Török líra: 40, 41…

Bő három hónapja ajánlottam utoljára a Concordeblog kedves olvasóinak, hogy nézzünk rá együtt a török líra árfolyamára, amikor is a dollárral szembeni 38-as „védelmi vonalat” többé-kevésbé rendezett visszavonulás keretében feladta az árfolyampolitika.

picture

A líra sok évtizedes, trendszerű, időnként komolyabb ugrásokat is tartalmazó gyengüléséről, ennek gazdasági és politikai hátteréről kifejezetten sokat foglalkoztunk az elmúlt években, és illő figyelemmel követtük, ahogy idén tavasszal az ellenzék vezetőjének, Ekrem Imamoglu isztambuli polgármesternek és több száz ellenzékinek a bebörtönzése hogyan billentette meg a török deviza amúgy is ingatag piacát.

Legutóbb röviden szóltunk arról a nagy hadműveleti mélységben kiépített szabályozási védőövről is, amely a jegybank kamatpolitikáján és intervenciós tűzerején messze túlmutató eszköztárral hivatott kompenzálni mindazt, amit a deviza leértékelődésének irányába tesz a kormányzati főhatalom birtokosa.

A letartóztatási hullámtól május közepéig tartó intenzív védekezés felemésztette a likvid devizatartalék mintegy felét, a 38-as szint feladása éppen annak volt a szükségszerű következménye, hogy a kritikus szintre csökkent devizatartalékot nem merték még lejjebb engedni.

Ha megnézzük, hogy a további folyamatos, előbb a 40-es, majd a 41-es szint elesését eredményező leértékelődéssel párhuzamosan hogyan alakult a devizatartalék, akkor világosan látszanak a prioritások. A dollár gyengülését hozó Trump-i – mondjuk így – tevékenység, benne a Fed ostromával egy kifejezetten kedvező környezet volt a sérülékeny, strukturálisan amúgy leértékelődő pályán lévő, jobbára csak kamattal támasztott devizák számára.

Így kifejezetten racionális lépésnek tűnik a török jegybank részéről az, hogy ezekben a hónapokban inkább a devizatartalék visszaépítésére fókuszáltak, és a viszonylag kedvező környezetben is engedték tovább gyengülni a lírát, így amikor legközelebb baj lesz, ismét a rendelkezésükre áll majd némi tűzerő.

De mennyi?

Nem túl sok, de a jelentős arányt kitevő aranytartalék felértékelődésével is számolva a devizatartalék augusztusra elérte, sőt valamelyest meghaladta a márciusi letartóztatási hullám előtti szintet.

Árfolyampolitikai és tartalékkezelői szempontból tehát mostanra beárazódott a politikai leszámolás költsége: fél év alatt, egy devizapiaci szempontból kedvező nemzetközi környezetben 14-15 százalékos leértékelődés a dollárral szemben, az egynapos jegybanki facilitások 40 százalék feletti éves kamatának beégése mellett, annak minden pusztító hatásával, a likvid tartalékok villámgyors leolvadása kritikus szintre, majd kínkeserves visszaépülése az előző év átlagának környékére.

Hogy nézhet ki ez a főhatalom birtokosának szemszögéből? Nem tudjuk, nem voltunk még gyakorló autokraták, de ha tippelni kellene, akkor valahogy így: a műtét sikerült, minden rendben, legközelebb is jó lesz így.

A líra pedig, bár a leértékelődése megállíthatatlannak tűnik, még mindig konvertibilis.

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Török líra: 38, 39…

Olvasási idő: 2 p
Ha az eladók hullámaiból nem fogy el a lendület, akkor közeledhet az a pont, amikor sokkal nagyobb, gyors leértékelődést kell tudomásul vennie a török jegybanknak.
picture

Ismét törököt fogott a török

Olvasási idő: 2 p
Frissítettük a török líra évtizedes időtávon szétesett árfolyam grafikonját, miután Törökország örökös főnöke éppen most vitette be politikai ellenfelét, kihívóját.
picture

A török líra grafikonja egy exponenciális függvény?

Olvasási idő: 2 p
Ha most ránézünk az elmúlt tíz év alakulására, akkor hunyorítva egy olyan grafikont látunk, ami kellemetlenül hasonlít az exponenciális függvény ábrázolására.