Kötvényhozamok és inflációs várakozások
Az év eleji portfólió-átsúlyozások rutinjának egy fontos része (lehetne), hogy ránézünk az úgynevezett kockázatmentes hozamok alakulására, ha ezeket esetleg – normális, civil foglalkozású emberként – év közben nem tartjuk a radarunkon.
(A cikk először a HVG360 gondozásában készülő „Hova tegyem a pénzem?” című hírlevelében jelent meg először 2025. január 20-án.)
A kockázatmentes hozam természetesen sok minden, csak nem kockázatmentes. A szakmánkban a vissza nem fizetés kockázatától elvileg mentes hozamot hívjuk így, feltételezve, hogy az államok a saját maguk által előállított pénzzel biztosan vissza fogják fizetni a korábban ugyancsak saját maguk kibocsátott adósságot.
A földi halandók számára tehát az államok saját devizájukban kibocsátott kötvényeinek hozama a kockázatmentes hozam, nem földi halandók számára a jegybanki hitelfacilitások is ide tartoznak. Azonban a kockázatmentesnek tartott hozamot ígérő értékpapírok esetében is több, nem elhanyagolható kockázattal kell számolni:
- árfolyamkockázat: lehet, hogy csak sokkal olcsóbban tudjuk eladni, mint vettük, ha lejárat előtt akarunk tőle megválni.
- likviditási kockázat: lehet, hogy egyáltalán nem tudunk tőle megválni éppen akkor, amikor akarunk.
- A kötvény devizájának kockázata: ha az leértékelődik, a kötvényünkért visszakapott pénzzel sem leszünk boldogok. Hiába kapunk az eredeti 100 fabatkánk helyett a futamidő végéig 200 fabatkát, ha közben az euró/fabatka árfolyam 1000-ről 5000-re emelkedik – ahogyan a dollár/török líra árfolyam is szépen elszállt négy év alatt 10-ről 43-ra.
- és a végére hagytam a legfontosabbat, ennek a hírlevélnek az apropóját: az inflációs kockázatot.
Vannak természetesen jól-rosszul inflációtól védett, ahhoz indexált kötvények is, a kötvények – köztük az államkötvények – túlnyomó többsége azonban nem ilyen. Ezeknél az általunk ígért pénzáramlás fix, nominálisan pontosan előre ismert, így annak vásárlóértéke teljes egészében ki van szolgáltatva a futamidő vagy a tartási időszak alatt elszenvedett inflációnak.
Hova tegyem a pénzem?
A hvg360 hasábjain kéthetente megjelenő hírlevélben a legérdekesebb befektetési trendekről olvashat a Concorde Csoport elismert szakértőitől, akik azt vallják: a megtakarításainkról hozott döntéseink ugyanúgy követhetik a hétköznapi józan ész útjait, mint bármi más az életben. A hírlevelet a megjelenést követően változatlan formában közöljük a Concordeblogon.
Feliratkozás a HVG360 hírlevelekre ITT.
Mindezzel persze aligha mondtam bármi újat e hírlevél kedves visszatérő olvasóinak, de talán nem haszontalan kontextusba helyezni azokat a könnyen megjegyezhető számokat, amelyek alább következnek.
AMI A FENTI CÍMET ILLETI, BE KELL VALLANOM, HOGY TUDATOSAN SŰRŰSÍTETTEM A HOMÁLYT, DE CSAK AZÉRT, HOGY EZEN A PONTON HATÁSOSABBAN HÍVHASSAM FEL A FIGYELMET AZ ÖN INFLÁCIÓS VÁRAKOZÁSAINAK JELENTŐSÉGÉRE.
Inflációs várakozások alatt a gazdaság nagyszámú szereplőjének aggregált véleményét értjük: ez lehet egy viszonylag egyszerű, kérdőíves módszerrel felrajzolt kép, de elvetemült közgazdászok különféle – itt nem részletezett – pénzügyi termékek árfolyamaiból is képesek desztillálni a piac által árazott inflációs várakozásokat.
Röviden: amikor Ön inflációs várakozásokról olvas, akkor egy vélhetően komoly, sőt szigorú hangvételű adatközlés mások rendkívül fontos várakozásait ismerteti meg Önnel. Ilyenkor joggal támadhat az az érzése, hogy erre a fajsúlyos kinyilatkoztatásra jobban kell figyelnie, mint a saját tapasztalataira – hiszen miért is hallgatna az ember a saját eszére, ha számtalan, egyenként is rendkívül értelmes embertársa összesített bölcsességéből meríthet pénzügyi tisztánlátást, ráadásul rögtön többéves, előretekintő horizonton.
Itt és most azonban arra biztatom Önt, hogy alkossa meg a saját inflációs várakozásait. Nem kell számszerűen, csak arra kérem, viszonyítson a jelenlegi tízéves államkötvények hozamaihoz. Becsülje meg, hogyan viszonyulnak az Ön inflációs várakozásai a piac által jelenleg kínált állampapír-hozamokhoz. Várja-e a következő tíz évben az éves átlagos inflációt alacsonyabbnak annál a hozamnál, amelyet az államkötvények kínálnak (feltéve, hogy figyelembe vesszük a kamatos kamat hatását és a köztes kifizetések újrabefektetését)? Vagy úgy gondolja, hogy az infláció magasabb lesz ennél a hozamnál? Esetleg úgy véli, hogy az állampapírok hozama nagyjából éppen ellensúlyozni fogja az inflációt?
Kiindulási alapként vegyük a tízéves amerikai és német állampapírok hozamát: az amerikai évi 4,22 százalékos hozamot kínál dollárban, a német évi 2,84 százalékot.
Az eurózóna azon részén, ahol Ön nyaralni és/vagy síelni szokott, a tízéves kötvények évesített hozama – vagyis az adott államok adósságának finanszírozási költsége – a következőképpen alakul: Horvátország 3,26 százalék, Szlovénia 2,99 százalék, Olaszország 3,42 százalék, Ausztria 3,04 százalék, Szlovákia 3,40 százalék.
Csehország cseh koronában évi 4,44 százalékot fizet a tízéves kötvényei után, Lengyelország zlotyban 5,16 százalékot, Románia lejben 6,76 százalékot.
Magyarország magyar forintban 6,84 százalékot.
Ha az éves átlagos infláció az adott országokban rendre magasabb lesz ennél, akkor az államkötvény reálértelemben veszteséget fog termelni 2036-ra, ha alacsonyabb, akkor reálértelemben is hasznot hoz, ha hozzávetőleg éppen ekkora lesz az infláció, akkor az államkötvény pont elég volt a befektetett pénz vásárlóértékének megőrzésére.
Ön szerint?
Olvass minden nap a világ történéseiről egy Concorde-os szemüvegén keresztül!
Ha nem szeretnél lemaradni a legjobb írásainkról, iratkozz fel hírlevelünkre és minden héten egyszer elküldjük heti válogatásunkat.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
