Új aranyláz-e a mesterséges intelligencia?
Óriási bikapiac közepén vagyunk, az idei tőkepiaci mozgásokat egyértelműen a mesterséges intelligencia körüli láz határozta meg az Egyesült Államokban. Az elmúlt hetek korrekciója ellenére továbbra is látványos felülteljesítés jellemzi ezt a piaci szegmenst – másképp fogalmazva: a tőkepiac sokkal rosszabb állapotban lenne az AI-sztorik nélkül. De meddig tart a lelkesedés? Meglátásom szerint nincsenek igazán jó, biztos válaszok, ugyanakkor érdemes felidézni néhány elgondolkodtató történelmi analógiát.
(A cikk először a hvg360 prémium hírlevelében jelent meg 2025. november 25-én.)
A múlt beruházásvezérelt mániáinak legfontosabb tanulsága valójában az, hogy egy nagyszerű ötlet vagy innováció önmagában nem garantálja a jó befektetést. Képzeljük el, hogy visszarepülhetünk 2000 januárjáig az időben, miközben tökéletesen tudjuk előre, hogy az internet forradalmasítja az életünket és átformálja a globális gazdaságot. Pénzt nem vihetünk magunkkal, de megszerezzük a kor legnagyobb befektetési alapkezelőinek telefonszámát.
A két legnagyobb későbbi nyertest, a Google-t és a Facebookot még meg sem említhetnénk – hiszen tőzsdén nem léteztek. Nehéz lett volna meggyőzni bárkit arról, hogy az Apple lesz az internet korszakának legnagyobb sztárja, hogy az évtized végére legyűri a trónról a Nokiát, amikor Steve Jobs épp csak visszahozta a céget a csőd széléről. És aligha hitte volna el bárki, hogy egy kis, veszteséges online könyvesbolt (az Amazon) a világ egyik legértékesebb vállalata lesz a felhőszolgáltatásaival. Szerintem akkoriban még Jeff Bezos sem sejtette ezt.
Valószínű, hogy hiába láttuk volna kristálytisztán előre a jövőt, a képtelennek tűnő ötletekhez nem találtunk volna befektetőt. Akkoriban a sztárok azok a telekommunikációs vállalatok voltak, aki az internetes szupersztrádához biztosították az infrastruktúrát.
A BEFEKTETŐK ÚGY GONDOLTÁK, AHOL ÓRIÁSI BERUHÁZÁS ZAJLIK, OTT LESZ AZ ÓRIÁSI MEGTÉRÜLÉS IS. NEM TÉVEDHETTEK VOLNA NAGYOBBAT.
Az internet elterjedésén kis túlzással mindenki keresett pénzt – kivéve a telekomcégeket, akik milliárdokat öltek az infrastruktúrába. A részvényesek helyzete még rosszabb volt. A hozzánk legközelibb példa talán a Magyar Telekom: 2000. március 10-én 9,96 dolláron tetőzött az árfolyam, mai árfolyamon nagyjából 3300 forintnak megfelelő szinten. Vagyis 25 évvel később is igaz: aki akkoriban Telekom-részvényt vett, még nominálisan sincs a pénzénél. Az osztalékok valamelyest tompítják a fájdalmat, de összességében így is negatív a teljesítmény – pedig a Magyar Telekom az utóbbi években kifejezetten jól teljesít.
