Amikor a pénz csak áll, és közben elfogy
Befektetési tanácsadóként talán nem is mondhatnék mást, de valóban így gondolom: a megtakarításokkal nem foglalkozni kihagyott ziccer. A pénzügyi tudatosságra nevelést pedig nem lehet elég korán kezdeni.
(A cikk először a HVG prémium hírlevelében jelent meg 2026. március 3-án.)
Emlékszem, amikor kisiskolásként egész évben gyűjtögettem a forintokat, és az iskolában takarékbélyeget vettem belőlük. A kamat nem volt kimagasló, de a megtakarítás pozitív érzése mégis azonnal kialakult bennem. A következő lépés a sokak által jól ismert Postabankos betétszámlakönyv volt. Itt már gyakorlatilag materializált betétről beszélhetünk, valódi kamatokkal. Gyerekként teljesen lenyűgözött a szárazbélyegző dombornyomása a papíron. Persze nyugaton valószínűleg kinevettek volna azért, ami számomra a ’90-es évek elején jelentős előrelépés volt.
VISSZANÉZVE, CSAK A 2000-ES ÉVEK ELEJÉN ÉRTETTEM MEG, HOGY AZ ÉVES 15-20 SZÁZALÉKOS BANKI KAMATOK VALÓJÁBAN ELENYÉSZŐEK VOLTAK AHHOZ KÉPEST, AMIT AKKOR AZ ÉRTÉKPAPÍROKKAL LEHETETT KERESNI.
A tőzsde is gyerekcipőben járt még, a részvényekkel papíralapon kereskedtek, kikiáltásos módszerrel a Vörösmarty téren. Sokszor éjszakákat álltak az emberek a gyárak kapujában, hogy dolgozói részvényt tudjanak venni a műszak végén hazafelé induló dolgozóktól. Micsoda piac volt az abban a napi pár órában, amikor nyitva volt a tőzsde! A televízió teletextjén láttuk csak az árfolyamokat, mégis sokan foglalkoztak vele, és még többen beszéltek róla.
A világ azóta rengeteget változott: felgyorsult és teljesen digitalizálódott. A kötvények és részvények sem papíralapúak már. 2026-ban befektetni sokkal egyszerűbb, mint 20-30 évvel ezelőtt, ugyanakkor a rengeteg információ és a globális piacok sokak számára riasztóak is lehetnek. Mégis mindenkit arra biztatok, hogy kezdjen bele.
Lehetőségek tárháza
Idehaza sokaknak vannak már tőkepiaci befektetéseik, mégsem mondhatjuk, hogy a magyar lakosság pénzügyileg tudatos. Közel 20 000 milliárd forintnyi számlapénz nincs befektetve, miközben ma már akár fél óra alatt online meg lehet nyitni magánszemélyként – vagy akár cégként – egy értékpapírszámlát.
Hova tegyem a pénzem?
A hvg360 hasábjain havonta megjelenő hírlevélben bemutatjuk, mivel foglalkozik valójában egy privátbankár: közérthetően írunk gazdasági mutatókról, vagyonkezelésről, osztalékokról, kötvényekről, TBSZ-ről és mindenről, ami a tudatos befektetési döntésekhez szükséges. A hírlevelet a megjelenést követően változatlan formában közöljük a Concordeblogon.
Feliratkozás a HVG360 hírlevelekre ITT.
Az értékpapírszámla egy olyan számla, amelyen különböző befektetési eszközöket – például részvényeket, kötvényeket, befektetési jegyeket vagy ETF-eket – lehet vásárolni, tartani és eladni. Mára a hazai állampapírok és a Budapesti Értéktőzsdén forgó részvények mellett a legtöbb szolgáltatónál elérhetővé váltak az európai és amerikai részvények is.
A kezdő befektetők a kockázatok csökkentése érdekében választhatnak befektetési jegyeket vagy akár szektorális ETF-eket, így már induláskor is diverzifikált portfóliót alakíthatnak ki. A forintban denominált termékek mellett euróban vagy dollárban is befektethetünk, ha rendelkezünk ilyen devizával.
A befektetési időtávok különbözőek lehetnek, de a legtöbb befektetési eszköz likvid: jellemzően néhány napon belül eladható vagy lecserélhető. Például egy amerikai részvény eladását követően az elszámolás T+1 napos, azaz ha hétfőn eladjuk a részvényt, az ellenérték kedden már megjelenik a számlán.
