egyelőre nem rögzítették. Természetesen az euró bevezetése számos további technikai és adminisztratív kérdést vet fel, de ezekre szerencsére még van idő felkészülni.
Az Accorde az Év Alapkezelője
Az idén tizenharmadik alkalommal megrendezésre kerülő Privátbankár.hu - Alapkezelő Klasszis 2026 díjátadón az Accorde Alapkezelő ismét elnyerte az Év Alapkezelője díjat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