A normál értékpapírszámla mellett hosszú távú befektetés esetén a magánszemélyek számára elérhető a tartós befektetési számla (TBSZ) is, amely jelentős adózási előnyöket kínál. A TBSZ lényege egyszerű: ha vállaljuk, hogy több évig nem nyúlunk a befektetéshez, cserébe kedvezőbb adózással számolhatunk. A számlanyitás évében lehet pénzt elhelyezni a számlán, ezt követően indul a lekötési időszak. Három év után kedvezményes adózással, öt év után akár teljesen adómentesen vehető fel a hozam. Fontos szabály, hogy minden évben szolgáltatónként egy új TBSZ nyitható.
A céges és a magán értékpapírszámla között a legfontosabb különbség az adózásban és a felhasználási célban van. A magánszámla személyes megtakarításokra szolgál, és itt érhető el a TBSZ adóelőnye. A céges számla ezzel szemben vállalati vagyon kezelésére, likviditásmenedzsmentre vagy tartalékképzésre használható, az adózás pedig a vállalati szabályok szerint történik.
EGY CÉGNEK SEM SZÜKSÉGES A FOLYÓSZÁMLÁN PARKOLTATNIA AZT AZ ÖSSZEGET, AMELYET KÉSŐBBI BERUHÁZÁSRA TART FENN: AKÁR ÁLLAMPAPÍRT VAGY BEFEKTETÉSI JEGYET VÁSÁROLVA A PÉNZ A FELHASZNÁLÁSIG HOZAMOT TERMELHET.
Az értékpapírszámla megnyitása után érdemes átgondolni, milyen devizában szeretnénk befektetni. Kiindulópontként célszerű megnézni az adott deviza kockázatmentes hozamát, például a rövid lejáratú állampapírok hozamát. Ha euróban például 2 százalék a rövid német állampapír hozama, akkor irreális 8-10 százalékos kockázatmentes hozamot várni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne magasabb hozamot elérni, de ebben az esetben biztosan magasabb kockázatot is vállalunk – például kibocsátói vagy likviditási kockázatot.
Kockázatkerülő magyarok
Fontos kérdés az is, hogy befektetéseinket önállóan, online szeretnénk kezelni, vagy befektetési tanácsadó segítségével alakítanánk ki a portfóliónkat. A végső döntés minden esetben a befektetőé, ugyanakkor a hazai szolgáltatóknál mind elérhető vagyonkezelési szolgáltatás, ahol a portfólió kialakítását és a befektetési döntéseket szakemberek végzik. Ilyenkor az ügyfélnek elsősorban a kockázati szint és a devizamegoszlás meghatározásában kell döntést hoznia, a további lépéseket a vagyonkezelő intézi.
IDEHAZA A VAGYONKEZELÉST IGÉNYBE VEVŐK SZÁMA FOLYAMATOSAN NŐ, DE ARÁNYUK MÉG MINDIG ALACSONYABB, MINT SZÁMOS NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGBAN, PÉLDÁUL SVÁJCBAN.
Külföldön a befektetéseknek nagyobb hagyománya van. Európában az öngondoskodás részeként már fiatalon elkezdenek megtakarítani, és a lakhatási szokások, például a bérlakások magas aránya miatt gyakran nagyobb összeget tudnak rendszeresen befektetni. Az Egyesült Államokban ez a szemlélet még erősebb, és jellemzően magasabb kockázatvállalással párosul: a portfóliókban sokkal nagyobb arányban szerepelnek részvények és egyéb reáleszközök. Míg Európában általában 40-60 százalék körül alakul a részvények aránya, az Egyesült Államokban ez gyakran 60-80 százalék.
Magyarországon ezzel szemben a befektetők általában 25-35 százalék körüli arányban tartanak magasabb kockázatú eszközöket, vagyis nemzetközi összehasonlításban kockázatkerülőbbek. A portfólió kialakítását mindig a kockázatvállaló képesség és hajlandóság határozza meg, de egy dolog biztos: ha a pénzünk szabadon hever a számlán, az infláció hosszú távon biztosan csökkenti az értékét.
Szeretnék többet megtudni
Amennyiben szeretne többet megtudni a Concorde Csoportról és a szolgáltatásainkról, az alábbi mezők kitöltésével gyorsan és egyszerűen léphet kapcsolatba munkatársainkkal!